Capitolium ostroma: kétszínűek a céges reakciók?

Úgy tűnik a Capitolium elleni támadás után nem csak azoknak a Trump hívőknek kell tartania a következményektől, akik részt vettek a rendbontásban. 

Az utóbbi napokban több vállalkozás is úgy döntött, hogy elbocsájtja azokat az alkalmazottakat, akik múlt szerdán kint voltak a demonstrálók között.

A Goosehead nevű biztosítócég, annak ellenére rúgta ki az egyiküket, hogy a dolgozó elmondása szerint nem ment be a Capitoliumba. Nem is erőszakoskodott, csak kint állt a tömegben. Mások is hasonlóan jártak: miután kiderült, hogy ott volt a tüntetők között egy volt republikánus képviselőnek Rick Saccone-nak, a főiskolai állásáról kellett lemondania.

A témában néhány nagyvállalat is szót kért. A termékeivel nálunk is jelen lévő Ben & Jerry’s jégkrémgyártó mellett például az Axe, a Boeing, a Verizon, a JP Morgan, az American Express és a Coca-Cola is hivatalosan elítélte a történteket.

Az üdítőgyártó szerint mindaz, ami Washingtonban történt azaz amerikai demokrácia eszméinek megsértése volt.

Az, hogy a multik egy ilyen témában úgy érzik állást kell foglaljanak elsőre furának tűnhet. Hisz egy fontos állami épület megtámadásánál valószínűleg az utolsó az, ami felmerül bennünk, hogy mindehhez a Nestlé vagy a Pampers mit fog szólni.

Az utóbbi években azonban az ismert brandek Amerikában a szokottnál jobban belefolytak a politikai diskurzusokba, valószínűleg azért, hogy a fiatal közönséget jobban meg tudják szólítani. A mostani céges állásfoglalások is jellemzően a vállalatok hivatalos Twitter fiókján landoltak. Az ehhez hasonló húzások nem mindig sülnek el jól. A Pepsi például 2016-ban elég szerencsétlenül akart reflektálni az USA társadalmi feszültségeire. A reklámjukban a híres modell, Kendall Jenner oldotta egy tüntetés hangulatát azzal, hogy Pepsit adott az egyik rendőrnek. A hirdetés annyi embernél kicsapta a biztosítékot, hogy a cég végül el is tüntette a felületeiről, és elnézést kért.

A nagyvállalatok levonták a tanulságot és a politikai eseményekre reklámok helyett - ha lehet- szükszavű nyilatkozatokban reagálnak.

Ahogy tavaly a George Floyd gyilkosság után is tették. A Twitteren azonban látható, hogy nem mindenki örül, ha egy nagy multi morális iránymutatásba akar fogni. A Coca-Cola nyilatkozata alatt több ezer negatív hozzászólás gyűlt össze.

Ezek között jó pár megidézi azt a régi 2001-es esetet, amikor egy vád szerint a Coca-Cola Kolumbiában szélsőjobbos halálbrigádokat fizetett le, hogy megfélemlítse a helyi szakszervezeteket.

Emellett sokan a vállalat közleményére egy pár hónapos hírrel replikáztak. Ugyanis amikor Amerikában be akarták tiltani az ujgur kényszermunkával készült cikkek behozatalát, az Apple és a Nike mellett a Coca-Cola is azért lobbizott, hogy a törvényt ne fogadják el.

A Boeing-nél pedig sokan emlékeztették a céget arra, hogy a 737 MAX gépeiken százak haltak meg azután, hogy egy vizsgálat szerint a cég manipulálta az engedélyezéshez szükséges teszteket.

A probléma a vállalati politizálással, hogy ritkán tűnik őszintének.

Pláne akkor ha látható, hogy közben nagyon meg akarnak felelni néhány diktatórikus országnak, mondjuk Kínának. A mostani atrocitások kapcsán például az a Disney is kiállt a demokrácia mellett, amelyik nemrég a Mulan című filmjük végén az ujgur „átnevelő táborokat” működtető kormány-szervezetnek mondott köszönetet.