Az ipari kémkedés aranykorát éljük

Úgy kilenc éve komoly vihart kavart, amikor az „éjszakai sárkány” nevű akció keretében kínai hekkerek feltörték néhány nagy olajipari vállalat informatikai rendszerét. Azóta csak romlott a helyzet: a világ legnépesebb országában egyre több energiát fordítanak a nyugati cégek megfigyelésére. Egyes becslések szerint Kínában a külföldi társaságokat érintő kémkedéssel mintegy 200 ezer ember foglalkozik. A megszerzett információkkal főleg a saját vállalataikat segítik. 

Az amerikai CrowdStrike azt állítja, hogy a pekingi vezetés kezében lévő Comac például a konkurensektől szerzett technológiai adatok segítségével fejlesztette ki az első nagy kereskedelmi cégeknek szánt utasszállítóját a C919-est. De természetesen az ipari kémkedés nem csak Ázsiában dívik. Pár éve robbant a hír, hogy Anthony Levandowski a Google önvezető autóját fejlesztő Waymo alapítója az Igazságügyi Minisztérium vádja szerint egy rakás jogvédett információt adott át az Ubernek.

Ám a sajtóban megjelenő esetek csak a jéghegy csúcsát képezik. A felmérések szerint a német kkv-knak és a svájci vállalatoknak például a harmada volt már kémkedés áldozata. A gép- és a gyógyszeripari társaságokat különösen sok támadás éri, de az informatikai, a telekommunikációs és a hadiipari cégek titkai is gyakran kerülnek illetéktelen kezekbe. A Berni Egyetem friss kutatása szerint a svájci vállalatok 11 százaléka állítja, hogy a kémkedések miatt a cégük akár tönkre is mehet.

Világszinten a károk felmérését megnehezíti, hogy az üzleti információk meglovasítására a legtöbb esetben nem is derül fény. Az áldozat sokszor csak annyit lát, hogy a konkurens hatékonysága hirtelen ugrásszerűen megnő. Problémát jelent, hogy a társaságok jó része azt hiszi, hogy a kémkedés elhárításához csak az informatikai rendszert kell megerősíteni. Pedig van, hogy a megfigyelés régimódi eszközökkel - rejtett kamerákkal, poloskákkal és tiltott helyeken készült fotókkal - történik. Az üzleti titkokat gyakran sértett alkalmazottak vagy céges partnerek szivárogtatják ki. Emiatt komoly baj, hogy a startupok alapítói van, hogy a dolgozóik előtt nyíltan beszélnek a legújabb fejlesztéseikről még azelőtt, hogy levédették volna az ötleteiket.