Brutálisan drágul a benzin, mikor lesz ebből elegünk? 

Elemzések2021. okt. 13.Kovács Dániel

Történelmi csúcsot döntöttek az üzemanyagárak, a folyamatos növekedés miatt sokan azt kérdezik, mikor kezdik el letenni a kocsit az emberek. Utánajártunk, és bár senki nem örül a drágulásnak, messze van még az a szint, aminél tömegesen maradnának garázsban az autók. Már ha egyáltalán eljön.

Sorozatban a sokadik áremelés után szerdán a gázolaj átlagára átlépte az 500 forintos lélektani határt. Nem sokkal maradt alatta a 95-ös benzin ára sem, amelyből bruttó 6 forintos emelkedés után 488 forintért vételezhetünk a kutakon a Holtankoljak.hu adatai alapján.

Hetekkel ezelőtt megdőlt már a történelmi rekord, a 2012-es 451 forintos benzinár, nem véletlen, hogy felszalad az ember szemöldöke, mikor visszaakasztja a töltőpisztolyt, és ránéz a számlálóra.

Nemrég egy, a Vezess.hu-n megjelent közvéleménykutatás adatai szerint a megkérdezettek 68 százaléka 500 forintos benzinárnál határozta meg azt az összeget, amelynél inkább kevesebbet használná autóját, míg az autósok több mint ötöde mondta azt, hogy 600 forintnál átgondolja autózási szokásait, 8 százalék 800 forintnál, 3 százalék pedig 1000 forintnál. De csakugyan így tesznek majd? A számaink nem ezt mutatják. 

Nőtt az ár, mégsem csökkent a fogyasztás 

- Egyelőre az árból adódó változást még nem kezdtük el érezni. Az összehasonlítás most nehéz, hiszen a tavalyi év kívül esett minden trenden a koronavírus miatt, drasztikusan visszaesett az üzemanyagfogyasztás 2019-hez képest.

Idén, noha folyamatosan nőttek az üzemanyagárak, (januártól júniusig 3129797 literrel fogyott több 95-ös benzin a MÁSZ adatai szerint) eddig minden negyedévben növekedést tapasztaltunk a fogyasztás terén

- mondja a Növekedés.hu-nak Grád Ottó, a hazai olajipari társaságok többségét képviselő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára.

Azt ő sem tartja kizártnak, hogy a negyedik negyedéves adatokon valamilyen szinten nyomot hagy majd a drágulás, de mindössze arra számít, hogy a folyamatos növekedés némileg lassulni fog.

A megszokottnál kevesebbet nem fogunk költeni a kutakon, legfeljebb ugyanannyi pénzért kevesebbet tankolunk majd az autóba. 

A főtitkár arra is rámutat, hogy az árváltozást leginkább a benzin érzi meg, ugyanis ennek az ára van közvetlen hatással a családi kasszára, míg a dízel iránti kereslet jóval lassabban reagál ilyen helyzetekben, mivel inkább a gazdasági szereplők, közületek használják, számukra az üzemanyag csak egy költségtétel a sok közül, a drágulás ezen a vonalon -némi késéssel- a szolgáltatások árában jelenik meg.  

Volt már rosszabb is, mégis maradt a kocsi 

Vannak más adataink is, amelyek azt mutatják, korai még temetni az autózást. Érdemes megnézni, mi történt a boldogult történelmi csúcs idején, 2012 áprilisában. Mint említettük, akkor 451 forinton állt a benzin, csakhogy jóval kevesebbet is kerestünk.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint abban az évben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 223 000 forint volt, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkereset pedig 144 000 forint. A KSH árnyalja is a képet, a fizikai foglalkozásúak átlagosan nettó 100 300, a szellemi foglalkozásúak pedig 190 500 forintot vihettek haza havonta. Ezekből a bérekből kellett kikalkulálni a horribilis üzemanyagárat, pedig egy teletank már 2010-ben is elvitte egy átlagos havi bér 8,4 százalékát.

Vegyünk példának egy teljesen hétköznapi Opel Astrát, amelynek 52 literes az üzemanyagtartálya. Nem nehéz elképzelni, mit érezhetett egy átlagosan kereső fizikai munkás, aki az alig több, mint százezer forintos fizetéséből akarta kocsiját teletankolni 23 452 forintért.

Ráadásul azt is látnia kellett, hogy a jóval magasabb átlagkeresetű uniós országok autósai is nagyjából ennyit fizetnek az üzemanyagért, Nyugat-Európában jobbára 410 és 480 forintnyi euró között mozgott a benzinár, míg a régiós országok, a bolgárok, a lengyelek, a románok és a szerbek bőven 400 forint alatt tankolhattak. 

Érdekesség, hogy még csak nem is ekkor volt a legrosszabb az üzemanyag-helyzet. A rendszerváltás utáni változások a benzinárakat is felnyomták, annyira, hogy 1996-ban egy tele tank benzinért a havi átlagbér 12,8 százalékát kellett kifizetniük az autósoknak.  

Ezzel szemben 2021 júliusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 433 700, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 288 400 forint volt, mindkettő 7,9%-kal magasabb, mint egy évvel korábban.

A bruttó keresetek a vállalkozások körében 6,2, a költségvetésben – az egyes előmeneteli rendszerek ütemezett béremeléseivel összefüggésben – ezt jelentősen meghaladóan, 11,8%-kal nőttek.

2021. január–júliusban a bruttó átlagkereset 429 000, a nettó átlagkereset 285 300 forintot ért el, mindkettő 8,4%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest - szintén a KSH adatai szerint. Az akkori 144 000 forintos nettó átlagkeresetnek a mostani 285 300 forint kis híján a duplája.

Azaz majdnem kétszer annyi bevételből kell a 37 forinttal drágább benzint kigazdálkodni. 

 Márpedig Grád Ottó arra is felhívja a figyelmet, hogy sem 2012-ben, sem a rendszerváltás után nem került sor az autók tömeges leállására.  

Mindig jól látható és pontosan behatárolható oka volt annak, hogy emelkedett a benzinár, nem volt benne piaci helyzettel való visszaélés vagy hasonló, ezért az emberek általában ezt elfogadták

- mutat rá a főtitkár, aki szerint a kenyér ára is növekszik mégis megvesszük, hiszen enni kell. Ugyanez igaz a tankolásra is.

És ha megnézzük, hogy egyes fogyasztási cikkek ára mennyit nőtt 2012 és 2020 között, szintén a KSH adatai alapján: a karaj kilóját 1380 forintért mérték kilenc éve, tavaly már 1 790-be került, a kenyér 286-ról 356-ra drágult, a citrom ára 491-ről 912-re, egy kétfogásos napi menüé 814-ről 1210-re a cigarettáé pedig 690-ről 1390-re ugrott. Ezekhez képest az üzemanyagárak elég szerényen növekedtek.  

Mindent egybevetve semmi okunk nincs azt hinni, hogy a magas benzinárak vetnek véget a fővárosi dugóknak a közeljövőben, főleg úgy, hogy a tömegközlekedés továbbra sem csábítja olcsó jegyárakkal az autósokat,

egy négyfős családnak még húzósabb benzinárak mellett is olcsóbb autóval utazni, a kényelemről nem is beszélve.