Megduplázódott a házasságok száma Magyarországon az első negyedévben

2011 és 2019 között Magyarország népessége több mint 162 ezer fővel zsugorodott. A főváros, Pest megye és Győr-Moson-Sopron kivételével valamennyi megyében csökkent a lélekszám - tudtuk meg a Központi Statisztikai Hivataltól.

A népesség változása megyék szerint 2011 és 2019 között

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

Városok

A városok listáján a legnagyobb mértékben Miskolcon, Pécsett és Kaposváron csökkent a népesség az elmúlt szűk egy évtizedben. Az alábbi ábra szemlélteti, hogy mely városokban csökkent leginkább a lélekszám 2011 és 2019 között.

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

Községek, nagyközségek

Közel 65 ezer fővel csökkent a községek és nagyközségek lélekszáma Magyarországon 2011 és 2019 között. A legnagyobb mértékben Cibakháza, Kétegyháza és Tiszalúc lakossága fogyatkozott.

A legnagyobb lélekszám csökkenést elszenvedő községek és nagyközségek 2011 és 2019 között

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

Házasságkötések és a családvédelmi intézkedések

A házasságkötések száma hosszan tartó és jelentős csökkenést követően 2010-ben érte el lokális minimumát 35,5 ezer házasságkötéssel. Az ezt követő hat évben számottevően, mintegy kétharmadával emelkedett a frigyek száma és 2016-ban húsz év után először emelkedett 50 ezer fölé a KSH adatai alapján.

2019-ben robbanásszerűen megugrott a házasságkötések száma. A 2019-ben kötött 65 268 házasság 28 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbi szintet, ami 1991 óta a legtöbb házasságkötést jelentette.

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

Tavaly az ország valamennyi megyéjében emelkedett a házasságkötések száma. A legnagyobb mértékű, több mint 40 százalékos növekedést Tolna és Komárom-Esztergom megyékben mérték, míg a legalacsonyabb 15-20 százalék közötti emelkedés Nógrád és Somogy megyékben történt.

A CSOK és a Babaváró hitel nagy valószínűséggel egyaránt ösztönzőleg hatott a házasságkötések és részben ezen keresztül a születések számának emelkedésére, mivel a kedvezmények csak a házaspárokra vonatkoznak.

A CSOK bevezetését követően kezdett el dinamikusan növekedni a házasságkötések száma, a Babaváró hitel pedig robbanásszerű emelkedést okozott a házasságkötésekben 2019 második félévében.

Az idei első nyolc hónapban további 3,1 százalékkal nőtt a házasságkötések száma a KSH adatai szerint. Az emelkedés annak ellenére történt, hogy a koronavírus okozta korlátozások miatt májusban mintegy 30 százalékkal, júniusban pedig közel 25 százalékkal csökkent a házasságkötések száma éves alapon.

Az első nyolc havi emelkedést a koronavírus által nem érintett január-márciusi adatok eredményezték, amikor folytatva az előző évi fellendülést több mint kétszer annyi házasságot kötöttek, mint egy évvel korábban. Ezt az irányzatot törte meg a koronavírus megjelenése.

Születések, termékenység

A születések száma hosszan tartó csökkenés után 2011-ben süllyedt történelmi minimumára 88 ezer születéssel. Innen indult meg egy ingadozásokkal tarkított lassú emelkedés, aminek eredményeként 2016-ban 93 063 újszülött jött világra.

Az elmúlt három évben az emelkedés megállt és a születésszám ismét enyhén csökkenni kezdett.

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

Kedvező fordulat

A 2019 első tizenegy hónapja mintegy 1200 fős, avagy 1,5 százalékos születésszám csökkenést mutatott éves alapon.

2019 decemberében azonban kiugróan magas 8,2 százalékos születésszám emelkedés történt, ami közel 600 fős többlettel járt együtt, és az év során addig felhalmozott születési hiányt egy hónap alatt a felére mérsékelte.

A decemberi jelentős emelkedés a Babaváró hitel februári bejelentését követő tízedik hónapban történt.

2020 első nyolc hónapjában folytatódott a születésszám emelkedő irányzata, összességében 4,7 százalékkal, azaz több mint 2700 gyermekkel több jött világra, mint egy évvel ezelőtt.

Van még teendő

A gyermekvállalási kedvet mérő teljes termékenységi arányszám (TTA), ugyancsak 2011-ben érte el történelmi minimumát egy nőre számított 1,23 értékkel. Ez azt jelenti, hogy 2011-ben egy édesanya átlagosan 1,23 gyermeknek adott életet.

A fenti grafikonon jól látható, hogy innen indult meg egy emelkedő tendencia, ami 2016-ban érte el lokális maximumát 1,49-es értékkel.

Az ezt követő három évben változatlan értékű termékenységi arányszám mellett kezdett el csökkeni a születések száma. Ennek oka a szülőképes korú nők létszámának tartós csökkenése. Kevesebb potenciális anya változatlan gyermekvállalási kedv mellett is kevesebb újszülöttet hoz világra.

Ebben történt változás a 2020 első nyolc hónapjában, mivel a születésszám növekedés a TTA értékének emelkedésével párhuzamosan ment végbe.

Az idei év első nyolc hónapjának termékenységi arányszám 1,54-re javult.

2020 első félében az ország valamennyi régiójában emelkedett a születésszám, a legnagyobb mértékben Észak-Magyarországon (11,6 százalék) és Észak-Alföldön (9,6 százalék), míg a legkisebb mértékű növekedés Budapesten (0,6 százalék) és Közép-Dunántúlon történt (1,2 százalék).

Nagyon fontos lenne, hogy Magyarországon legalább 1,8 körüli gyermekre  emelkedjen a termékenységi arányszám. Ez az érték még mindig nem biztosítja a társadalom reprodukciós szintjét, de e nélkül a jelenlegi születésszámok viszonylag gyorsan tovább csökkenhetnek az elkövetkező tizenöt évben.

A magyar társadalom fennmaradásához ennél is magasabb, nagyságrendileg 2,1-es termékenységi arányszámra lenne szükség.

Vándorlás

A régiók vonatkozásában Észak-Alföld és Észak-Magyarország népességmegtartó ereje a leggyengébb, de a Dél-Dunántúl és a Dél-Alföld is inkább kibocsátó területek. A legnagyobb belföldi vándorlási veszteség jellemzően Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben figyelhető meg.

Ezzel szemben Pest megye, a kiugróan magas, 16 ezer fő körüli éves vándorlási többletével a belföldi mobilitás nyertese, de Közép- és Nyugat-Dunántúl belföldi vándorlási egyenlege is pozitív volt az elmúlt években.

Pest megye után Győr-Moson-Sopron megye tekinthető a második legnépszerűbb lakóhelynek a belföldi vándorlási különbözetek alapján.

Budapest is a belföldi vándormozgalom egyik legfőbb célterülete, ám a főváros vándorlási különbözete 2016-tól mégis negatív. Budapest belföldi vándorlási egyenlegét vizsgálva ezt az évet trendfordulónak is tekinthetjük, hiszen ebben az évben lett ismét negatív a főváros vándorlási egyenlege. A főváros sajátos helyzetére az agglomerációba való kiköltözés, a szuburbanizáció folyamatának erősödése szolgál magyarázatul.

Miközben a megyei jogú városok belföldi vándorlási egyenlege egyre inkább negatív irányba tolódott 2015 és 2019 között, addig a kisebb városokat és a községeket az elmúlt évek legnagyobb belföldi vándorlási többlete jellemezte 2019-ben.

A belföldi mobilitás jelenleg érvényesülő tendenciáiból elsődlegesen a 2000–10 000 fő népességű települések tudtak profitálni a KSH adatai szerint.

Külföldiek vándorlása

A belföldi vándorlás mellett a nemzetközi vándorlás is jelentős hatással bír egy adott térség demográfiai helyzetére, alapvető eleme a népességváltozásnak. A nemzetközi vándorlás pozitív egyenlege 2015 óta minden évben mérsékelte hazánk természetes fogyásból adódó népességszám-csökkenését.

A Magyarországra bevándorló külföldiek legfőbb célterülete Budapest, de a nyugat- és a közép-dunántúli, valamint az észak-alföldi régió is egyre inkább meghatározóvá vált a nemzetközi vándorlás tekintetében.

A megyék közül Pestet, Győr-Moson-Sopront, Komárom-Esztergomot, Szabolcs-Szatmár-Bereget, valamint Hajdú-Bihart is számottevő, 2 000 fő feletti bevándorlási többlet jellemezte 2019-ben a KSH adatai alapján.