Banai: minőségi indikátorokra van szükség a magyar egészségügyben

Elemzések2019. nov. 21.HP

Banai Péter Benő szerint a szükségletekhez alkalmazkodó egészségügyre van szükség, amivel párhuzamosan felül kell vizsgálni a teljesítményfinanszírozási rendszert. Meg kell teremteni továbbá az ellátási formák összhangját, és minőségi indikátorokat kell bevezetni.

Banai Péter Benő, Államháztartásért felelős államtitkár a HBLF pénzügyi csúcstalálkozón kifejtette, hogy az elmúlt években a magyar GDP szorosan együttmozgott az Európai Unió növekedésével.

Az elmúlt 6 évben a hazai gazdasági teljesítmény jellemzően meghaladta a többi visegrádi országét. Banai szerint külön érdem, hogy a növekedés kedvező egyensúlyi számok mellett valósult meg. Külön ki lehet emelni továbbá, hogy az aktivitási ráta Málta után Magyarországon növekedett a legjelentősebb mértékben.

Munkaerőhiány

Az Államtitkár elmondása alapján hazánkban napjainkban a munkaerőhiány jelenti a legnagyobb effektív növekedési korlátot. A dinamikus GDP bővülés fenntartása érdekében kétségtelenül szükséges javítani a termelékenységen és a versenyképességen.

Milyen korosztályok esetében lehet a munkaerőpiaci feszültségeket oldani?

A 25 és 54 éves korosztály esetében Magyarországon, Csehországban és Svédországban is hasonlóan alakul a foglalkoztatottsági ráta. Az 55 és 64 év közötti vagy az afeletti korosztály esetében viszont már kisebb mértékű a hazai foglalkoztatottság. Munkaerő tartalékok tehát az 55 éves korosztály felett azonosíthatók nagyobb arányban.

Demográfia

Kormányzati intézkedések nélkül a népesség további csökkenése és elöregedése várható. Az elmúlt években 1,1-ről 1,5-re emelkedett a termékenységi ráta, amely ugyan komoly előrelépés, de még mindig távol van a népességszám fenntartásához szükséges 2,1 értéktől.

A lakosság egészségügyi állapota

A gazdasági teljesítményt érdemben befolyásolja a munkaerő létszáma, képzettsége és egészségügyi állapota.

Magyarországon a születéskor várható életkor 75,9 év. Ezzel az adattal hazánk az utolsó a sorban a vizsgált európai uniós országok között.

Másodsorban a 65 éves kortól az egészségben eltöltött élettartam meglehetősen alacsony, mindössze 6,7 év, amivel hátulról a második legrosszabb hazánk a vizsgált EU tagországok között. A helyzetet súlyosbítja, hogy meglehetősen magas idehaza az elkerülhető halálozás mértéke.

Ezzel szemben például egy svéd állampolgár arra számíthat 65 éves korában, hogy még 15 évig egészséges lesz.

Életmód

Banai Péter Benő szerint elengedhetetlen az életmódbeli változás. A napi dohányzók aránya továbbra is magas a felnőttek körében. Emellett hazánkban sok a túlsúlyos, és nagy az ebből eredő betegségek aránya. Jelenleg egymillió cukorbeteg országa vagyunk.

A magyar társadalom egészségügyi állapotának javítása érdekében az alábbi intézkedéseket hajtotta végre a kormány az elmúlt években:

  • Az élelmiszer transz-zsírsav tartalmának csökkentése
  • Közétkeztetés egészségesebbé tétele
  • Iskolai modell programok bevezetése (Iskolagyümölcs és iskolatej program)
  • Mindennapos testnevelés bevezetése
  • Iskolai és tömegsport infrastruktúra fejlesztés
  • NETA
  • Egészségfejlesztési irodák
  • Komplex népegészségügyi szűrések
  • Védőoltások bővítése
  • Dohányzás és elektromos cigaretták használatának visszaszorítása.

A további tervek és teendők között szerepel az egészségmegőrzés fokozása, prevenció és népegészségügy fejlesztése, valamint az egyéni felelősséghez kapcsolódó ösztönzők és szankciók alkalmazása.

Egészségügyi források

Magyarországon a GDP arányos egészségügyi kiadások 6,6 százalékon állnak, ami az EU átlagtól ugyan elmarad, de a többi visegrádi országokhoz képest nem számít alacsonynak.

Elmondható, hogy 2010-hez képest 740 milliárd forinttal, avagy 60 százalékkal növekedtek az egészségügyi állami kiadások, juttatások Magyarországon.

Nehézségek

Hazánkban kimagaslóan magas a kórházban eltöltött tartózkodási idő, de az egy főre jutó orvos-beteg találkozások száma is túl magas európai szinten.

A betegek és hozzátartozóik számára ráadásul nehézséget jelent, hogy az egészségügyi költségek közel 80 százaléka az időskorban merül fel.

Banai ezenfelül elmondta, hogy az elmúlt években rendre konszolidálni kellett az egészségügyi intézményeket, melyeknél az év égére jellemzően mindig megemelkedik az adósságállomány. Ez nagyrészt visszavezethető a menedzsment döntésekre.

További intézkedések

Az egészségügy támogatása érdekében az alábbi intézkedésekről döntött a kormány az elmúlt időszakban:

  • Egészségügyi intézmények fejlesztése vidéken (91 kórház felújítás, 23 új és 54 felújított rendelőintézet)
  • Egynapos sebészet preferálása
  • Új és felújított mentőállomások, új mentőgép-járművek bevezetése
  • Orvosok, szakdolgozók, mentősök béremelése
  • Több száz gyógyszer árának csökkentése
  • Háziorvosok támogatása, rezsitámogatás, Magyar Falu Program
  • Meddőség kezelés támogatása.

A következő időszak teendői között pedig az alábbi pontok szerepelnek Banai elmondása alapján:

  • Ellátási formák összhangjának megteremtése (alapellátás fejlesztése)
  • Teljesítményfinanszírozási rendszer felülvizsgálata (valós költségekre épülő állami finanszírozás kialakítása)
  • Szükségletekhez alkalmazkodó egészségügy (költséghatékony, modern ellátási formák preferálása)
  • Minőség az egészségügyben (minőségi indikátorok bevezetése)
  • Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér.