Az orosz kultúra ellen is harcolnak az ukránok – A múltat végképp eltörölnék?

Ukrajnában a legtöbb olyan utcát, amely egykor Lenint vagy a bolsevik forradalmat éltette, már évekkel ezelőtt átnevezték. Most azonban a kulturális harcnak új célpontjai vannak: a második világháborús orosz tábornokok mellett például Dosztojevszkij vagy Zsukovszkij.

Az ukrán kulturális miniszter a Guardian hasábjain már arra is kérte a nyugatot: mindenhol állítsák le a Csajkovszkij-darabok, így például A diótörő előadását, amíg a háború tart.

Ukrajnában a XIX. századi író Alekszandr Puskin szobrainak a megrongálása szinte mindennapossá vált. Az aktivisták sokszor olyan emlékműveket vesznek célba, amelyek már több mint száz évesek.

A Washington Postnak Edyta Bojanowska, aki a Yale Egyetemen a szláv nyelvekről és irodalomról oktat azt mondta: az ukránok szemében Puskin az orosz invázió és Moszkva birodalmi álmainak az egyik szimbóluma lett.

Ukrajna oroszosításának ugyanis sokáig fontos eleme volt, hogy az orosz kultúra ismert nagyjait igyekeztek az ukrán kultúra középpontjába állítani. Ezért is épült annyi emlékmű, amely például a nagy írókat dícsőitette.

Az irodalom nemzetközi porondján nem mindenki örül az orosz kultúra elleni ukrán harcnak. A költőket, esszéistákat és prózaírókat is tömörítő PEN Németország tavaly közleményében hangsúlyozta: az ellenség Putyin nem Puskin. Szerintük az orosz könyveket és színdarabokat nem kéne bojkottálni.

Mindenesetre Ukrajnában mióta az invázió megindult több mint harminc Puskin szobrot távolítottak el a közterekről.

A téma az ukránokat is megosztja. Sokan vannak olyanok, mint a 17 éves Marija Kazimirenko, aki szerint ideje az oroszokra emlékeztető szobrokat eltüntetni a közterekről.

Szerintem le kell rombolnunk minden ilyen jellegű emlékművet, mert meg kell szabadulnunk minden szovjet... múlttól és az orosz kultúrától.

Azon, hogy Puskinról lekerüljön az átpolitizáltság bélyege nem segít, hogy olyan orosz színészek, akik támogatják a brutális orosz inváziót Puskin idézeteket olvastak fel nem sokkal a háború kirobbanása után.

De akadnak olyanok is, mint a 77 éves kijevi lakos Oleksandr Tretiakov. Ő egy olyan házban él, amelynek az oldalán egy mozaik a szovjet időket idézi. Ennek az esetleges eltávolítása is vita-téma lett. Neki viszont az efféle alkotások tetszenek.

Nem azért, mert öreg vagyok, hanem mert ez művészet. ... Mielőtt eltávolítanánk a műemlékeket és mozaikokat, át kellene gondolnunk az egyes műemlékek vagy mozaikok történelmi értékét, és csak azután dönteni, hogy meg akarunk-e szabadulni tőlük.

"Az ukrán kulturális örökség nem monolitikus" – mondja a téma egyik szakértője Katherine Younger, aki úgy látja: a szovjet múlt kitörölhetetlen része az ukrán örökségnek.

Mindenesetre vannak, akik nem bírják kivárni, amíg a kormány elintézi a nem kívánt emlékművek eltávolítását. Alakult egy Dekolonizálni Ukrajnát csoport, amelynek a tagjai sokszor önkényesen megrongálják a sértőnek tartott nevezetességeket. A Telegram-on a szervezetnek úgy ötezer tagja van.

A legtöbb helyen egész az invázióig igyekeztek az orosz és az ukrán kulturális örökséget egységesen kezelni. Ez főleg a keleti országrészekre jellemző, ahol több az oroszajkú lakos. Tipikus példa Harkiv, a második legnagyobb ukrán város, ahol jellemzően az utazókat is két tábla köszönti: egy oroszul, egy pedig ukránul.

Ám azután, hogy véres harcokkal kellett szembenézzenek és orosz bombák potyogtak az égből a lakosok már nem igazán kérnek az orosz múltból.

Viszont, ahogy a Post írja, Harkiv polgármestere Ihor Terekhov, akit tavaly megbírságoltak, amiért oroszul tett közzé hivatalos közleményeket, ezen a téren óvatosságra int. Szerinte ha az orosz örökséget felszámolják, azzal a saját identitásuk is sérülni fog.