Brutálisan drágult a sertéshús Kínában, egyre többen esznek kutyát
ElemzésekAz afrikai sertésinfluenza miatt több millió sertést kellett levágni Kínában, ami mintegy 140 milliárd dolláros kárt okozott az élelmiszeriparnak. A sertéshús árában kibontakozott 170 százalék feletti hiperinfláció hatására 7 éves csúcsra emelkedett a fogyasztói árindex, amivel párhuzamosan számottevően megnőtt a kutyahúst fogyasztók aránya. Kína jelenleg Brazíliából importál rekord mennyiségben szarvasmarhát, hogy enyhítsen a húshiányon. Tekintve, hogy Kína felelős a globális sertéshúsfogyasztás feléért, az apadó készletekkel párhuzamosan világszerte nagymértékű emelkedés várható a sertéshús árában.
Megfékezés
Az afrikai sertésinfluenza megfékezése érdekében több millió disznót vágtak le Kínában, ami összességében 140 milliárd dolláros közvetlen veszteséget okozott a kínai élelmiszeriparnak. A kialakult sertéshúshiány miatt az év eleje óta 173 százalékkal emelkedett a sertéshús ára, ami az inflációs mutatót is 3,8 százalékra lökte októberben.
Az alábbi térképen a piros pontok a fertőzött területeket jelölik.
Forrás: Reuters
A kialakult helyzet várhatóan a következő hónapokban sem rendeződik, azaz további drágulás várható. Ezzel párhuzamosan a többi húsfajta ára is jelentősen megemelkedhet, miután a lakosság alternatívát keres.
Megugró kutyahús fogyasztás
A kínai emberek előszeretettel fogyasztanak sertéshúsból készült ételeket. Egy átlagos kínai fogyasztó 55 kg sertéshúst fogyaszt el egy év során. Az egyre kevésbé megfizethető sertéshús miatt ugyanakkor sajtóértesülések szerint számos vidéki területen megnőtt a nyúl-, illetve a kutyahúsfogyasztók aránya.
Rossz időzítés
Kína számára nem is jöhetett volna rosszabbkor a sertéshús árának az elszabadulása, ugyanis az Egyesült Államokkal vívott kereskedelmi háború miatt mélyrepülésben van a kínai feldolgozóipar, illetőleg egyre nagyobb a veszélye, hogy gazdasági lassulás a szolgáltató szektorra is kiterjed.
Az infláció megugrása alapvetően szűkíti a kínai jegybank mozgásterét, egy olyan időszakban, amikor nagy szükség lenne a laza monetáris politikára. A helyzetet valamelyest árnyalja, hogy egyszeri sokkhatásról van szó.
Politikai szempontból is kedvezőtlenek a fejlemények, ugyanis az elszabaduló húsárak komoly társadalmi elégedetlenséghez vezetnek. Ennek okán a döntéshozók nem szívesen látják a 3 százalékos cél felett az infációt.
Jelenleg tehát két hatás között kell egyensúlyoznia a kínai jegybanknak. További monetáris serkentés ugyan segítene a nehéz helyzetbe került vállalatoknak, azonban az emiatt keletkező még magasabb infláció meglehetősen nehéz helyzetbe hozná a lakosságot.
Ráadásul nem lehet kizárni újabb protekcionista intézkedések bevezetését sem a kereskedelmi háború tükrében, ami további árszínvonal emelkedéshez vezethetne.
Globális hatások
Jelenleg Kína felelős a globális sertéshúsfogyasztás közel feléért, így a gyorsan apadó sertéshúskészletekkel együtt folyamatosan nő annak a veszélye, hogy globális szinten is megugorhat a sertéshús árfolyama.
A hiány enyhítése érdekében vészhelyzeti intézkedéseket léptetett életbe a kínai vezetőség, és egyúttal 43,6 százalékkal 1,32 millió tonnára növelte a partnerországokból érkező sertéshús importot az év első 9 hónapjában – a kínai vámhatóság adatai alapján.
Kína növekvő protein igényét ugyanakkor jelenleg csak Brazília szarvasmarha tenyésztő ágazata képes gyorsan kielégíteni. Ennek eredményeképpen a Kínába áramló Brazil szarvasmarha export 62 százalékkal emelkedett éves alapon októberben, amivel Brazília domináns szereplővé vált a kínai szarvasmarha piacon.
Ezzel egyidejűleg 30 százalékkal emelkedett a brazil szarvasmarhahús ára. Utóbbi mellesleg komoly társadalmi feszültségeket okoz Brazíliában, ahol a helyiek nem tudják megfizetni az egyre drágább marhahúst.
Tekintve, hogy 3 évig tart felnevelni egy borjút, a helyzet megoldása rövidtávon igencsak nehézkes, így további áremelkedés várható, világszerte.
