Direkt hamar tönkremegy sok termék, amit veszünk? - Elkezdték üldözni az ügyeskedő gyártókat
ElemzésekA körforgásos gazdaság ma már a legtöbb intézmény és vállalat stratégiájában kap kiemelt szerepet. Azonban az újrahasznosítás háttérbe szorította a megelőző intézkedéseket. Két év leforgása alatt a lengyel javító cégek 16 százaléka eltűnt, míg Európában a fogyasztóknak évente 12 milliárd eurónyi veszteséget okoz, hogy nem tudják az elromlott termékeiket megjavítani.
A szakértők a körforgásos gazdaság alappilléreit és a vállalatok felelősségvállalását elemezték a 62. Közgazdász-vándorgyűlés környezetgazdasági szekciójának kerekasztal-beszélgetésén.
A körforgásos gazdaság több, mint a szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás. A fogalomban az erőforrásáramok körforgásossá alakítása, és szűkítése mellett megjelenik ezek lassítása, valamint a tartós termékek előállítása és (újra)használata, és a termékek élettartamának meghosszabbítása is.Ennek ellenére a gyakorlati környezetpolitikában és a vállalatoknál mégis az újrahasznosítás került előtérbe, és pont a megelőzés, valamint a tartós termékek előállítása került pihenő pályára.
A programozott és rendszerszintű elavulás miatt a termékek élettartama folyamatosan rövidül. Ezzel párhuzamosan pedig a javítási szektor is leépült az évek során. Lengyelországban 2 év alatt a javító cégek 16 százaléka tűnt el, míg Hollandiában 2.000 javítási állás szűnt meg 7 év alatt.
Az Eurobarometer 2014-es felmérése szerint a fogyasztóknak mintegy 12 milliárd euró veszteséget okoz évente az, hogy kénytelenek csereterméket vásárolni az elromlott régi helyett.
Franciaországból indult a “nem növekedés” filozófiája, ennek hatására kimondták, hogy a tervezett elavulás bűntény, tehát programozott elavulás miatt akár büntetőeljárást is lehet indítani. Ausztriában is népszerűsíteni kezdték a körforgásos gazdaságot, aminek keretében 200 euró értékű utalványokat adnak az elektromos készülékek javítására. Az Egyesült Királyságban pedig 6 évre emelték a jótállási időt
-hívta fel a figyelmet a körforgásos gazdaságot népszerűsítő nemzeti kezdeményezésekre Csutora Mária egyetemi tanár, BCE Fenntarthatósági Indikátorok Kutatóközpont, az MKT Környezetgazdasági Szakosztályának elnöke.
Az IKEA lehet a fenntartható fejlődés iránytűje?
Az IKEA fenntarthatósági stratégiájának frissétese kapcsán létrejött kutatásból kiderül, hogy a válaszadók 57,9 százaléka selejtezte valamelyik bútorát az elmúlt egy évben.
Azt látjuk, hogy a legfőbb ok, amiért az emberek megválnak a bútorjaiktól rengeteget változott az elmúlt 3 évben. Míg korábban meghibásodás miatt váltak meg a termékektől, addig most a legfőbb indok, hogy a bútor funkciója, vagy stílusa nem passzol a tulajdonos igényeihez
-számolt be a vásárlói szokások átalakulásáról Bálint Attila, az IKEA Magyarország fenntarthatósági felelőse.
A válaszadók 27 százaléka eladományozza a megunt bútorokat, és ugyan kis mértékben, de jelen vannak azok is, akik online továbbértékesítik a termékeket (19%).
Azt tapasztaljuk, hogy több olyan gátló tényező van jelenleg a rendszerben, ami megnehezíti ezt a folyamatot, sokan nem kívánnak regisztrálni egyes online felületekre, felmerülhetnek esetleges többletkiadások, és hosszasabb tárolási időt igényel az internetes értékesítés.
A szolgáltatásaink fejlesztésénél különös figyelmet fordítunk a hasonló tényezők kiküszöbölésére.
-vette számba az IKEA szolgáltatásainak fejlődési lehetőségeit Bálint Attila.
Az IKEA egyik legfontosabb alapanyaga a fa, így kulcsfontosságú szerepet kap a fenntartható beszerzési hálózat kiépítése. 1994-ben az IKEA egyike volt az FSC (Erdő Gondnoksági Tanács) számos alapítójának. Jelenleg a felhasznált faanyagaik 97,8 százaléka újrahasznosított, vagy FSC-tanúsítvánnyal rendelkezik.
Jelenleg az IKEA áruházakban 11-26 hulladékfrakció újrahasznosítására van lehetőség. A magyarországi újrahasznosítási arány pedig 84 százalékra emelkedett, 2030-ra azonban a 100% elérését tűzte ki céljául a vállalat.A körforgásos gazdaság szerepéről szóló kerekasztal-beszélgetést az alábbi linken tekintheti meg.
