Beérnek a jegybanki programok – csúcson a cégalapítások száma

Az OPTEN statisztikái szerint idén áprilisban 3200 felé nőtt a cégalapítások száma Magyarországon, azaz több mint kétszer annyi új cég jött létre, mint tavaly ilyenkor. Ezzel pedig már több mint három hónapja rekord magasságokban van a hazai cégbejegyzéseknek a száma.

Az OPTEN adatai alapján a tendencia tartósnak tűnik, miután az elmúlt három hónap cégalapítási átlaga közel harmadával meghaladja a rendkívül magasnak számító 2019-es és 2020-as értéket is.

Ilyen nagyságrendű pozitív kilengés nem volt tapasztalható az elmúlt években, és korábban is jellemzően csak jogszabályváltozások vagy egyéb technikai hatások miatt láthattunk hasonlót.

A széleskörű gazdaságvédelmi intézkedések, a jól haladó oltási folyamat, illetve az uniós összevetésben korai nyitás egyaránt hozzájárul az üzleti hangulat javulásához.

Hol mennyi cég jött létre?

A legtöbb vállalkozás Budapesten jött létre, míg a legkevesebb Nógrád és Tolna megyében.

Szintén kedvező, hogy a cégállomány változása, avagy nettó növekedése gyakorlatilag mindenütt pozitív. Egyedül Jász-Nagykun-Szolnokon csökkent a cégek száma 1 darabbal.

Forrás: OPTEN, növekedés.hu

Egyéni vállalkozások

Az OPTEN helyzetértékelése alapján az egyéni vállalkozók száma még a társas vállalkozásokénál is jobban növekszik. Április hónapban 6575 új egyéni vállalkozást jegyeztek be, azaz az egyéni vállalkozók számának növekedése alig lassul az év elejétől szigorodó KATA szabályozás ellenére.

Jelenleg 572 ezer egyéni vállalkozó működik az országban, így tovább nyílik az olló az egyéni és társas vállalkozások száma között, annak ellenére, hogy a társas vállalkozások száma is gyorsan növekszik.

Ellenálló munkaerőpiac

A cégalapítási kedvet a várhatóan gyorsan helyreálló munkaerőpiac is fűti.

A vállalkozások jellemzően nem létszámleépítéssel, hanem munkaidő csökkentéssel reagáltak a járványra.

A gazdaság újraindulásával ezáltal lényegesen gyorsabban normalizálódhat a munkaerőpiac, aminek tükrében a lakossági fogyasztás is sokkal erősebb lehet. Ez mindenképpen támogatja az üzleti hangulatot.

Forrás: MNB

Csődök száma

A magas cégalapítási értékek mellett a cégtörlések száma tovább esett. Áprilisban mindössze 1360 cégtörlésre került sor, ami az elmúlt 12 év legalacsonyabb cégtörlési értéke – derül ki az OPTEN összesítéséből.

A megszűnések száma továbbra is a kényszertörlések szüneteltetése miatt alacsony. Vélhetően a kényszertörlések újraindításával fokozatosan feldolgozásra kerülnek a hátralékok, és komolyabb cégtörlési hullám is megjelenhet majd a statisztikákban.

Hitelmoratórium

A meghosszabbított hitelmoratórium jelentős könnyebbséget jelent, melyben jelenleg a vállalkozások nagyságrendileg 40 százaléka vesz részt. A legsérülékenyebbek közé a turizmus, vendéglátás ágazatban működő kisvállalkozások tartoznak.

Számukra a hitelmoratórium élet és halál közti különbséget takar. A hitelmoratóriumnak köszönhetően nagyságrendekkel alacsonyabban fog alakulni a csődbe ment vállalkozások száma.

Támogatott hitelek

A 10 millió forintos kamatmentes újraindítási gyorskölcsön szintén a leginkább bajba jutott ágazati szereplőket célozza, melynek segítségével a kisvállalkozások stabilizálhatják a helyzetüket.

A 3000 milliárd forintos keretösszegű Növekedési Hitelprogram Hajrából már több mint 2200 milliárd forintnyi kedvezményes hitel jutott a kkv szektorhoz, melyből döntően a napi szintű működéshez igényeltek forgóeszközhitelt a vállalkozások.

Ezenfelül az MFB Csoport közel 1500 milliárd forinttal segíti a gazdaság újraindítását egy összehangolt hitel-, tőke- és garanciaprogrammal.

Likviditás és kötvénypiac

A jegybank programjainak köszönhetően a bankrendszer likviditása bőséges volt a járványhelyzet ideje alatt. Ennek fényében pedig kevésbé szigorítottak a bankok a hitelezési feltételeken, sőt, napjainkban már egyre több pénzintézet gondolkodik enyhítésen.

Meg kell még említeni az MNB állampapír-vásárlási programját is, melynek keretében már több mint 2000 milliárd forintnyi államkötvény vásárolt a Magyar Nemzeti Bank.

Ennek köszönhetően nem alakult ki az államkötvénypiacon komolyabb hozamemelkedés, így a vállalati kötvénypiacon is kedvezőbb feltételek mellett tudtak a vállalatok forrást bevonni. Ezt mellesleg a kibővített Növekedési Kötvényprogram is nagyban segítette.