Az orosz gazdaságnak nem kellett volna már összeomlania?

Ha minden a nyugati világ tervei szerint alakult volna, akkor Oroszország mostanra romokban heverne. A nélkülöző lakosság pedig Putyint már rég kihajította volna a bunkeréből.

Ám a Kreml még mindig egyben van. Az ukrán háború elején a nagy nemzetközi cégek hiába menekültek úgy az országból, mint darazsak az égő fészekből. Amit hátrahagytak az továbbra is egy működő ország. A második negyedévben ugyan az oroszok elszenvedtek egy 4,1 százalékos GDP visszaesést, de Brüsszelben és Washingtonban ennél azért nagyobb galibára számítottak.

Bár az is igaz, hogy nehéz felmérni, mi is a pontos helyzet Moszkvában. Mióta kitört a háború a gazdaságot leíró részletes statisztikai adatok ismertetésével leálltak. Az orosz kereskedelem állapota épp úgy homályos, mint az is, hogy mondjuk hányan ülnek repülőre az országban.

Csak néhány kiválogatott adatot ismerhet meg a nagyvilág, amelyeket az állami statisztikai szolgálat a Rosstat tesz közzé. Ez a szervezet közvetlenül a Pénzügyminisztérium alá tartozik.

Van rá esély, hogy a valós helyzet jóval rosszabb, mint amit a hivatalos számok mutatnak. Ám ez se változtat azon, hogy a nagyvárosokból érkező beszámolók alapján az orosz gazdaság még mindig egyben van.

Az utcai üzletekben vagy a bevásárlóközpontokban folyik a kereskedelem, még akkoris ha a nyugati márkák túlnyomórészt felszívódtak.

„Átvezetek Moszkván és a közlekedési dugók még mindig olyanok, mint régen” – mondja Andrey Nechayev, aki a 90-es évek elején az ország gazdaságfejlesztési minisztere volt.

Az látható, hogy a Kreml alaposan felkészült a háborúra. A MasterCard és a Visa kivonulását például könnyedén kezelték, mivel a saját fizetési rendszerüket a Mir-t már 2017-ben bevezették.

Jól jött az is, hogy az ukrán háború kezdete óta az olcsó olajukra Kína és India is vevő volt, az európai országok pedig emelt áron vették a gázt. Csak Németország az év első felében úgy 20 milliárd eurót fizethetett ki az oroszoknak az energiaimportért. Úgy 50 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában.

A globális infláció azonban egyszerre az oroszok barátja és ellensége. Az energiaárak emelkedése ugyan jót tett az iparuknak, viszont közben Oroszországban is minden drágább lett. Nechayev, aki a tűzközelből látta a 90-es években a szovjet gazdaság összeomlását most aggódik.

Ha az életszínvonalat nézzük, a reáljövedelmeket tekintve körülbelül 10 évet mentünk vissza az időben.

Az orosz kormány pont azért, hogy elejét vegye a bajoknak még májusban bejelentette, hogy 10 százalékkal megemelik a nyugdíjakat és a minimálbért.

Abban is lehet némi igazság, amit Szergej Sojgu védelmi miniszter mondott korábban: szerinte az orosz nép úgy tud szenvedni, mint senki más. Szemben a nyugati országok lakóival, akik már akkoris utcára vonulnak, ha picit visszaesik az életszínvonaluk, az oroszok jobban hozzá vannak edződve a krízisekhez.

Az elmúlt 25 évben öt nagy gazdasági válságot is átélt az ország.

Aki pedig 40 fölötti az mind emlékszik milyen volt megélni a Szovjetunió alkonyát. Ezért Sojgu szerint az oroszok könnyebben alkalmazkodnak és ha baj van nem kezdenek el pánikolni.

Ha pedig valóban ilyen strapabíró az orosz lakosság, akkor a szankciók miatt keletkező gazdasági zűröket viszonylag könnyen átvészelheti a Putyin-rezsim.

A kérdés, hogy mennyit fog romlani a helyzet. Mivel az orosz gazdaság valódi állapotáról nincsenek pontos adatok, ezért az ország jövőjéről festett kép néha elemzésenként változik. A Yale Egyetem egyik kutatása szerint például a szankciók tönkretették a külföldi technológiától függő autó-, légi- és fegyveripart.

A hivatalos közlések ellenére pedig még az oroszok energia bevételei is estek.

De a lefestett borús képpel nem mindenki ért egyet. Rolf J. Langhammer gazdasági szakértő szerint azok az elemzések, amelyek pár éven belül katasztrófát jósolnak az orosz gazdaságnak túloznak.

Hosszútávon Oroszország nem lesz több mint egy kínai gázállomás.... de azt az érvelést, hogy két éven belül összeomlik a gazdaságuk nem hiszem el

mondja Langhammer. Ha az orosz sajtót nézzük úgy tűnik nagy bajok nincsenek. A Kommerszant orosz gazdasági lap a napokban számolt be róla, hogy az éves infláció mérséklődött, a fogyasztói hitelek iránti érdeklődés hónapok óta nő, a kormányzat pedig szeretné jobban felfuttatni az állami és a magánszféra partnerségére épülő projekteket.

Ugyanakkor nem is olyan rég egy olyan belső jelentés is napvilágot látott a Bloombergnek hála, amely eredetileg az orosz kormánynak készült.

Eszerint 2024-ig a gazdasági visszaesés a háborús állapotok előtti szinthez képest akár 11 százalékos is lehet és az évtized végéig is eltarthat mire az orosz gazdaság újra eléri a 2021-es szintet.

Azt mindenesetre még nehéz felmérni, hogy milyen hatással lesznek Oroszországra azok a nyugati szankciók, amelyek csak ezután fognak életbe lépni. Közülük az egyik legsúlyosabb decemberben szakad az oroszok nyakába. Onnantól a korábbi 70 helyett az Európai Unióba tartó orosz olajimport 90 százalékát fogják szankcionálni.

A Kpler árupiaci adatszolgáltató cég elemzője Houmayoun Falakshali szerint az európai piac alternatíváját nehéz lesz megtalálni, mert Kína nem igen tud a mostaninál több orosz olajat felvásárolni.

Hosszútávon az emlegetett Nechayev sem bizakodik. Nemrég úgy nyilatkozott: Oroszországban a visszaesés most indul.