Beindulhat a magyar gazdaság motorja, de maradt még inflációs kockázat
ElemzésekMagyarország gazdaságát az elmúlt évben hatalmas infláció rázta meg. A gazdaság stabilizálásának lehetőségeiről, valamint a magas infláció visszatérésének veszélyéről értekeztek a szakértők az Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Gazdaságpolitikai és Gazdaságelméleti Szakosztályának kerekasztalbeszélgetésén.
Az elmúlt két évben megtapasztaltuk az infláció romboló erejét. A negatív hatások alátámasztják a jegybank azon törekvéseit, amik az árstabilitás megvalósítását és az alacsony infláció elérését és fenntartását szorgalmazzák, hiszen ezek segítik a gazdaság hosszútávú növekedését.
A mostani rezsimet a nagyon gyenge kereslet, a visszafogott fogyasztás és az árfolyam visszaerősödése határozta meg, azonban ezeknek a tényezőknek a hatása kifutóban van. Ennek helyét a fogyasztás bővülése és bérköltségek fokozatos erősödése a veszi át
-jellemezte a jelenlegi inflációs helyzetet Tardos Gergely, az OTP Elemzési Központjának igazgatója.
A magyar gazdaság inflációra való hajlama nem változott. A legfontosabb probléma a termelékenység alacsony szintje, mérsékelt versenyképesség és a viszonylag magas energiaintenzitás
- fogalmazta meg a hazai gazdaság problémáit Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közgazdasági és költségvetési előrejelzésekért felelős ügyvezető igazgatója.
A mérséklődő nyersanyagárak, az erősödő kereslet és a magas jegybanki kamatok mind az infláció leszorításának irányába mutatnak,így rövid távon egy dezinflációs környezetben fog működni a magyar gazdaság.
Az utóbbi néhány hónap Magyarországon szigorúan nézve árstabilitáshoz közeli időszakban telt el
- írta le a jelenlegi gazdasági helyzetet Madár István, a Portfolio vezető elemzője, az MKT elnökségi tagja.
Igaz, hogy a magas inflációt sikerült letörni, de a ’70-es és ’80-as évek keserű tapasztalatai azt mutatják, hogy épp a csökkenés szakaszában indul be újra az infláció, a gazdaságpolitikai hibák és a gazdasági folyamatok hatására.
Itthon az első negyedévben még segít a bázishatás, utána azonban elkezdődhet egy lassú emelkedés. Az év vége felé még egy 6 százalék körüli inflációt sem tartok elképzelhetetlennek
- fogalmazta meg várakozásait ifj.Becsey Zsolt, az UniCredit Bank vezető makrogazdasági elemzője.
Az inflációt számos hatás növelheti, amik jelentősen érvényesülhetnek 2024-ben. Az elfojtott költségelemek a szolgáltatásokat érintik, kiváltképp a vendéglátásban szaladt előre a bértömegszint az ártömegszinthez képest, így egy áremelési szándék figyelhető meg. Számos cég érvényesítené az áraiban az előző év inflációját,és ezzel kapcsolatban már konkrét bejelentéseket is tettek a telekommunikációs szektorban.
A magas infláció számos kérdőjelet hagyott maga mögött: a munkaerőpiacon magas bérdinamika várható, ami előreláthatólag meg fogja haladni a termelékenység növekedési ütemét.
A rendszeres keresetek az elmúlt két-három évben egy stagnáló pályán futottak, azonban idén egy jelentős felpattanás várható. Ez a reálbér emelkedés lehet a gazdasági élénkülés fő hajtóereje.
Három-négy negyedéves recesszión van túl a magyar gazdaság. Azonban a jobb gazdasági képet támogatja, hogy idén már lesz érdemi reálbérnövekedés, az energiaársokk hatásai kifutnak, illetve a kamatcsökkentés is elősegíti a gazdaság működését
- tette hozzá Madár István.
Az inflációban újra sokkot okozhatnak az árfelhajtó erejű kiigazító lépések. Ezzel szemben kereslet-szűkítést idézhet elő a költségvetés lazasága, illetve a kiigazításokkal és megszorításokkal kapcsolatos kételyek.
Az idei inflációt a szakértők túlnyomó része 4-5 százalék körüli tartományban várja. Az óriási, 25-26 százalékos infláció ugyan nem térhet vissza, de a 4-5 százalékon beragadt infláció is nagyon kedvezőtlen tud lenni hosszútávon a gazdaság számára
- figyelmeztetett Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója, az MKT alelnöke.
Amennyiben 2024-ben helyreáll a lakosság fogyasztása, akkor egy egészségesebb kép alakulhat ki a belföldre és külföldre termelő iparágak között. Hiszen az utóbbi időben a hazai kereslet jelentősen elmaradt a külső fogyasztáshoz képest, ami a belső beruházások hanyatlásához vezetett.
Az idei növekedési várakozásunkat végül 2,5 százalékban határoztuk meg, az 1,5 százalékos emelkedés helyett
- nyilatkozta Tardos Gergely, az OTP Bank Nyrt. Elemzési központjának igazgatója a hazai gazdaság kilátásairól.
A kedvezőbb kilátások alakulásában főként az uniós támogatások mozgósítása játszottak szerepet.
Azonban jelen vannak a gazdaságot fékező hatások is: ezek közé tartozik, hogy a legfőbb felvevő piacunk, az Európai Unió, amely enyhe recesszió felé tart. Ezen felül a költségvetési kiigazítási igény és az uniós forráshiány kérdései lassíthatják a hazai gazdaságot.
