Döntöttek az izlandiak az uniós csatlakozásról szóló tárgyalásokról: kettészakadt az ország
ElemzésekÚjraindítsák-e a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval - erről szavaztak tegnap az izlandiak. A szavazatok egyharmadának összeszámolása után a támogatók vannak minimális többségben, végeredmény délután lesz. A közvéleménykutatások végig fej-fej melletti küzdelmet mértek: a szigetlakók kettészakadtak a megélhetési költségekre, a szuverenitásra és a halászati vizek feletti ellenőrzésre összpontosító kampányban.
Izland tegnap népszavazást tartott arról, hogy újraindítsa-e a 2013-ban felfüggesztett európai uniós csatlakozási tárgyalásokat. A referendum nem a tényleges EU-tagságról szól, hanem csupán a tárgyalások folytatásáról, de eredménye fontos jelzés lehet az európai integráció jövőjéről.
Ma délután jelenthetik be a végleges eredményt, a szavazatok egyharmadának összeszámolása után a támogatók vannak minimális többségben. A népszavazás előtti közvélemény-kutatások végig fej-fej melletti küzdelmet mutattak, így az szinte biztosra vehető, hogy a különbség nem lesz jelentős egyik oldal javára sem. A tegnapi népszavazáson mintegy 273 ezren vehettek részt.
Az MTI által idézett RUV műsorszolgáltató jelentése szerint a voksok harmadának összeszámolása alapján a választók 51,2 százaléka támogatja a kormány tárgyalások újraindítására vonatkozó javaslatát, 48,8 százalék nemmel szavazott.
Az igenek győzelme esetén Reykjavík és Brüsszel folytatná a csatlakozás feltételeiről szóló tárgyalásokat, az esetlegesen létrejövő megállapodásról - a csatlakozásról - pedig újabb népszavazást tartanának.
Miért fontos a népszavazás az EU számára?
Az Oeconomus elemzése szerint Izland stratégiai jelentősége az utóbbi években jelentősen megnőtt az Északi-sarkvidék geopolitikai felértékelődése miatt.
Az ország csatlakozása:
- erősítené az EU pozícióját az Északi-sarkvidéken és az Észak-Atlanti térségben;
- növelné az unió geopolitikai és biztonsági mozgásterét az orosz–ukrán háború, valamint a nagyhatalmi versengés közepette;
- új lendületet adhatna az EU bővítési politikájának; bizonyítaná, hogy az uniós modell továbbra is vonzó egy fejlett nyugat-európai állam számára.
Izland már jelenleg is része az Európai Gazdasági Térségnek és a schengeni övezetnek, így gazdaságilag szorosan kapcsolódik az EU-hoz. Tagsága esetén ráadásul várhatóan nettó befizető lenne az uniós költségvetésbe.
Mi a vita lényege Izlandon?
A szigetlakók erősen megosztottak a kérdésben, mindkét tábor jelentős bázissal rendelkezik. Az ellenzők elsősorban a nemzeti szuverenitás, valamint a stratégiai jelentőségű halászati ágazat feletti ellenőrzés megőrzését tartják szem előtt. A támogatók ezzel szemben úgy vélik, hogy a növekvő geopolitikai bizonytalanság, az orosz–ukrán háború következményei, az Északi-sarkvidéken zajló nagyhatalmi versengés és a térség biztonsági kihívásai indokolttá teszik az EU-hoz való közeledést.
Milyen hatással lehet ez hazánkra?
Bár Magyarország és Izland gazdasági kapcsolatai korlátozottak, a lehetséges csatlakozás több szempontból is figyelemre méltó. Egy új, gazdaságilag erős, várhatóan nettó befizető tagállam hozzájárulhatna az uniós költségvetés stabilitásához, ami közvetve minden támogatásokban részesülő tagállam érdeke.
Energiapolitikai téren Izland kiemelkedő tapasztalatokkal rendelkezik a geotermikus és vízenergia-hasznosítás területén. Bár földrajzi adottságai jelentősen eltérnek Magyarországétól, technológiai és szakpolitikai tapasztalatai hasznosak lehetnek a magyar geotermikus potenciál hatékonyabb kihasználásában, különösen a távhőszolgáltatás és a mezőgazdasági felhasználás terén.