Kína suttyomban hátat fordított Putyinnak

Látszólag Kína és Oroszország kapcsolata az ukrán háború alatt is virágzik. Amikor Putyin a nyáron felhívta Hszi Csin-pinget a 69-dik születésnapján, a kínai elnök külön kiemelte, hogy az országaik közötti stratégiai koordinációt el kell mélyíteni. Peking jövő hónapban az orosz Nemzetközi Katonai Játékokon is részt fog venni, amely egyébként olyan mint egy hadseregeknek tartott Olimpia.

Peking az Oroszországot sújtó nyugati szankciókat többször is törvénytelennek és erkölcstelennek nevezte.

Nem csoda, hogy sok elemző a háború elején épp attól tartott, hogy Kína segítő jobbot fog nyújtani Moszkvának és aktív szerepet fog vállalni az orosz gazdaság talpra állításában. Végül mégsem ez történt.

Miután Ukrajnában megindultak a tankok, Kína technológiai ipara az elsők között kezdett el kifarolni Oroszországból. Errefelé egyébként se tudnak komoly pénzhegyeket termelni. A forgalmuk 2 százalékát bonyolítják a „Nagy Medvével”. Viszont ha összerúgnák a port a nyugattal, akkor rengeteg fontos beszállítót és partnert veszítenének el.

Ezért a technológiai cégek ódzkodnak, ha Moszkvával kell üzletelni. Oroszországba a kínai laptopokból 40, az okostelefonokból 60 százalékkal kevesebbet érkezett azután, hogy kitört az ukrán háború. De van egy ennél sokkal súlyosabb adat is: a távközlési hálózati berendezések kínai exportja 98 százalékkal zuhant meg az invázió kezdete óta.

Közben az egyik informatikai mamutcég, a sencseni központtal működő Huawei most júniusban 19 orosz üzlete közül négyet bezárt.

Az ázsiai óriásnál a pénzügyi szektor is gyorsan lépett: Kína vezető bankja az ICBC, valamint a Bank of China rögtön a háború kitörése után leállította az orosz nyersanyag-vásárlások finanszírozását.

Ráadásul a kínai állami fizetési hálózat az UnionPay nem hajlandó együttműködni a szankcionált orosz bankokkal, így a Sberbankkal se. Pedig azután, hogy a Visa, a Mastercard és az American Express kilépett az orosz piacról, Moszkvában többen remélték, hogy a helyüket majd a kínaiak veszik át.

Az Új Selyemútra is kihat a háborús hangulat.

Kína ugyebár még 2013-ban indította útjára ezt a megaprojektjét, amelynek az egyik legfőbb célkitűzése a szárazföldi és tengeri infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése és ezzel együtt Peking gazdasági hatalmának a megerősítése.

Az Új Selyemút keretében az utóbbi időben Oroszországban is számos beruházást hajtottak végre, de ennek vége. Az idei év első felében egyetlen új orosz projekt se indult útjára.

Összességében az invázió óta az Oroszországba irányuló kínai export 38 százalékkal esett vissza.

Persze az ázsiai óriásnak az sem érdeke, hogy a mostani orosz vezetés teljesen összeroppanjon. Putyin politikai szövetségesnek jó, az olcsó orosz energia pedig kapóra jön Kínának. A szén vagy a gáz vásárlások miatt pedig aligha szólhatja meg őket a nyugat, hisz az európai országok is vásárolnak orosz energiát.

A gázhoz fillérekért jutnak hozzá: a Szibéria ereje nevű vezetéken keresztül olyan olcsón veszik, hogy ennél már csak Fehéroroszország kap kedvezőbben orosz gázt.

A szén- és az olajvásárlások is felpörögtek, így az év első öt hónapjában az Oroszországból érkező import Kínában 46,5 százalékkal nőtt.

Peking próbál középen egyensúlyozni: a nyugati szankciókhoz nagyrészt igazodnak. Annyira, hogy a közelmúltban egy amerikai jelentés is arra jutott, hogy nem szabotálják a Moszkva-elleni gazdasági megszorításokat. Ugyanakkor amennyire a keretek engedik megtartják a jó viszont Putyinnal.

A Kreml azonban nem erre számított.

Legalábbis a Washington Post úgy tudja, hogy az orosz tisztviselők frusztráltak, mivel Kína nem hajlandó érdemi támogatást nyújtani Moszkvának. A Kreml legalább két alkalommal sürgette Pekinget, hogy adjanak nekik gazdasági támogatást. A tárgyalásokat az egyik kínai tisztviselő „feszültnek” minősítette.

A kínai vezetés viszont a nemzetközi porondon nem akarja a saját pozícióit veszélyeztetni azzal, hogy túlságosan is kiállnak Putyin mellett.