Biden a kanyarban előzi Trumpot

Az amerikai elnök a CNBC forrásai szerint már kedden bejelenti, hogy a stratégiai szektorokban megemeli a kínai árukra kivetett vámokat, ezen belül különös hangsúlyt kapnak az elektromos autók, de nem maradnak ki a félvezetők és a napelemek sem.

Trump vámháborúja

A kínai áruk vámokkal sújtását még Donald Trump, az előző amerikai elnök kezdte meg 2017-ben, akkor még elsősorban azzal a céllal, hogy

csökkenjen az USA-val szembeni hatalmas kínai kereskedelmi többlet.

Ez önmagában nem okozott olyan nagy gondot, hisz az USA fizetőeszköze az elsőszámú világvaluta, így ha egy országgal szemben nagy kereskedelmi hiánya van, ennek nincs sok jelentősége.

Gyakorlatiasabb megközelítés

A megközelítés mára változott, pláne, hogy a nagy kínai többlet leolvadt: sok gyártó elhagyta Kínát, így más országokból érkezik gyakran ugyanaz a termék, ugyanattól a gyártótól. Amit most Amerika hangsúlyoz, az egyrészt stratégiai iparágak védelme, másrészt az esetleges adatvédelmi kockázatok, hisz akár az elektromos autók is képesek lehetnek adatgyűjtésre és esetleg továbbításra, végső soron kémkedésre. 

Sokan ezért egyenesen bizonyos termékek behozatalának tiltását akarták elérni Kínából, és ehhez kapcsolódik a TikTok közösségi média esetében előírt eladási kényszer: az alkalmazás meg kell, hogy váljon kínai tulajdonosától, különben betilthatják Amerikában.

Elektromos autók

Az elektronos autókra kivetett vám a négyszeresére nőhet, így a Tesla sem fogja tudni hazavinni a Kínában gyártott járműveket. Kétségtelen, hogy ezt soha nem is tervezte, azokat a nagynak vélt kínai piacon akarta eladni, de árulhatja őket Ázsia-szerte. Az USA-ban immár két gyára is van, és függőben van egy mexikói üzem építése is, így az amerikai piacot bőven van honnan ellátni.

Kifogja a szelet Trump vitorlájából

Biden lépése azt is célozhatja, hogy megvalósítsa Trump egyik választási ígéretét, a kínai vámok emelését, ugyanakkor ezt szelektívebben, célszerűbben teszi. Trump minden kínai árura egységesen 60 százalékos vagy magasabb vámot rótt volna ki, ami sok termék esetében fölösleges, és az áruk drágulása vagy a sokkal drágább helyettesítő termékek miatt

nem kis inflációs hatása lenne.

Biden korábbi lépései

Így mind a két idei elnökjelölt a kínai árukra kivetett vámok híve lett, noha 2001-ben, amikor Kína csatlakozott a Világkereskedelmi Szervezethez, szabadkereskedelem lépett életbe Kína és az USA közt. Trump 2017-21 közötti elnöksége alatt megindította a Kína elleni kereskedelmi háborút, amin Biden érdemben nem változtatott, de 2022-ben egyszer már felülvizsgálta a rendelkezéseket, és egyes acél-, és alimíniumipari termékekre jóval magasabb vámokat vetett ki, de ez viszonylag szűk körét jelentette a termékeknek.

Általános vámháború helyett szelektív szigorítás

Biden egyúttal vizsgálatnak veti alá a kínai kereskedelmi gyakorlatot a hajógyártásban, a hajózási és logisztikai szektorban, melynek eredményétől függően további vámok bevezetésére kerülhet sor. Ugyancsak nyomást gyakorol az elnök Mexikóra, hogy tiltsa a kínai fémipari termékek mexikói termékként való eladását, ha azok ténylegesen nem Mexikóban készültek.

Joe Biden így megvalósítja a Kínával szembeni kereskedelmi szigorítást, de szelektíven, iparági és biztonsági szempontokat figyelembe véve egy általános vámháború helyett, ami Trump elképzelése volt.