Befagyott tőke, türelmetlen cégek: elindulhatnak a kifizetések a Demján Sándor Tőkeprogramban
ElemzésekA Demján Sándor Tőkeprogram hónapokig tartó bizonytalanság és egy felülvizsgálat után eljutott a tényleges végrehajtásig. A kiválasztott vállalkozások megkaphatják a megítélt forrást, valamint a befektetési időszakot is meghosszabbítják.
A cikk legfontosabb megállapításai:
- Az MFB döntött: 145 kkv-nál megkezdődhet a tőkebefektetések folyósítása.
- A kifizetések a tavaszi kormányváltást követően akadoztak: az MFB új vezetése átvilágítást rendelt el.
- A júliusi felülvizsgálat 168 pályázatból 145-öt talált megfelelőnek, 23 cég kiesett.
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) július 28-i döntésével megnyílt az út a Demján Sándor Tőkeprogram tényleges végrehajtása előtt. Nagy Elek, az MKIK elnöke utasítást adott az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt.-nek: amint megérkezik az MFB írásbeli értesítése, azonnal indítsák el a szükséges eljárásokat.
A 145 megfelelőnek minősített vállalkozásnál az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően kezdi meg a tőkebefektetések folyósítását. Ahol még szerződéskötés szükséges, ott azt is lefolytatják, az érintett cégeket közvetlenül tájékoztatják a következő lépésekről.
Ehhez azonban érdemes visszamenni az előzményekhez.
Nem bankhitel, nem támogatás
A Demján Sándor Tőkeprogram a mikro-, kis- és középvállalkozások beruházásait finanszírozza, de a konstrukció nem klasszikus bankhitel. A Demján Sándor Beruházási Magántőkealap – amelynek kezelője az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. – jelképes, 1 százalékos üzletrészt szerez az adott vállalkozásban, a befektetett összeg 99 százaléka tagi kölcsön formájában kerül folyósításra, évi 5 százalékos kamattal. A kamatot évente kell megfizetni, a tőketörlesztés a hatéves futamidő végén esedékes, havi részlet nincs.
Az igényelhető összeg 100 és 400 millió forint között mozog.
A programba azok a vállalkozások léphetnek be, amelyek az elmúlt két lezárt üzleti évben átlagosan legalább 300 millió forintos nettó árbevételt mutattak fel, legalább két főt foglalkoztatnak, kft. vagy zrt. formában működnek, valamint legalább 50 százalékban magyar tulajdonban vannak. A finanszírozható célok köre kapacitásbővítéstől a technológiaváltáson és digitalizáción át az exportfejlesztésig terjed.
Rögös út
A Nemzetgazdasági Minisztérium kezdeményezésére 2025 márciusában indult el a program az MKIK, a Nemzeti Tőkeholding és az MFB közreműködésével, 100 milliárd forintos keretösszeggel.
Az érdeklődés az előzetesen vártnál lényegesen erősebbnek bizonyult: a beérkezett kérelmek mennyisége idén januárban arra kényszerítette az alapkezelőt, hogy átmenetileg felfüggessze az új pályázatok befogadását.
A szünet nem tartott sokáig. Márciusban, a kamara Gazdasági Évnyitóján bejelentették, hogy a keretet 150 milliárd forintra bővítik, és március 12-én újra megnyitották a pályázatot. Úgy tűnt, a program visszanyerte a lendületét, azonban komoly gondok halmozódtak fel a háttérben.
Ami a bejelentések mögött volt
Az áprilisi kormányváltás után az MFB új vezetést kapott, amely a közpénz védelmére és az átláthatóságra hivatkozva átvilágítást rendelt el. A Társadalmi Vállalkozások Országos Szövetsége (TAVOSZ) szerint a vizsgálat ideje alatt leálltak a Tőkeprogram kifizetései, emiatt sok magyar kis- és közepes vállalkozás bajba került. Felder Frigyes, a TAVOSZ pénzügyi vezetője szerint előfordult, hogy a cégek munkaerőt vettek fel és gépeket rendeltek a pozitív döntésre alapozva, de nem jutottak hozzá a pénzhez.
Az MKIK Tőkealap-kezelő tagadta a TAVOSZ állítását. Az alapkezelő közölte: félrevezető azt állítani, hogy a kifizetések hónapok óta állnak, mivel a már aláírt szerződéssel és hiánytalan dokumentációval rendelkező ügyfeleket folyamatosan fizették, az ügyintézés pedig végig folyt.
Az érintett vállalkozások szerint nem az átvilágítás a gond, hanem a kommunikáció hiánya, mert a cégek így képtelenek tervezni. A TAVOSZ levélben fordult Kármán András pénzügyminiszterhez, a helyzet július végén, az MFB döntésével mozdult el a holtpontról.
Mit jelent a júliusi döntés?
A felülvizsgálat 168 pályázatot vett górcső alá pénzügyi, gazdasági, működési és üzletbiztonsági szempontok szerint. Az értékelés eredménye: 145 vállalkozás felelt meg maradéktalanul, míg 23 nem.
A program keretösszegét ehhez a 145 céghez igazítják, a tavasszal bejelentett 150 milliárdos teljes programkeret így egyelőre nem töltődik fel. A befektetési időszakot ugyanakkor négy hónappal meghosszabbítják, hogy a szerződéskötések lebonyolítására elegendő idő álljon rendelkezésre.
Az alapkezelő ügyletenként halad, az előkészítettség fokának megfelelő sorrendben. Az nem ismert, hogy a 23 kiesett vállalkozás milyen lehetőséggel számolhat.
