Az orosz gázcsapok elzárása egy blöff lehet – Nincs is miért aggódnunk?

Tény és való, hogy Vlagyimir Putyin következő lépését nem könnyű megjósolni. Februárban hiába állította katonai szakértők egész hada, hogy egy ukrajnai inváziónak nincs igazán értelme, Moszkva mégis totális háborút indított a nyugati szomszédja ellen.

Ám bármennyire is kiszámíthatatlan, Putyin esze láthatóan azért nem ment el.

Az atomháborúval ugyan február óta fenyegetőzik mostanra kezd világos lenni, hogy a nukleáris háborút az orosz elnök is szeretné elkerülni. Pár hete már odáig ment, hogy azt mondta: egy atomháborúnak csak vesztesei lehetnek.

A harcok elején amikor az első nyugati fegyverszállítmányok megérkeztek Ukrajnába Putyin még arra figyelmeztetett, hogy kemény válaszcsapásra számíthat, aki kívülről beleavatkozik a "különleges katonai hadműveletbe". Ám a szavainak semmiféle következménye nem lett. A nyugati országok azóta is lelkesen fegyverzik fel Ukrajnát, Putyin pedig mindezt kénytelen tétlenül figyelni.

Moszkva eredetileg akkor is fenyegetőzött, amikor felmerült Finnország és Svédország NATO-csatlakozása.

Májusban még arról volt szó, hogy katonai választ fognak adni a szövetség terjeszkedésére. Júliusban viszont Putyin már arról beszélt, hogy a két skandináv ország belépése a NATO-ba nem fenyegeti Oroszországot, ezért emiatt nem fognak támadást indítani.

A Krím kapcsán is visszakoztak. Júliusban az elnök egyik jobbkeze Dmitrij Medvegyev még azt mondta, hogy ha az ukránok megtámadják a félszigetet, akkor el fog jönni az "ítélet napja". Az elmúlt hetekben azonban hiába támadták az ukránok a Krímet, az ígért brutális válaszcsapás elmaradt.

Egyértelmű, hogy az elmúlt hónapokban gyakran élt Moszkva a blöff eszközével. Az összes blöff közül közül pedig a legnagyobb valószínűleg épp a gázt érinti.

Ma már egyebek mellett Finnországba és Lengyelországba se megy orosz gáz, de Németországba is lelassult az export: az Északi Áramlat-1 vezetéken keresztül a megállapodás szerinti gázmennyiség 20 százalékát kapják a németek, vagyis úgy napi 33-34 millió köbmétert. Nem titok, hogy a gázszállításokat fegyverként használja Moszkva. Komoly ütőkártya a kezükben, hogy Európa gázimportjának úgy a 40 százalékát ők biztosították.

Ám egyelőre nem rengették meg az EU gázpiacát. A német gáztartalékok feltöltése is meglepően jól halad. Bár ehhez Berlinnek több komoly megszorítást is be kellett vezetnie. Mindenesetre az eredeti terv az volt, hogy a gáztartalékoknál szeptember elsejére érik el a 75 százalékos töltöttséget, de ezt a szintet már augusztus első felében elérték.

Viszont ettől még sokan tartanak tőle, hogy télre változik a helyzet és a „nagy medve” hónapokra teljesen elvágja az öreg kontinenst az orosz gáztól és ezzel megrogyasztja az Unió gazdaságát.

Több orosz propagandista is megfenyegette Európát az energiaipari káosszal. Ám ez is egy újabb blöff lehet. Mindemellett több érv is szól.

1. Bár ez a napi hírekből nem derül ki világosan, de az orosz gazdaság romokban hever. Hiába futotta be a nyugati sajtót a nyáron tűzvészként a hír, miszerint az árak emelkedése miatt Moszkva energia-bevételei még nőni is fognak. Mindez nem fedi a valóságot.

Ahogy arra a Yale Egyetem elemzése rámutatott az oroszok meghamisították a statisztikáikat.

Nem elég, hogy a szankciók tönkretették a külföldi technológiától függő autó-, légi- és fegyveriparukat. Még az olaj és gázértékesítések is esni kezdtek: ezen a téren a forgalmuk májusban 14,9 milliárd dollárt tett ki, ami már fele annak az összegnek, amelyet a háború utáni első hónapban kerestek. Moszkva egyre jobban függ a meglévő gázbevételektől.

2. A három nagy orosz bank közül csak az egyiket nem érték eddig igazán komoly nyugati szankciók: a Gazprombankot. Ahogy arra egy oknyomozó riport is felhívta a figyelmet: az ukrán háború alatt sok orosz katona és biztonságis a Gazprombanktól kapja a fizetését.

Az ukrán elnök Volodimir Zelenszkij már régóta sürgeti az Európai Uniót, hogy terjesszék ki a keményebb szankciókat a Gazpromhoz tartozó bankra, hisz a pénzintézet az egyik első számú támogatója azoknak a vállalatoknak és intézményeknek, amelyeknek kulcsszerepe van az ukrajnai invázióban.

Jellemző, hogy a Gazprombank képviselői most már rendre feltűnnek katonai díszeseményeken is.

De az EU eddig nem lépett fel erőteljesen, mivel a Gazprombanknak az orosz gáz kifizetéseknél is kulcsszerepe van. Ha az orosz gázt teljesen elzárnák, akkor viszont aligha lenne akadály a pénzintézet szankcionálása előtt. Ezt a fejleményt pedig Moszkva valószínűleg szeretné elkerülni.

3. Putyin már tavasszal jelezte, hogy Európa helyett Keletre kell fókuszálnia az orosz energiaiparnak. Csak hogy ennek a stratégiának, épp az idézett Yale-i kutatás szerint, üzletileg nem sok értelme van. Az orosz energiaiparban a Kelet nem tudja helyettesíteni a Nyugatot.

Moszkva utolsó igazán fontos barátja Kína nem egy ideális vevő.

Peking kihasználja a jó pozícióját és az orosz olajat például nyomott áron veszi. Ráadásul a szankciók miatt az orosz olaj szállítása Novorosszijszkból jelentősen megdrágult a háború kipattanása óta.

Ami a gázt illeti: ha a következő években megépülnek a folyamatban lévő fejlesztések és kiépül a tervezett távol-keleti gázhálózat, ennek a kapacitása akkor is kevesebb mint harmada lesz annak a gáznak, amit Európa fel tud vásárolni.

Ráadásul Kelet-Ázsia felé a megfelelő infrastruktúrák kiépítéséhez kínai tőkére lenne szükség. Csakhogy Putyin hiába fontos politikai szövetségese Pekingnek, a kínaiak túlságosan tartanak a nyugati szankcióktól ahhoz, hogy komolyabb pénzügyi támaszt adjanak az oroszoknak. Ezt jól mutatja az is, hogy Kína vezető bankja az ICBC, valamint a Bank of China rögtön a háború kitörése után leállította az orosz nyersanyag-vásárlások finanszírozását.

Közben a kínai állami fizetési hálózat az UnionPay pedig nem hajlandó együttműködni a szankcionált orosz bankokkal, így a Sberbankkal se.

Oroszországban az európai gázcsapok teljes, hónapokig tartó elzárása irreális lépés lenne, hisz a saját gazdaságukat is tönkretennék vele. Viszont az is igaz, hogy az elmúlt fél évben Moszkva már több irreális lépésre is elszánta magát.