Csak profi magyar katonákat küldenek a legújabb misszióba

A Száhel-övezet a világ egyik legtöbbet nélkülöző régiója, míg a benne fekvő, Mali, Niger és Burkina Faso által határolt terület kétségtelenül a világ legveszélyesebb területeinek egyike.

Az afrikai válsággócban a biztonsági helyzet állapota katasztrófával fenyeget.

A túlnépesedés, a drasztikus klímaváltozás, az államok instabil helyzete etnikai ellentétekkel és a dzsihadista terrorcsoportok térhódításával súlyosbodik.

A térségben tartózkodó menekültek száma egészen elképesztő: számuk mintegy hatmillióra tehető, akik közül egyre többen választják elvándorlásuk célpontjául Európát. Ez a tény már Magyarországot is érzékenyen érinti, a kormány éppen ezért kért és kapott felhatalmazást az Országgyűléstől tavaly ősszel arra, hogy a Magyar Honvédség különleges műveleti katonái csatlakozzanak a Franciaország által vezetett Takuba alkalmi harci kötelékhez, amely Maliban, a Barkhane-hadművelet részeként segíti a helyi hadsereg terrorellenes műveleteit.

Marsai Viktor a téma köré szervezett MCC beszélgetésen rámutatott: a térségben a múlt század nyolcvanas éveiben kezdődött el az az elhúzódó strukturális és gazdasági válság, ami a mai napig tart.

Mali a közelmúltban még Afrika mintademokráciájának számított, ám a 2010-es évek első felében a tuareg zsoldosok felbukkanása, majd a dzsihadista szervezetek megerősödése olyan válságot idézett elő, amely az évtized végére már regionálissá nőtte ki magát. A terrorszervezetek jelenléte csak súlyosbítja a belpolitikai válságot, így a Franciaország által vezetett művelet célja egyértelmű: stabilizálni a Száhel-övezet biztonsági helyzetét annak érdekében, hogy az ott élő több mint 100 millió ember a saját hazájában tudja elképzelni jövőjét.

A törekvés rímel a magyar kormány határozott álláspontjára: hazánk biztonságpolitikai érdekei megkövetelik, hogy a válságokat a kiindulási helyükön kezeljék, elkerülve ezzel az egyre aggasztóbb méreteket öltő illegális migrációt.

A térségben már több misszió működött és működik a mai napig.

Maróth Gáspár nemzeti fegyverzeti igazgató szerint az eddigiek nem nagyon váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.

Az egyik ilyen egy ENSZ-misszió, ami gyakorlatilag inkább tekinthető politikai, mint katonai problémamegoldási kísérletnek, ellentétben a másodikkal, amelyben már EU-s tagállamok vesznek részt katonai oldalról.

Ezzel – a beszélgetésen részt vevők szerint – az a fő probléma, hogy a partnerországok a helyi hadsereget csak kiképzési és tanácsadási vonalon segítik, gyakorlati támogatást azonban nem adnak nekik.

Ezen változtat a Takuba-misszió, melynek során az országok különleges műveleti katonái már tevékenyen részt vehetnek a mali reagáló erők segítésében akció közben is, biztosítva jelenlétükkel a küldetések sikerét és a hiányzó képességek pótlását.

Maróth Gáspár rámutatott: a térség migrációkibocsátó szerepe akkora, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni, így a régió jövője kiemelten fontos nem csak Magyarország, de az egész Európai Unió biztonsága érdekében.

Másfelől – fogalmazott – a TAKUBA-misszió kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy teszteljék egy összeurópai közös fellépés hatásosságát, megelőlegezve egy NATO-n belüli egységes európai platform kialakítását. A nemzeti fegyverzeti igazgató kijelentette, hogy a Magyar Honvédség nem titkolt célja a részvétellel - az említett álláspontok mellett - maga a tapasztalatszerzés.

A magyar katonák a veszélyes helyszínen valóban páratlan és a szimulációs környezetnél összehasonlíthatatlanul komolyabb tapasztalatokat szerezhetnek, nem beszélve arról, hogy az évek óta dübörgő Honvédelmi és Haderőfejlesztési program révén a katonák megújult egyéni felszerelését és együttműködési képességeit is élesben tudják tesztelni.

Mint mondta, a misszió sikerének azonban alapfeltétele, hogy a politikai döntéshozók határozott és egyértelmű, értelmezhető mandátummal lássák el a kontingenseket. Utalt az afganisztáni kivonulásra, amely éppen a félreérthetetlen mandátumok hiánya miatt alakult néhány nap alatt totális káosszá.

Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka az új katonai missziós részvétel kapcsán rámutatott: Magyarország komolyan veszi szövetségesi elkötelezettségét, ezért természetes, hogy részt vesz a Franciaország vezette koalícióban. Ez a mentalitás nem csak a Magyar Honvédség, de egész hazánk felé erősíti a bizalmat nemzetközi szinten.

Nyolcvan magyar katona vesz részt a műveletekben, a kontingensek négy hónapos váltásokban dolgoznak majd.

A mostani misszió nem sokban hasonlít az afganisztánihoz, hiszen az országban olyan katasztrofális az infrastruktúra helyzete, amely merőben új megoldásokat követel.

Mint mondta, a térségben annyi a terrorista csoport, hogy azok tagjainak mozgását szinte lehetetlen pontosan nyomon követni: ugyanúgy felbukkanhatnak Mali bármely részén, mint Magyarország déli szakaszán, menekültnek beállítva magukat.

A parancsnok szerint Mali lesz a magyar katonák eddigi legdurvább terepe, éppen ezért különös gonddal válogatják ki a misszióban résztvevőket.

A hazai, alapos kiképzésen túl olyanok között szelektálnak, akik szolgáltak már háborús műveleti területen, akár Irakban, akár Afganisztánban.

Az eddigi tapasztalatok azonban nem elegendőek, a helyi viszonyok, kulturális szokások ugyanis megkövetelik, hogy a magyar katonák a Takuba-misszióra speciális és egyedi kiképzés során készüljenek fel.

Erre a területre nem engedünk elsőbálozókat

mondta az altábornagy.

Az országgyűlés egyelőre két évre szóló mandátumot adott a magyar szerepvállalásnak. Hogy ez elegendő lesz-e a Száhel-övezet biztonsági stabilizációjára, azt – az eddigi tapasztalatok alapján – nem tudni. A Magyar Honvédség parancsnoka maga is szkeptikus a kérdésben.

Mint mondta: hosszú misszióra számít, melynek során a türelem lesz az egyik legfontosabb tényező. Kérdés persze, hogy az Európai Uniónak és a partnerországoknak lesz-e elegendő.

Fotó: Európai Külkapcsolatok Tanácsa (EU CFR), NATO, MTI