Csath Magdolna: Most kell vagyonokat fektetnünk a tudásiparba
ElemzésekMagyarország a digitális technológiai integráció terén a legrosszabbak között áll az EU-ban, és a humántőkébe is az uiós átlagnál kevesebbet fektetünk. Ezért is fontos, hogy elkerülhessük a közepes fejlettség csapdáját. Ez akkor alakul ki, ha egy ország fejlett technológiát ugyan alkalmaz, de azt már nem az adott országban fejlesztik, hanem csak használják. Ezért kell most minél több pénzt a tudásiparba fektetni, annál is inkább - hangzott el az MKT fórumán.
Már a pandémia előtt elindult az az innovációs folyamat, amely alapjaiban alakítja át a teljes gazdaságot. Nem lineáris és rövid távú folyamatról van szó, amelynek a digitalizáció csak egy része, ennél átfogóbb a változás. Jelentősen átalakul a munkaerőpiac, a robotizáció elterjedésével megszűnnek a rutinmunkák, és egyre nagyobb lesz az igény a magasan képzett munkaerőre, ugyanakkor elterjednek a hibrid megoldások, vagyis az online (home office) és munkahelyen végzett tevékenység keveredése – mondta a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) online konferenciáján Csath Magdolna közgazdász professzor.
A lineáris értékláncok alternatív értékláncokká alakulnak át a pandémia hatására, az állam szerepe is átalakul, kevésbé bürokratikussá és hatékonyabban működővé válik. A vállalkozások pedig a körforgásos gazdaság előfutáraként már nemcsak a terméket kínálják majd, hanem életciklusának végéig a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokat is. Ilyen például a hosszú távú bérleti együttműködés.
Ezen változások hatására nőni fog a vállalkozások rugalmassága, és egyre nagyobb igény mutatkozik majd az együttműködés iránt, a vállalkozások, az állam és vásárló egyre jobban egymásra lesz utalva, tartóssá válik a köztük lévő kapcsolat.
Mindez csak akkor működik, ha megbíznak egymásban a felek, ha megfelelő a termék, a szolgáltatás ára, ha erős a vevőkapcsolati rendszer, szoros az együttműködés. Mindez elképzelhetetlen fejlett informatikai rendszer nélkül. Az alábbi ábra a digitális gazdaság és humán tőke-indexet mutatja:
– Ha Magyarországot el akarjuk helyezni ebben az új világban – mondta Csath Magdolna –, akkor azt látjuk, hogy a digitális gazdaság és a társadalom kapcsolatát jelző Desi indexünk uniós viszonylatban alacsony, bár a V4 országok közül még így is csak a csehek előznek meg bennünket. Ezen belül a humán vagyon tekintetében nem állunk kifejezetten rosszul, a digitális technológia alkalmazásában azonban nagyon le vagyunk maradva akár a vállalati, akár az állami szintet tekintjük. Stratégiai probléma a magyar gazdaság esetében, hogy nálunk nagyon kevéssé terjedt el a távmunka, az otthoni munkavégzés, az olyan vezető országokhoz képest, mint Szingapúr, az északi országok, Írország vagy az USA. Addig nem is nagyon várható e tekintetben változás, amíg a futószalag melletti, összeszerelő jellegű munkáknak jelentős szerepe van a GDP-ben.
Hasonló a helyzet az innovativitás tekintetében. Különösen nagy gond, hogy az otthon innovatív nagyvállalatok nálunk jellemzően csak kis mértékben végeznek újító szellemű tevékenységet. Ezzel összecseng, hogy Magyarországon kifejezetten alacsony a tudományos és a technológiai területen dolgozók aránya, de még rosszabb a helyzet a csúcstechnológiai területen dolgozó diplomások tekintetében. Csath Magdolna drámainak nevezte, hogy Magyarországon a vállalkozások alig képezik alkalmazottaik informatikai tudását. Az alábbi ábrán látszik, hogy a digitális technológia integrációjának terén mekkora a lemaradásunk.
Egy közelmúltban a kkv-k körében végzett felmérés azt mutatja, a pandémia idején meglepő módon a közepes cégek bocsátottak el alkalmazottakat, nem a kisebb vállalkozások. Igaz, felvételt is inkább a közepes vállalkozások terveznek. Örömhír viszont, hogy ezen új munkatársakat leginkább tudásigényes területeken tervezik alkalmazni.
Csath Magdolna kiemelte, jelentős beruházásokat kellene eszközölni a tudományba, a technológiai fejlődés emelésébe, a szürkeállomány képzésébe, mert ezzel tudjuk elkerülni, hogy beleragadjunk a közepes fejlettség csapdájába. Ebbe akkor kerül egy ország, ha fejlett technológiát ugyan alkalmaz, de azt nem az országban fejlesztik, hanem csak használják. Ekkor ugyanis a GDP ugyan növekszik, de annak jó részét kiviszik a magas technológiát alkalmazó vállalatok, így nem nő a nemzeti vagyon. Azt a modellt kellene alkalmzni, amelyet Dél-Korea, ahol vagyonokat költöttek a tudományra, technológiára, az emberek képzésére, azaz az exogén gazdaságból endogén gazdaságba léptek át. Ezen a területen bőven van még teendőnk.
A teljes előadást itt lehet megtekinteni:
