Csúcson a foglalkoztatottság - mekkorák még a munkaerőpiaci tartalékok?

A foglalkoztatottság újra történelmi magasságokba emelkedett Magyarországon. Emiatt felmerül a kérdés, hogy mekkorák még a munkaerőpiaci tartalékok.

Jelenleg 4,7 millióan dolgoznak hazánkban, amihez idén egy 73 százalék feletti foglalkoztatottsági ráta párosul. Az elmúlt bő évtizedben felzárkózott hazánk a visegrádi országok átlagához e téren.

15-64 évesek foglalkoztatottsági rátája a visegrádi országokban

Forrás: MNB

Tartalékok

Az MNB versenyképességi jelentésében további munkaerőpiaci tartalékokat azonosít. Az uniós átlaghoz képest a fiatalok, a nyugdíj körüliek, az alacsony képzettségűek és a szülőképes korú nők körében alacsonyabb Magyarországon az aktivitási ráta.

Aktivitási ráta a különböző társadalmi csoportokban

Forrás: MNB

Ha pedig a fejlettebb nyugat-európai országokat vesszük alapul, akkor még nagyobb tere van a foglalkoztatottság bővülésének.

Ez alapján középtávon reális cél lehet az 5 millió fős foglalkoztatottsági szint megközelítése Magyarországon.

Támogató lépések

A jövő évtől a fiatalok munkavállalását a 25 év alattiak személyi jövedelemadó mentességével ösztönzi a gazdaságpolitika. Emellett az elmúlt években a nyugdíjasok mentességet kaptak a járulékfizetés alól, aminek köszönhetően az idősebb korosztály nagyobb aránnyal beléphet a munkaerőpiacra. A munkahelyvédelmi akcióterv elemei pedig az alacsony képzettségűeket és a kismamákat segíti a munkavállalásban. Ezen lépéseket a jegybank szakemberei is kiemelik.

Home office

Az otthonról történő munkavégzés lényegesen nagyobb rugalmasságot nyújt a munkavállalók számára, így e munkafajta arányának növekedésével emelkedik a teljes munkaidős vagy akár a részmunkaidős foglalkoztatottak száma.

A koronavírus és a digitalizáció felgyorsította az otthoni munkavégzést. 2020-ban 8 százalék közelébe nőtt azok aránya, akik alkalmanként otthonról dolgoztak. A rendszeresen otthonról dolgozók aránya ezzel párhuzamosan a tavalyi évben már megközelítette a 4 százalékot.

E téren is láthatók ugyanakkor még tatalékok, hiszen az uniós átlag mindkét esetben meghaladja a hazait.

Régiós kitekintő

Magyarország észak-keleti és dél-nyugati régióiban a legalacsonyabb a foglalkoztatottság, így ezen térségekben azonosíthatók a legnagyobb tartalékok.

A részmunkaidős, illetve az otthonról történő munkavégzés elterjedése, a tömegközlekedés fejlesztése egyaránt segíti e térségek felzárkózását.

Foglalkoztatási ráta megyénként a 15–64 évesek körében (2020)

Forrás: MNB, KSH

Élethosszig tartó tanulás

A gyorsan változó környezetben a munkavállalást, illetve a magasabb hozzáadott értékű munkát segíti az élethosszig történő tanulás, amit a megújuló technológiai közeg még inkább felértékel. Erre az MNB is rávilágított a versenyképességi jelentésében.

Magyarországon sokat javult a helyzet 10 év alatt, de még mindig érezhető a lemaradásunk e téren az unióval szemben.

Az élethosszig tartó tanulásban való részvétel (25-64 évesek)

Forrás: MNB

Szegénység és társadalmi kirekesztődés

A foglalkoztatottság és az átlagbérek emelkedésével a szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett lakosság aránya lényegében lefeleződött 10 év alatt. Ezzel Magyarország jobb helyzetbe került ilyen téren, mint az Európai Unió.

Előretekintve pedig, a teljes foglalkozatottsági szint elérésével még tovább javulhat a mutató, vagyis felzárkózhatunk a visegrádi országok átlagához.

A szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett lakosság aránya

Forrás: MNB

Utánpótlás

A javuló életszínvonal és a családtámogató lépések hatására az elmúlt években érdemben emelkedett a termékenységi arányszám, mely azt mutatja meg, hogy egy nő élete során mennyi gyermeknek ad életet.

Termékenységi arányszám alakulása

Forrás: MNB

A termékenység javulását a koronavírus miatti bizonytalanság ugyan fékezhette, de a jövőben a családtámogató intézkedések segítik a mutató további emelkedését.

Ez azért kiemelten fontos, mert a gazdasági növekedést és a foglalkoztatottság további bővülését egyre jobban behatárolják a demográfiai korlátok. A magyar népesség ráadásul évről évre fogy.

Novák Katalin, Családokért felelős tárca nélküli miniszter a napokban rámutatott: Magyarország a világelsők között van a családokra fordított támogatások GDP-arányos összegével, amely jövőre már eléri a 6,2 százalékot.

A biztosabb anyagi háttér elengedhetetlen feltétele a szülésszámok emelkedésének. A társadalom fenntartásához szükséges 2,1-es termékenységi arányszám eléréséhez ugyanakkor a közhangulat megváltozására és az általános gyermekvállalási kedv növekedésére is szükség lesz.