Digitális robbanás a mezőgazdaságban

Elemzések2018. dec 2.Növekedés.hu

Digitális agrárstratégiával (DAS) ösztönözné a kormány, hogy a magyar gazdálkodók minél hamarabb átvegyék a termelés hatékonyságát javító technikai és technológiai megoldásokat. Elképzelhető, hogy a stratégia részeként az agráriumot érintő egyes állami adatbázisok ingyenessé válnak a szektor szereplői számára. Egyelőre azonban nincs döntés arról, mennyi költségvetési forrást szánnának agrárdigitalizációs célokra.

Még tavasszal jelentette be Deutsch Tamás akkori miniszteri biztos, hogy elkészült a digitális agrárstratégia tervezete, de azóta a DAS-sal kapcsolatban nem sikerült áttörést elérni. Hírek szerint a stratégiai munkálatokat az idei országgyűlési választások, illetve az új kormány megalakulása utáni közigazgatási átszervezések hátráltatták.

A Digitális Jólét Program (DJP), így a részét képező DAS a Miniszterelnökségtől az Innovációs és Technológiai Minisztériumba (ITM) került, de várhatóan a DJP-t érintően újabb átszervezések lesznek, és a DAS koordinálását az időközben szintén újjáalakult Agrárminisztérium veheti át.

Erre utalhat, hogy az ITM a DAS-t érintő ügyekben háttérben maradt az utóbbi időszakban, miközben Nagy István agrárminiszter rendszeresen állást foglalt a digitalizációs technológia, illetve az annak részeként felfogható precíziós gazdálkodás elterjesztése mellett. A napokban pedig Feldman Zsolt, a tárca államtitkára nyilatkozott úgy, hogy a kormány a digitalizációra alapozott precíziós technológiák támogatását be kívánja építeni a hazai agrártámogatási rendszerbe, illetve az előkészítés alatt álló új általános magyar agrárstratégiába. A DAS programjait az mozdíthatná előre, ha a kormány elfogadná azt a határozattervezetet, amely a konkrét közigazgatási feladatelosztást és költségvetési hozzájárulást is tartalmazza. Egy ilyen határozattervezet az ITM-ben már összeállt, és egyes források szerint a közeljövőben a kabinet elé kerülhet. Deutsch Tamás a DAS tavaszi beharangozásakor több tízmilliárd forintos költségvetési szerepvállalást helyezett kilátásba, de egyelőre kérdéses, hogy a kormány ebből mennyit tart majd megalapozottnak és elfogadhatónak. Az indoklások szerint a DAS-ra elsősorban azért van szükség, hogy a magyar agrárium ne maradjon le a nemzetközi versenyben. Ehhez minél gyorsabban és nagyobb körben alkalmazni kellene a digitalizációs és precíziós gazdálkodási technológiát és tudásbázist, amelyek elterjesztésében – például a támogatások révén - az államnak is komoly szerepe lehet. Bár az új technológiai eszközöket és számítógépes szoftverprogramokat az agráriumban is alapvetően nagy nemzetközi multinacionális vállalatok fejlesztik ki, az állam a támogatások mellett a megfelelő jogszabályi környezet megteremtésével is hatást gyakorolhat az innovációk átvételére. Klasszikus példát szolgáltatnak ma erre a drónok, amelyek alkalmazása a privátszférában és a mezőgazdaságban is egyaránt terjed, de egyelőre nem születtek meg a használatukat szabályozó részletes törvényi előírások és feltételek. Hasonlóan adós a magyar jogrend az úgynevezett adatvagyon (big data) megfelelő definíciójával, illetve ennek kezelési szabályozásával is. A tervek szerint a hiányosságok pótlására a digitális agrárstratégiát több jelentős alprogram egészítené ki, amelyeket néhány év alatt valósítanának meg. A „digitális államként” elnevezett egyik projekt a már említett szabályozási módosítások felvállalása mellett azt tenné lehetővé, hogy az agrárgazdasági szereplők könnyebben hozzáférhessenek a tevékenységeikhez szükséges állami digitális szolgáltatásokhoz és közadatokhoz. További cél, hogy a felhasználók az E-közigazgatás fejlesztésével minimalizálhassák a közigazgatási és a támogatási ügyintézésre fordítandó erőforrásokat, illetve minél több feldolgozott adatot kaphassanak vissza és vehessenek igénybe.

Ennek részeként egyes állami adatbázisok, így például a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI), a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) vagy az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ)  adatai ingyenesen és automatikusan hozzáférhetőkké válhatnak, a kieső bevételeket pedig a költségvetés pótolná vissza az érintett szervezetek számára.

A stratégián belül egy másik alprogram arra irányulna, hogy a fejlesztések hosszú távú forrásszükségleteit elő lehessen teremteni. Ennek egyik lényeges eleme, hogy a digitalizációs tartalmakat és elvárásokat be lehessen építeni a 2020 után kezdődő, új uniós költségvetési ciklus vidékfejlesztési pályázatinak feltételrendszerébe, mivel az ágazati szereplők számára az EU-s beruházási-fejlesztési forrásokat ezután is a vidékfejlesztési kiírások közvetítik majd. Alapvető elvárás lenne, hogy a támogatások ne az eszközforgalmazóknál vagy szoftverfejlesztőknél landoljanak, hanem a felhasználó gazdálkodóknak nyújtsanak tényleges segítséget. E „háttérrendszerek” fejlesztésével a DAS alkotói szerint a termelők a releváns és minőségi információkhoz, illetve szolgáltatásokhoz a számukra legkedvezőbb csatornákon juthatnának hozzá, a minőségi adatok és technológiák pedig javíthatnák döntéseik hatékonyságát. A digitalizációs eszközök és szoftverek alkalmazásához azonban plusz tudásra is szükség van, ezért a stratégiai napirendre venné a szaktanácsadási rendszer átalakítását is.

Ennek kapcsán olyan agrárinformatikai szaktanácsadói hálózatot hoznának létre, amely közreműködne a gazdasági szintű agrárdigitalizációs tervezésekben és fejlesztésekben, illetve specializálódna oly módon, hogy egy-egy digitalizációs probléma megoldásához gyorsan meg lehessen találni a legjobban felkészült szakembereket.

Így a gazdálkodók üzemei működtetéséhez konkrét, személyre szóló tanácsadást kaphatnának, a nagy agrárintegrátor szervezetek pedig saját tanácsadókat is kiképezhetnének. A megfelelő színvonalú képzéshez – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara koordinálásával - megalakulna egy úgynevezett digitális agrárakadémia is, amely az agrár-felsőoktatási intézmények oktatóira támaszkodna.

Az ő feladatuk az lenne, hogy egy új agrárdigitalizációs tantárgyi struktúrát állítsanak össze, illetve külföldi szakembereket vonjanak be a hazai oktatásba, ha egy-egy speciális szakterületre nem lenne megfelelő magyar oktatási szakember. 

A szabályozási, támogatási és oktatási-szaktanácsadási környezet megteremtésén túl az állam a megszerzett adatok felhasználásához szükséges applikációk kifejlesztéséhez is nyújtana forrásokat.

A Magyar Fejlesztési Banknál (MFB) elindult az a 15 milliárd forintos DJP-s tőke- és hitelprogram, amely az ilyen hazai vállalatokat ösztönözné.

Az MFB-s a tőkeprogrammal a magyar startupoknak és kkv-nak nyújtanának lehetőséget arra, hogy csatlakozzanak a DJP-re épülő fejlesztési lehetőségekhez, illetve igyekezzenek felvenni a versenyt a nemzetközi multinacionális cégekkel.  A digitalizációs technológiákat a mezőgazdaság valamennyi fő ágazatban alkalmazni lehet, de eddig e megoldások leginkább a szántóföldi növénytermelésben terjedtek el, míg állattenyésztési és kertészeti alkalmazásuk egyelőre kevésbé meghatározó.   A digitalizációra épülő precíziós, vagy más néven helyspecifikus mezőgazdasági gyakorlat megjelenése a világ fejlett agrárállamaiban – így az USA-ban, Angliában vagy Németországban - az 1980-as évektől indult meg, a magyar agráriumban pedig a ’90-es évek végén, a műholdas helymeghatározás révén kezdett meghonosodni.  A 2000-es években a fejlesztéseknek lökést adott, hogy széles körben elterjedt a pontos adatszolgáltatást lehetővé tévő globális helyzetmeghatározó rendszer (GPS), amely a mezőgazdasági gépek rohamos automatizálásával, illetve a fejlett térinformatikai szoftverek megjelenésével párosult. A ma alkalmazott GPS-es jelfeldolgozási módszer (RTK) a mezőgazdasági táblákon rendkívül nagy, két centiméter pontosságú gépi művelést tesz lehetővé, a látványosan fejlődő mezőgépipari megoldásokkal pedig hamarosan elérkezhet az az időszak is, amikor a mezőgazdasági munkagépek teljesen automatizáltan, vezetők nélkül dolgozhatnak a földeken. A precíziós gazdálkodás gyakorlati és üzleti előnyeit felismerve a gazdákat kiszolgáló termelésszervező-integrátor cégek mára Magyarországon is ráálltak a csúcstechnológiák forgalmazására.

Az új eljárások elterjesztésében a Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató tulajdonában lévő, nádudvari KITE Zrt. számít élharcosnak, de más nagy integrátor és gépkereskedő vállalatok is beléptek a piacra.

Egyelőre azonban kevésbé látszanak a tényleges eredmények, mivel egyes felmérések szerint

Magyarországon ma még csak mintegy 40 ezer hektáron folyik teljes, 150-200 ezer hektáron pedig részleges precíziós gazdálkodás, miközben a hazai mezőgazdasági terület több mint 5 millió hektárt tesz ki.

Bár a támogatások és a kedvező felvásárlási árak hatására a hazai gazdálkodók tőkeerősebbé váltak az utóbbi időszakban, a precíziós módszerek elterjedését a nagy beruházási költségek továbbra is nehezítik, mert ezek megtérülésére csak bizonyos – legalább százhektáros - területméret felett nyílhat igazán esély. Gondot jelent a hazai gazdatársadalom elöregedése is, mivel a tapasztalatok szerint a termelők jelentős része kevésbé fogékony az innovációs megoldásokra. Ezért a mezőgazdasági generációváltás mára a kormányzati agrárpolitika egyik sarkalatos elemévé vált, amely a digitalizáció és a precíziós gazdálkodás szempontjából is előrelépést hozhat.

SIKERSZTORIK
Mit tennének a milliárdosok, ha mindenüket elvesztenék?
Bill Gates és Warren Buffett, akik egyébként hosszú ideje jó barátok, megosztották gondolataikat arról, mit tennének, ha mindenüket elvesztenék és a nulláról kellene felépíteniük az életüket.
Siker2018. ápr 28.
Vagyonokat keresnek a topmenedzserek, de milyen áron?
Ez a munka hatalmas nyomással jár – ezt pedig a magánéletüket viseli meg.
Siker2018. dec 6.
Hogyan szerezte mesés vagyonát a Rockefeller család?
Mohó, pénzéhes kapitalista vagy egy üzleti zseni, aki a semmiből építette fel magát? Rockefeller nem volt jó képességű gyerek mégis a világ leggazdagabb embere lett – miközben egy valamire mindig kínosan ügyelt.
Siker2018. júl 29.
5 kifejezés, amelyet a sikeres emberek soha nem használnak
Nem figyelünk eléggé a beszélgető partnerünkre.
Siker2018. nov 30.
40 éves nőként hozott létre dollármilliárdos vállalkozást
Therese Tucker feláldozta nyugdíjkori megtakarításait, hitelkártyái teljes keretét és felvett lakására egy második jelzáloghitelt is. Súlyos kockázatot vállalt, de bejött.
Siker2019. jan 11.
Egy fiatal srác 100 millió fontos sportruházati márkát rakott össze Nagy-Britanniában
Nehéz elképzelni, hogy az alapításkor 19 éves Ben Francis-nak honnan volt ideje és energiája létrehozni és vezetni a Gymshark-ot.
Siker2018. okt 18.