Egyre több olyan véleménnyel találkozni, hogy a közel 10 éves részvénypiaci hossz a végéhez közeledik, akár összeomlás is követheti, és ennek előjele a feltörekvő piacok gyengélkedése. A Generali Alapkezelő azonban másként látja: a feltételek még kedvezőek az emelkedéshez, a feltörekvők pedig egyenesen beszállót kínálnak.
Nincs alternatíva
Pallag Róbert, a Generali Alapkezelő befektetési igazgatója értékelte a piaci környezet az alapkezelő által tartott sajtóebéden, és részletesen kifejtette, mit vár a világ részvénypiacain. A szakember sok elemzővel és alapkezelővel szemben meglehetősen optimista: úgy gondolja, hogy mivel a gazdasági növekedés a legtöbb régióban egészséges (ezek között inkább csak kivételek a túlköltekezők, mint Törökország vagy Argentína), a kockázatmentes hozamok pedig összességében továbbra is meglehetősen alacsonyak, a közeljövőben még nem lesz komoly alternatívája a részvénybefektetésnek.
Amerika
Amerikában különösen jól állnak a dolgok: ott a fejlett országok közt is kiemelkedően magas a növekedés, miközben gyakorlatilag teljes foglalkoztatottság van, ennek ellenére nem szállt el az infláció, hanem a jegybanki célt enyhén meghaladó szinten van, és úgy tűnik, hogy nem is fog tovább emelkedni, ezen a szinten stabilizálódhat a következő években. Ennek egyik oka az, hogy a Fed jóval előbb beszüntette az ultra laza monetáris politikát, azaz az eszközvásárlásokat, sőt, már meg is kezdte azok visszaadását a piacnak, ugyanakkor a kamatemelési periódust is már rég megindította, és Pallag szerint az amerikai alapkamat 3 százalék körüli szinten stabilizálódhat jövő év végén.
Semleges kamatszint
A teljes foglalkoztatottság és az alacsony infláció korábban ellentmondásosnak talált, egyébként örvendetes kombinációját a technikai-technológiai fejlődéssel, a hatékonyság növekedésével magyarázta, és véleménye szerint ez hosszabb távon fennmaradhat, ami lehetővé teszi, hogy Amerikában (majd később máshol is) semleges kamatszintek alakuljanak ki, azaz ne kelljen túl magasra emelni őket az infláció hűtése érdekében, ahogy az a korábbi ciklusokban zajlott.
Lassú pénzvisszavonási hatás
Ez a helyzet azt eredményezi, ahogy a kötvényhozamok sem emelkednek magasra (az amerikai 10 éves kötvényhozam 3 százalék körül van), így a tőke egyelőre nem kezd a részvénypiacokról a kötvények felé áramlani. Kétségtelen, hogy a részvénypiaci ralit nem kis részben a jegybankok eszközvásárlásai során a piacra került több mint 10 ezermilliárd dollár fűtötte, és a jegybankok mérlegében a közeljövőben változás lesz: jövőre már összességében több pénzt vonhatnak ki a piacról, mint amennyi oda kerül tőlük. Amerikában már zajlik az eszközök leépítése, ennek során jövőre 600 milliárd dollárt vonnak vissza, miközben az EKB idén befejezi kötvényvásárlási programját.
Ez a hatás azonban csak lassan fog jelentkezni a piacokon, a jövő évnek is inkább csak a második felében, addig viszont sok minden történhet még. Az amerikai részvények már nem olcsók, pláne, hogy idén a világ részvénypiacai különböző utat járnak be: Amerika szakadatlanul emelkedik, Európa elakadt, a feltörekvő piacok pedig visszaestek, némelyik igen sokat, és rendkívül borús hangulat alakult ki körülöttük. Pallag szerint azonban ez nem egy trend kezdete, hanem egy erős korrekció, amely a végéhez közeledik, és még egy komoly rali következhet mind Európában, mind a fejlődő piacokon.
Európában van tere az emelkedésnek
Európában az Amerikához képesti lemaradás oka lehet, hogy az eurózóna egy-egy országának válságjelenségei fékezték a vásárlási kedvet, a legutóbbi időben Olaszország miatt voltak aggodalmak. Az olasz költségvetést azonban jó eséllyel rövidesen elfogadják, az fegyelmezettnek ígérkezik, így megnyugodhatnak a szereplők és megkezdhetik az európai részvények felülsúlyozását, különösen a meglehetősen alulértékelt bankszektorban.
Az európai részvények mellett szól az is, hogy az európai kamatok rendkívül alacsonyak, az EKB még nem kezdte meg a kamatemelési ciklust és láthatóan nem is siet ezzel. Ugyanakkor a német 10 éves államkötvény hozama mindössze 0,4 százalék, a többi fejlett eurózónás országé pedig 0,5-1 százalék között van, és ezek olyan alacsony értékek, hogy szóba sem kerülhetnek a részvénypiacok alternatívájaként, ahhoz igen komoly hozamemelkedés kellene bennük, ennek egyelőre azonban nem látni a várható idejét.
Túladott feltörekvők
A Generali szerint az úgynevezett feltörekvő piacok a legérdekesebbek: ezeken hisztérikus tőkekivonás zajlik, amit a legtöbb esetben semmi sem indokol. Természetesen a saját makrogazdasági egyensúlyukat teljesen felborító országok esetében jogos a kivonulás, azonban az országok többségében egészséges a gazdasági helyzet, erős és fenntartható növekedés zajlik. Pallag szerint olyan nagy kitárazás zajlott ezeken a piacokon, ami egy közeledő mélypontra utal, ahonnan egy igen erős, masszív felpattanás, emelkedés következhet, ezért ezeken a piacokon kifejezetten jó beszállási lehetőséget látnak, és be is vásárolnak.
Vagyonkezelés
Itt említhető meg, hogy a Generali globális stratégiájában a biztosítás mellett a vagyonkezelési üzletágat is erősíti, ezért is annyira fontos, mi a stratégiájuk a piacokon. A magyarországi Generali kedvező helyzetben van, mert az Alapkezelő révén már 15 éve otthonos a piacon, így akár az ő tapasztalatai alapján is történhet az iparág globális kiépítése, melynek során egyébként Kelet-Európában alapkezelőket vásárolnak.
Hazai börze
Végül egy kérdésre válaszolva Pallag a magyar részvénypiacra is kitért. Úgy gondolja, hogy a hazai piacon nem várható akkora rali, mint némelyik másik, még feltörekvőnek tartott piacon (egyébként a feltörekvő piac kifejezést idejétmúltnak tartja, ez egy sokrétű csoport, a jelenlegi formájában nem kezelhető egyben). A hazai részvények már nem mondhatók olcsónak fundamentálisan (szemben például némelyik európai bankkal), ugyanakkor nem is esett vissza olyan sokat a hazai piac, mint sok másik, ugyanakkor előtte óriásit növekedett, volt olyan év, amikor világelső volt.