Csupán két uniós országban csökkentek a gázárak – az egyik Magyarország

Elemzések2022. máj. 16.Harsányi Péter

Budapesten a legalacsonyabbak a gáz- és áramárak az egész Európai Unióban. A rögzített rezsidíjaknak köszönhetően a magyar lakosság védett a nemzetközi energiaárak meredek emelkedésével szemben. A rögzített gáz-, áram- és távhődíjak megközelítőleg 3 százalékpontos inflációs előnyt biztosítanak a családoknak a Pénzügyminisztérium számításai alapján. Az intézkedések fenntartása ugyanakkor több mint 1000 milliárd forintos többletkiadást jelentene az idén az államháztartásnak, ha a mostani extrém magas szinten maradnának a nemzetközi gázárak.

A rögíztett rezsiárak, vagyis a rögzített gáz, áram és távhő ára 3 százalékponttal fogja vissza a teljes inflációs mutatót a Pénzügyminisztérium kalkulációi alapján. Ez a jelenlegi extrém magas árdinamika idején komoly segítséget nyújt a lakosságnak.

Ehhez társul az üzemanyagárstop intézkedés, mely további 1,5 százalékponttal, míg az élelmiszerárstop 0,5 százalékponttal mérsékli a fogyasztói árakat.

A kormányzati intézkedések tehát összességében 5 százalékponttal csökkentik az árdinamikát. Az árstopok és a rezsicsökkentés nélkül tehát lényegében másfélszer nagyobb lenne Magyarországon az infláció.

Az MNB kalkuláció alapján az infláció mérséklését célzó kormányzati intézkedések révén a háztartások havonta, átlagosan 12 ezer forintot takarítottak meg november és március között.

Mindez összesen átlagosan 60 ezer forintot hagyott a háztartásoknál.

Régiós összehasonlítás

A rögzített rezsidíjaknak köszönhetően az uniós nagyvárosok közül Budapesten a legalacsonyabbak a gáz- és áramárak. Egy köbméter gáz Budapesten 2,8 euróba kerül. Berlinben és Stockholmban nyolcszor, míg Amszterdamban több mint tízszer magasabb a földgáz lakossági ára.

Március során Berlinben és Amszterdamban több mint 200 százalékkal drágult a földgáz. Ezzel szemben a magyar fővárosban stagnáltak, illetve minimálisan csökkentek is az árak. Az árak Budapest mellett egyedül Stockholmban tudtak mérséklődni márciusban éves alapon. A svéd fővárosban azonban így is a harmadik legdrágább a földgáz az unióban.

Forrás: Pénzügyminisztérium

A villamos energia átlagára is Budapesten volt a legalacsonyabb. Londonban és Amszterdamban például több mint ötször drágább az áram.

Az áram ára ráadásul hazánkban 4,7 százalékkal csökkent márciusban egy év távlatában. Ehhez képest a nagyobb nyugat-európai városokban jelentős áremelkedés bontakozott ki.

Forrás: Pénzügyminisztérium

Az előzetes számok alapján áprilisban is stagnáltak a hazai rezsidíjak, melyek továbbra is a legalacsonyabbak az Európai Unióban.

Családtámogatás

A nagyobb lakások rezsije magasabb. A lakásméret ugyanakkor jellemzően a gyermekek számával összhangban növekszik. Így a rögzített rezsidíjak lényegében felfoghatók a családtámogató program részeként is.

Fenntartható?

A rezsicsökkentés, illetve a rögzített gázárak fenntarthatósága nagyban függ attól, hogy miként alakulnak a jövőben az energiaárak.

Meg nem erősített piaci becslések szerint több mint 1200 milliárd forintos többletkiadást jelentene az államháztartásnak, ha a mostani extrém magas szinten maradnának a nemzetközi gázárak.

A holland tőzsdén jegyzett gázárak jelenleg ugyanis hatszor magasabbak, mint egy éve.

Ha tehát nem csökkennek, vagy akár tovább emelkednek a gázárak, az megkérdőjelezheti a rögzített lakossági gázárak fenntarthatóságát. Az intézkedés eltörlése jelentős többlet inflációt okozna.

Viszonyításképpen, 2021 végén a központi költségvetés kiadásai enyhén meghaladták a 16 ezermilliárd forintot.

Az akár 1000 milliárd forintot is meghaladó többlet teher tehát komoly kihívást jelent a költségvetésnek egy olyan időszakban, amikor mind a költségvetési hiány, mind a folyó fizetési mérleg hiánya egyszerre emelkedett meg. A következő éveknek ráadásul a költségvetési konszolidációról kell szólniuk.

Az Oroszországtól megvásárolt gáz árának meghatározásához használt képlet titkos, ezért pontos becslés nem adható a tényleges költségvetési hatásokról.

Dilemma

A fűtési szezon véget ért. Komoly dilemmát okoz az uniós országoknak, hogy mikor töltsék fel a gáztározóikat. Kezdjenek el vásárolni a mostani magas árakon, vagy esetleg várjanak, hátha mérséklődik az árnyomás.

Utóbbi szemlélet azonban kockázatos, hiszen, ha tovább emelkednek a gázárak, akkor még drágább lehet a tározók feltöltése az őszi fűtési szezonra. A jelenlegi emelkedett geopolitikai kockázatok közepette ezenfelül annak is meg van a veszélye, hogy gázhiány lépjen fel az európai piacokon.