Berobbantak az árak Magyarországon – mutatjuk mennyivel
ElemzésekNovemberben tetőzhetett az infláció hazánkban, miután a fogyasztói árindex 7,4 százalékra ugrott. A gyorsabb árdinamika megközelítőleg kétharmad részben külső tényezőkre vezethető vissza. Az infláció Európa-szerte tombol, aminek következtében kamatemelési hullám söpör végig a régióban. A pénzromlás üteme várhatóan jövő év második felében térhet vissza 4 százalék alá, így az MNB tovább folytatja a kamatemelési ciklust. Piaci várakozások alapján 2022 első felére 4,5 százalékra emelkedhet az effektív kamatkörnyezet Magyarországon.
Novemberben a fogyasztói árak átlagosan 7,4 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Utoljára 2007. decemberben volt ekkora az infláció. Az elmúlt egy évben az üzemanyagok, illetve a szeszes italok, dohányáruk ára emelkedett a legnagyobb mértékben. A maginfláció 5,3 százalékra ugrott.
Külső tényezők
Az MNB elemzése alapján az infláció emelkedésének megközelítőleg kétharmada külső tényezőkre vezethető vissza. Éves alapon drasztikus emelkedés figyelhető meg többek között az energiaárakban. A kőolaj, a földgáz és a szén ára is közel kétszer olyan magas volt novemberben, mint egy éve.
A búza és a kukorica világpiaci árfolyama is megközelítőleg másfélszeresére emelkedett éves alapon.
Miután a hazai búza és kukorica ára is a világpiacon kialakult áraktól függ, a drágulás hamar begyűrűzött hazánkba is.
A magasabb energiaárak és gabonaárak hatására jelentősen megdrágultak a pékáruk.
Az európai gázválság miatt az egekbe szálló gázárak ellen védve van a lakosság a rezsicsökkentés politikája és a szabályozott gázárak miatt. Közvetett módon ugyanakkor a magasabb földgáz ár megdrágítja a műtrágyát, ami további drágulást hoz az élelmiszeriparban.
A globális chiphiány és áruhiány hatása már érdemben érződik az új és közvetetten a használt autópiacon. A félvezetőhiány ezenkívül a számítástechnikai eszközök árába is beépült. A chiphiány ágazati szakértők szerint ráadásul legkorábban 2022 végétől kezdhet el érdemben enyhülni.
A nyersanyagok terén is jelentős áremelkedés figyelhető meg. A réz és az alumínium például másfélszer annyiba kerül, mint egy éve.
Mindennek hatására az importált infláció lényegesen magasabb, mint korábban.
Hazai tényezők
A magasabb infláció részben hazai tényezőkre is visszavezethető. A fogyasztói bizalom erős, a foglalkoztatottság csúcson van. A hetente átlagosan ledolgozott munkaóraszám visszaemelkedett 35 óra felé, avagy a koronavírus előtti szintekre. Az átlagbér idén és jövőre is 8-8 százalékkal emelkedik.
A lakossági fogyasztás 2021 és 2022 során egyaránt 5-5 százalékkal bővülhet. Ezt kíséri a beruházások 5 és 8 százalék körüli várható növekedése. Ennek a folyamatnak a természetes mellékterméke a gyorsabb árdinamika.
A fogyasztást másfelől számos állami támogató intézkedés is segíti. A nyugdíjasok 5 százalékos nyugdíjemelésben és az év elején 13. havi nyugdíjban részesülnek. Emellett 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot kaptak.
A gyermeket nevelők továbbá a jövő év elején személyi jövedelemadó visszatérítésben részesülnek. Ez az intézkedés csaknem kétmillió családnál hagy 600 milliárd forintot.
A 25 év alattiak a jövő évtől személyi jövedelemadó mentességet élveznek, ami mintegy 140 milliárd forinttal segíti a fiatalabb korosztályt.
20 százalékkal emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum is a jövő évben. Ez szintén a fogyasztás bővülését, ezáltal az árdinamika erősödését vetíti előre.
Mi mennyivel drágult?
Az alábbi grafikonon összegezzük a fontosabb termékkörök éves alapú drágulásának ütemét.
Egyes termékkörök árváltozása éves alapon, 2021 november, százalék
Forrás: KSH
Mi várható?
Az infláció novemberben tetőzhetett. Ezt követően lassan kezd el csökkenni a mutató. Az idén és jövőre is átlagosan 5 százalék körül alakulhat a fogyasztói árindex, miután számos felfelé mutató kockázat testet öltött.
Az infláció várhatóan 2022 második felétől tér vissza a jegybank 4 százalékos toleranciahatára alá.
Nemzetközi kitekintő
A magasabb infláció ugyanakkor nem magyar jelenség. Még a legnagyobb gazdaságokban is jelentős a pénzromlás üteme. Az Egyesült Államokban 6,2 százalékra, Németországban pedig 5,2 százalékra emelkedett az infláció. Mindkettő 30 éves csúcsnak felel meg.
Az eurózónában 4,9 százalékra ugrott a fogyasztói árindex. A visegrádi országokban is hasonló a helyzet.
Lengyelországban 7,7 százalékra emelkedett az infláció novemberben.
A többi V4 államban és Romániában még csak az októberi inflációs számok ismertek, de várhatóan esetükben is 7 százalék körül tetőzhet az infláció novemberben.
Kamatemelési hullám
A felfelé mutató inflációs kockázatok és a 6 százalék felé ugró inflációs várakozások következtében az MNB hosszú és relatíve lendületes kamatemelési ciklusba kezdett, illetve folytat. Ennek fényében a Monetáris Tanács az alapkamatot 2,1 százalékra, valamint az egyhetes betét kamatát 2,9 százalékra emelte. Ezáltal az effektív kamatszint is 2,9 százalék környezetébe emelkedik.
Piaci várakozások alapján 4,5 százalékig emelkedhet az effektív kamatkörnyezet 2022 első felére Magyarországon. Emellett az MNB fokozatosan szűkíthet a kötvényvásárlási programján is.
A magas nemzetközi infláció hatására Európa több országában kamatemelési hullám söpör végig. Ennek mértékét az alábbi hőtérkép szemlélteti.
Jegybanki kamatemelés mértéke (sárga szín 300 bázispontot, azaz 3 százalékpontot meghaladó kamatemelés)
