Csak értelmetlen gyilkolászás? – Az igazság a magyarországi vadászatokról
ElemzésekItthon a vadgazdálkodás éves bevétele eléri a 27 milliárd forintot. De az állatok kilövésének nem csak gazdasági haszna van.
Az emberi tevékenység felborította a természet egyensúlyát. Miközben a ragadozók egy része hazánkból teljesen eltűnt, egyes nagyvadfajok száma az egekbe emelkedett. Az őzek becsült állománya 1960 óta 68 ezerről 385 ezerre növekedett.
Ahhoz hogy a ritka fajok is fent maradjanak a jelenlegi körülmények között Magyarországon feltétlenül szükség van a vadászatra.
Persze a vadászat szó hallatán sokaknak elsőre azok a gazdag milliomosok jutnak az eszébe, akik a közösségi oldalakon ritka állatok halott tetemével szoktak pózolni. Ám valójában ez a tevékenység jóval több ennél. Hogy megértsük a miérteket vegyünk egy konkrét példát. Arányaiban az egyik legjobban a vaddisznók szaporodtak el az utóbbi mintegy 60 évben. A létszámuk 8300-ról 95 ezerre emelkedett - részben azért mert farkasok és medvék híján nincs egyetlen természetes ellenségük se, amelyik kordában tudná tartani a populáció nagyságát.
A vaddisznók előszeretettel túrják ki a makkot vagy az elvetett kukoricát, ezzel komoly kárt okozva. De ehhez sokszor táplálkozniuk se kell: vannak élőhelyek és védett növényfajok, amik már a taposásra is érzékenyek.
Mindennek fejébe egyre többször előfordul, hogy a kondában járó egyedek az emberlakta területeken is felbukkannak, ami pedig az afrikai sertéspestis tavalyi megjelenése óta növeli a betegség terjedésének a kockázatát.
A felsorolt okok miatt a szakszerű vadgazdálkodás az elejtési tervek végrehajtása nélkül elképzelhetetlen. A lehetséges alternatívák (például a fogamzásgátlás vagy az altatás) nem csak költségesek, de jórészt megvalósíthatlatlanok, kockázatosak is.
Jelenleg, ahogy az a Vadgazdálkodási Adattár éves jelentéséből is kiderül kifejezetten az a cél, hogy az alföldi, nyílt mezőgazdasági területeken szinte teljesen felszámolják a vaddisznók létszámát.
Magyarországi nagyvadak becsült száma
|
2015 |
2016 |
2017 |
2018 |
2019 |
|
|
Gímszarvas |
101 425 |
100 001 |
101 464 |
111 450 |
114 508 |
|
Dámszarvas |
33 755 |
33 872 |
34 725 |
35 630 |
39 440 |
|
Őz |
359 168 |
357 345 |
361 458 |
381 622 |
385 839 |
|
Muflon |
11 856 |
12 230 |
10 819 |
13 250 |
13 025 |
|
Vaddisznó |
105 654 |
101 797 |
102 600 |
105 196 |
95 850 |
Hogy ki miért vág neki a vadászatnak, azt persze embere válogatja. Van, aki azért mert vadhúst szeretne enni, más trófeákat szeretne kitenni az otthona falára, megint másokat a közösségi élmény vonz.
Ami az orvvadászokat illeti: az engedély nélkül vagy tiltott időszakban vadászó személyek azonosításához sajnos sokszor egy jó adag szerencse is kell. Idén például egy somogyzsitfai férfi teljesen véletlenül vette észre, hogy két ember az erdőben egy gyanús zsákot pakol be egy autóba. A kihívott rendőrök végül egy illegálisan kilőtt feldarabolt gímszarvast találtak a kocsiban.
Korábban egy hét fős orvvadász társaságot pedig egy közúti ellenőrzésnél buktattak le a rendőrök, miután vérfoltokat találtak a járművön.
Viszont az illegális kilővések száma Magyarországon így sem jelentős. Ami azon is látszik, hogy az őzek, illetve a dám- és gímszarvasok populációja is érdemben nőtt az utóbbi években.
Persze amellett, hogy ma már a természetvédelemben is fontos szerepe van, a vadászatnak megvan a maga gazdasági jelentősége is.
Körülbelül 1500, országos átlagot tekintve mintegy 5000 hektár nagyságú vadászterületen folyik vadgazdálkodás az országban, ezek nagy-, apró- és vegyesvadasak lehetnek. Ezt a jelleget az élőhely adottságai határozzák meg. A nagyvadasok az erdősültebb megyékben találhatók (pl. a Dunántúlon), az apróvadasok az alföldiek, a vegyesvadasak pedig azok, amelyeken erdős és sík terület egyaránt található.
– meséli Földvári Attila az Országos Magyar Vadászati Védegylet főmunkatársa.
A kilövések ára roppant változó. A miskolci központtal működő ÉSZAKERDŐ Zrt-nél egy kisebb őz bak elejtése például 22 500 forintba kerül, de egy gímszarvas bika ára például 58 ezer forintnál kezdődik. Viszont ha az állat agancstömege meghaladja a 11 kilót akkor az elejtése legalább 2,7 millió forintot kóstál.
A vadgazdálkodás bevétele az utóbbi időben jelentősen nőtt: míg a 2000-es évek elején az ágazat forgalma 15 milliárd forint volt, addig most év elején már 27,6 milliárdos árbevételt realizáltak az érintett társaságok. A kiadások - ha ideszámítjuk a munkabérek mellett például a vadkárokat is - a 2018/2019-es időszakban 25,8 milliárd forintot tettek ki, vagyis a profit valamivel több mint 1,7 milliárd forint volt. A forgalmat segítenek növelni a külföldi bérvadászok is, akiknek a száma évi 25 ezerre tehető.
Az ágazat előtt viszont így is áll két komoly kihívás. Az apróvadfajok (a mezei nyulak és a fácánok) létszáma folyamatosan csökken. Ahhoz, hogy ez a trend megforduljon növelni kell az élőhelyek nagyságát. A ragadozóik, így a rókák, az aranysakálok és a borzok populációját erőteljesebben kell szabályozni. Mivel az apróvad részben épp az agrártevékenység miatt szorul vissza, a vadgazdálkodóknak együtt kell működniük a mezőgazdasági termelőkkel.
Emellett a vadásztársaságoknak nem egyszerű teljesíteni a kormányzati elvárásokat sem. Ugyanis mint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara idei fórumán is elhangzott a kormány felére szeretné csökkenteni a túlszaporodott hazai nagyvadállományt.
Tény, hogy az utóbbi időben pont a nagyvadak elszaporodása miatt a vadkárok mértéke jelentősen nőtt (10 év alatt 1,5-ről 2,5 milliárd forintra). Viszont egy komoly létszámcsökkentés sok vadásztársaságnál a rentábilis működést jelentősen megnehezítené.
