Biden így számolhatja fel a Trump-korszakot

Új elnöke lett az Egyesült Államoknak és rögtön az első munkanapja rendkívül dolgosra sikerült. Joe Biden egy csokorra való rendeletet fogadott el a beiktatása napján. Például a szövetségi épületekben kötelezővé tette a szájmaszk használatot, az USA-t pedig elkezdte visszaléptetni a párizsi klímaegyezménybe.

Emellett visszavonta azokat az utazási korlátozásokat, amelyeket annak idején Trump néhány muszlim többségű államra vetett ki.

A következő hónapokban Biden több ponton is újra akarja hangolni a kormányzat munkáját. Vannak olyan tervek, amelyek mentén már most is viták pattantak ki a pártján belül. Az elmúlt időben ugyanis a demokraták egyik fő szlogenje az volt, hogy Biden hivatalba lépése után 2000 dolláros pénzügyi segítséget fognak adni a felnőtt állampolgároknak. Részben ennek köszönhetik, hogy két hete kifejezetten jól szerepeltek a szenátusi választásokon.

Ám a napokban kiderült, hogy ez a 2000 dollár valójában csak 1400 dollár, mivel Bidenék a második körben kiosztott fejenkénti 600 dolláros mentőcsomagot akarják kiegészíteni. A párt progresszív szárnya, élükön Alexandria Ocasio-Cortezzel, nem igazán örül ennek a fejleménynek.

Szerintük tartaniuk kéne magukat az eredeti 2000 dolláros ígérethez.

A járványkezelést érintő tervektől viszont egyelőre úgy tűnik, hogy nem fognak visszatáncolni. Biden minden államban legalább 10 tesztközpontot akar felállítani és gyorsítani akar az oltások ütemén. A nemzeti vakcina programra 20 milliárd dollárt költene. Az ígérete szerint az első 100 napja alatt 100 millió embert fognak beoltani. Kérdés persze, hogy lesz-e elég oltóanyag ahhoz, hogy mindez valósággá váljon.

A pandémiakezelés áthangolása mellett az új elnök a gazdaság-élénkítésbe is bele akar fogni.

A minimál órabért 7,5-ről 15 dollárra emelné meg.

Emellett el akarja érni, hogy a kormányzat ahol csak lehet amerikai termékeket és szolgáltatásokat vásároljon, méghozzá négy éves távlatban mintegy 400 milliárd dollár értékben.

Az igazságszolgáltatás se marad érintetlenül: az államokat arra sarkallnák, hogy csökkentsék a bebörtönzések számát. Ugyanis jelenleg a büntetés-végrehajtási intézetek roppant zsúfoltak. Jellemző, hogy a világon a bebörtönzöttek majdnem negyede az USA-ban él. Azokat, akik korábban marihuána miatt kerültek rács mögé, szabadon akarják engedni. Emellett Biden azért fog kardoskodni, hogy minden államban eltöröljék a halálbüntetést. 

Az egyik legélesebb viták a következő hónapokban kétségkívül az egészségügyről fognak szólni.

A demokraták körében ugyanis nincs egyetértés azügyben, hogy miként kéne átalakítani ezt a területet. A progresszívek európai mintára teljesen ingyenessé tennék az amerikai egészségügyet. Biden viszont nem akarja nyomtalanul felszámolni a mostani rendszert. Azt viszont szeretné elérni, hogy az egészségügyi ellátáshoz minél szélesebb rétegek férjenek hozzá.

Biden célja most az hogy legalább az amerikaiak 97 százalékának legyen egészségbiztosítása.

Az új elnök bevándorlásügyben kifejezetten szembe menne a Trump-korszakkal. Megerősítené azt a DACA programot, amely az illegálisan bevándorló gyerekeket védi. Emellett megkönnyítenék az állampolgárság megszerzését azoknak, akik papírok nélkül élnek az USA-ban.