Bekeményített a Versenyhivatal - Mi áll az egymilliárd feletti bírságok hátterében?

Van olyan év, amikor a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) egész évben nem oszt ki 2 milliárd forint bírságot sem, de idén pusztán december néhány napja alatt, túllépte a 3 milliárd forintos bírságot, mondhatjuk: a GVH nagyon belehúzott. 

A versenyhivatal előbb december 5-én bejelentette, hogy öt vállalkozás kartellezett az úgynevezett miskolci hulladékgazdálkodási eljárásban, a cégek összesen több mint 860 millió forintnyi bírságot kaptak, mert mindenféle közbeszerzésnél összejátszottak. 

Egy nappal később, december 6-án a Facebook Irelandnak hozott, ezúttal nem is annyira örömteli csomagot a Mikulás Magyarországon. A társaság 1,2 milliárd forintos bírságot kapott, mert a saját oldalán, illetve a súgóközpontjában ingyenesnek hirdette szolgáltatásait, amely persze az is volt, de azért mégsem, mert a közösségi oldal kereskedelmi célra felhasználta az ügyféladatokat.

Újabb hat nap múlva a Vodafone is majdnem ekkora (egészen pontosan 1,176 milliárd forintos) bírságot kapott, mert a mobiloperátor hangzatos és túlzó kijelentésekkel tévesztette meg a magyar fogyasztókat. Ráadásul sorozatosan. 

Végül a Telenor kapott 1,8 milliárd forintos bírságot, mert megtévesztette a fogyasztókat, azt mondta, hogy ingyenesen oszt készülékeket, de közben ezeknek a fogyasztóknak magasabb előfizetési díjat kalkulált.

Ha visszatekintünk az elmúlt évekre, azt azért nem lehet mondani, hogy a GVH gyakorlatában példanélküli lett volna az ilyen méretű bírság. Magyarországon már több ízben volt méretes banki, biztosítói, vasúti, informatikai, vagy akár korábban is távközlési kartelleset, de ezek hangsúlyozottan nemtelen összejátszások voltak, a fogyasztók jogainak megsértése talán eddig nem vont magával ilyen mértékű büntetéseket.

Mi a GVH célja?

Fontos hangsúlyozni, hogy a GVH vizsgálatainak a fókuszában mindig szervezetek állnak, vagyis nem magánszemélyek, de ettől még nagyon komoly egy ilyen eljárás, és aki egyszer vét a versenyszabályok ellen, alighanem egy életre megtanulja a leckét, és alighanem óvatosabb (reméljük tisztességesebb) lesz a jövőben.

A Gazdasági Versenyhivatal dekrétuma és céljai szerint nevéhez méltóan a versenyt védi. 

Ha nagyon leegyszerűsítjük, hogy mit csinál, feladata szerint a piacok hatékony működését védi, akkor aktivizálja magát, ha egy cég megtéveszti, becsapja a fogyasztóit, akkor, ha az erős piaci helyzetben levő cégek visszaélnek piaci erőfölényükkel, vagy akkor, ha a vállalkozások versenykorlátozó megállapodást kötnek, a fogalom ismertebb nevén kartelleznek.

Súlyos probléma

Maga a kartellezés helytelen dolog. Rengeteg hazai és globális eset ismert. Általában leosztják a piacokat, magasan tartják az árakat, megcsúfolják a versenyt és megkárosítják az ügyfeleket. 

Hajnali razzia

Mit lép erre a GVH? Kedvező esetben gyanút fog, vagy talán gyakoribb esetben bejelentést kap. Ha ez megtörtént, akkor a hivatal elhatározza, hogy lép. 

Ha fogyasztóvédelmi ügyről van szó, egyszerűbb és kevésbé meglepetésszerű a vizsgálat, ám ha kartellgyanú van, akkor egyszerre kell hirtelen lecsapni minden szereplőre.

A vizsgálatnak van egy vezetője, aki a szükséges számú vizsgálót a hajnali órákban értesíti, „gyerünk fiúk, gyülekező a főnök szobájában, mobiltelefont senki ne hozzon!”

A főnöki eligazítás hangsúlyos része az, amit eleve mindenki tud, senki nem értesíthet külső személyt, még családtagot sem, de legfőképpen persze a vizsgálatba vont cégeket, mert megyünk és lecsapunk. 

A GVH-s kommandók ezek után megérkeznek a  cégekhez, berontanak, majd kiadjákaz ukázt: „senki nem nyúlhat semmihez,!”. Igaz, a vizsgálandó cég jogászai jelen lehetnek.

Majd jönnek a házkutatás jellegű pillanatok, az adathordozók lefoglalása, a számítógépek, a jegyzetfüzetek, a fizikai és elektronikus naplók, szerződések átkutatása. 

A legnagyobb ügyek

Majd jön a vizsgálat. Versenyjoghoz értő jogászai vannak a hivatalnak, de vannak a cégeknek is. A megállapítások sokszor súlyosak, meg lehet őket támadni, általában a bíróság is igazat ad a GVH-nak, de vannak megsemmisített, illetve jelentős mértékben csökkentett bírságról szóló esetek is.

Az eddigi legnagyobb kartellügyek bankok ellen irányultak, a legemlékezetesebb esetben azt támadta a GVH, ahogyan a devizahitelesek úgynevezett kiváltó hiteleinél a bankok szakmai reggeliken egyeztettek. Először 9,5 milliárd forintos bírságot szabott ki a GVH, végül némi jogi huzavona után ez 5 milliárd forintra csökkent, a legnagyobb mértékben éppen a legnagyobb bank, az OTP bírsága olvadt el.

A mostani esetek: Facebook

A bevezetőben már említett Facebook-ügy elég összetett, már sok külföldi versenyhivatal is megbüntette a nagy amerikai közösségi oldal céget, a világ egyik legértékesebb vállalatát, amelynek a magyar piac minden szempontból jelentéktelen. 

Nem keres vele sokat, nem érnek sokat a magyar felhasználók (kábé tizedannyit, mint egy reklámokkal elérhető amerikai fb-s), és a GVH-bírság is csak innen nézve óriási összeg, onnan nézve nem olyan lényeges.

Mindenesetre a Facebook életében volt következménye a sok fogyasztóvédelmi aggálynak, a cégnek már globálisan is változtatnia kellett „ingyenesség”-üzenetén, mert a versenyhivatalok szerint a Facebook megtéveszt azzal, amikor is ingyenesként tünteti fel a szolgáltatásait, mert bár pénzt tényleg nem kér érte, de valójában a felhasználók az adataik átadásával igenis fizetnek.

Vodafone: Ki a legjobb, ki a legszebb?

A fogyasztók megtévesztésére alkalmas üzenetek között már viszonylag régebb óta kiemelt jelentőségű a hálózatos cégek, elsősorban a távközlési cégek és a mobiloperátorok vizsgálata, 

2017-ben is távközlési cég volt az adott évi csúcsbírság elszenvedője, akkor a Magyar Telekom csoport 4G internettel kapcsolatos megtévesztő üzenetei bűnhődtek 600 millióval.

A Vodafone friss esetében, amit a cég természetesen teljesen máshogyan lát, a GVH szerint már kétszer annyit, vagyis 1,176 milliárd forintot értek azok az üzenetek, amelyek „Európa legnagyobb 4G partnerhálózata!” és az „Európa legnagyobb 4G hálózata” reklámok jelenítettek meg.

A GVH súlyosbító körülményként ítélte meg a visszatérő magatartást. 

Telenor: ingyenes, vagy mégsem?

A Telenor ügyében 1,8 milliárd forintos bírságot szabott ki a GVH egy versenyfelügyeleti eljárásában feltárta, mert úgy ítélte meg, hogy távközlési cég 2016 és 2017 között tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósított meg a fogyasztókkal szemben, amikor a lakosságnak esetenként 0 forintért kínált készülékeket. A cég valójában a csomagot népszerűsítve elhallgatta, hogy aki él a készülékvásárlási lehetőséggel, annak az előfizetői díj magasabbá válik, mint ha kizárólag előfizetésre vonatkozó szerződést kötne.

A cég szerint a bírság aránytalan.

Biztosító, vasút és autópálya

A szomorú az, hogy bizonyos esetekben, ha a cégek lebuknak, akkor is ítélhetik úgy, hogy megérte. Természetesen a legtöbbször eleve elmegy bírósági szakaszba az ügy, kevesen ismerik el, hogy valóban versenyjogot sértettek.

Aki szívesen böngészi a régebbi eseteket, nem téved, ha azt feltételezi, hogy az építőipar egy eléggé összejátszós, eléggé fertőzött ágazat.

Korábban kaptak már gigabírságot a vasútépítők (Colas, MÁVÉPCELL, MÁV MTM és a Szentesi Vasútépítő), de az autópálya-építők is, konkrétan a Betonút, a DEBMÚT, az EGÚT, a Hídépítő és a Strabag, ahogyan egyébként régi nagy ügy volt a biztosítók gépkocsi-biztosításokkal kapcsolatos összejátszása is (Allianz és társai).

Ami pedig a következményeket illeti, ha csak az előző felsorolást is nézzük, a GVH bírságai után van, aki csak megrázza magát és megy tovább, de vannak olyan cégek, akár hazai, akár külföldi háttérrel, amelyek egy több százmilliós eset után már nem voltak képesek visszatérni a piacra, elsüllyedtek és csődbe mentek.