Vázlat a világgazdaságról és a magyar gazdaság pozíciójáról

A világgazdaság alakulása

A GDP alakulását mutatja az alábbi, 1. számú táblázat, az országcsoportonkénti átlagok mellett néhány meghatározó országot kiemelve.

1. számú táblázat

Forrás: IMF, OECD, World Bank

* A táblázatban szereplő adatok tájékoztató jellegűek

A 2025. év végi és a 2026. év eleji előrejelzések szerint a

bizonytalan világgazdasági környezetben is újra megindult szelektív növekedés 2026-ban és 2027-ben is 3 százalék közelében alakul. Bár stabil, kismértékben a korábban előrejelzetteknél szerényebb marad.

A G7 országok átlagos teljesítményét az elkövetkező két évben 1,6 százalék közelében, a feltörekvő – sok tekintetben átfedő csoportot képező – E7/BRICS országokét 4 százalék köré valószínűsítik.

Bár az újabb konfliktusok miatt, mint az USA-nak az EU Bizottságával és néhány országával Grönland hovatartozása, a közel-keleti konfliktus, az ellátási láncok akadozása, az újabb és újabb kereskedelempolitikai feszültségek, szankciós zsarolások következtében a világgazdasági környezet továbbra is bizonytalan, egyre kevésbé tarja magát a 2025 nyarán még általánosan komor, összeomlásokat próféciáló várakozás.A világrend átalakulása újabb és újabb feszültségekkel, kockázatokkal, de tovább halad.

Folytatódik a globális gazdaság súlypontjának az ázsiai térségbe helyeződése, a feltörekvő országok térnyerése.

Az Egyesül Államokban, ahol a Trump kritikus szakértők a dollár egy év alatti mintegy 10 – 12 százalékos gyengülése nyomán, a „világ bankárja” mítosz kiüresedését és költségvetése egyensúlyának fenntarthatatlanságát valószínűsítették, három év után 2025-ben csökkent a deficit, sőt a mérséklődés várhatóan a következő két évben is folytatódhat.

A finanszírozási gondok enyhülése az extra vámbevételek mellett azzal is összefügg, hogy az USA-ban csökkentek a klímapolitikai célok teljesítéséhez kapcsolódó kiadások.

A korábbi várakozások szerint az Egyesült Államok monetáris politikáját tekintve ebben az évben az elemzők kamatcsökkentést vizionáltak, illetve az időközi választások után egy kamatcsökkentési hullámot, amely mind az európai, mind a magyar gazdaságra élénkítő hatással lehet. A növekvő – illetve volatilis olajárak – azonban az amerikai gazdaságban is érzékelhető inflációt okoztak és okoznak, amik gyengítik ezen várakozások megvalósulását.

Jelenleg az Egyesül Államok abban érdekelt, hogy a technológiai és kapacitásbéli előnyét (kiemelten az információs technológiai és az ipari szektorban) fenntartsa és/vagy növelje, mert

Kína egyre közelebb zárkózik hozzá.

A gyenge dollár bár jó az exportcégeknek, s a remények szerint 2026-ban növelni fogja a külföldi versenyképességet és exportvolument, valamint a várt befektetések pedig pörgetni késztetik a belső gazdaságot, egyidejűleg azonban az állam finanszírozási költségeit is növelik. Így a növekedési várakozások változatlanul mérsékeltek, sőt a korábbiakhoz képest kissé csökkenőek, alig 2 százalékot meghaladóak az USA-ban.

Az Amerikai Egyesült Államok biztonságpolitikai érdeke, hogy Oroszország további sodródását a globális dél és elsősorban Kína felé lassítsa,

netán visszafordítsa, amihez geopolitikai-hatalmi pozíció-fenntartásnak érdekeként az Európai Unió háttérbe szorítása és BRICS bomlasztása is kapcsolódik. Szkeptikus elemzések szerint e törekvésnek a sikere azonban csak hosszú és bonyolult folyamat eredménye lehet. Rövidtávon az USA pozíciókat nem befolyásolja, sőt inkább rontja. A Trump elnöki ciklusa kezdetén az USA politikai és gazdasági pozíciónak erősítése szempontjából még hatékonynak tűnő, számos szokatlan és váratlan, a „vámháborúban” is improvizatív elemet tartalmazó lépés nem hozta meg eddig az Elnök által várt hatást. Az ellenfelek alkalmazkodó- és ellenálló képességén 2026 tavaszára mindinkább kicsorbult. Esetenként kontraproduktív hatással.  

2. számú ábra

Az USA, Kína, India és az EU országainak gazdasági növekedése 2000 – 2027

Forrás: IMF [2026. januári adatai alapján], Balogh Attila szerkesztése

Kína, az amerikai vámok által leginkább érintett ország 2025-ben 0,2 százalékponttal felfelé korrigált 5 százalékos növekedést ért el, amihez képest a GDP-bővülés mértéke 2026-ban is csak mérsékelten, a várakozások szerint 4,4 százalékra csökken. A keleti világhatalom mindeközben

statisztikai elszámolás módszertani trükkel igyekezik „eltüntetni” a gigantikus, 1,2 billió dolláros kereskedelmi többletét, ami előre láthatóan a következő években is hasonlóan alakul.

Indiában a növekedés 2025-ben a várakozásokhoz képest jelentősen 0,4 százalékponttal felfelé, 7,6 százalékra módosult. Az előrejelzések szerint 2026-ban és 2027-ben a ciklikus és átmeneti tényezők hatására GDP-növekmény ugyan 6,5 százalékra mérséklődhet, de ez – többek között az USA-val 2026 januárjában kötött vámmegállapodás eredményeképpen – még javulhat. Indiának meghatározó szerepe lehet a kínai-amerikai konfliktusban, továbbá komparatív előnye van a folyamatosan növekvő munkaerő volumen miatt a globális gazdaságban is.

Az euró-övezetben a GDP növekmény várhatóan 2026-ban csak 1,1, 2027-ben pedig 1,2 százalék marad. Itt a geopolitikai realizmus hiánya, a gazdaság túlhajtott „zöldítése” és a szankciós politika érvényesítésének következményei, valamint a mezőgazdasági gondok a hosszabb távú gazdasági kilátásokra is árnyékot vetnek.

Magyar gazdaság

A bruttó hazai termék (GDP) éves összevetésben 2026 első negyedévében 1,7%-kal nőtt (kiigazítás nélkül), ami összhangban van az előzetes becsléssel. Bár átmeneti tényezők is szerepet játszottak az első negyedéves adatokban, azok

a korábbi igen gyenge növekedési teljesítmények után biztatóak.

A következő hónapok egyik legfontosabb kérdése, hogy a költségvetési hiány csökkentése milyen mértékben tud megvalósulni. 

A vázlat készítésének időpontjában még nem állt rendelkezésre a – kedvezőbb – feltételeket figyelembe vevő, az új kormány cselekvési forgatókönyvét kifejező hivatalosnak tekinthető értékelés. Az ~1,6 százalékos gazdasági fejlődés valószínűsíthető alakulását az év első hónapjaiban készült különböző, esetlenként jelentősen eltérő előrejelzések alapján, az ehhez mért bizonytalanságokkal, adathiánnyal kísérli meg összegezni a szerző 2026-ra és 2027-re. Lásd: 3. számú táblázat.

3. számú táblázat

*Az adatok hangsúlyozottan tájékoztató jellegűek, szakmai becslések.

A globális és az európai gazdaság állapota, illetve a 2025-ben az előrejelzettekhez képes hatodával kisebb, 0,4 – 0,5 százalékos GDP-növekmény tükrében, a friss előrejelzések szerint 2026-ra a 1,7 - 1,8 százalékos, majd a kormányváltás nemzetközi feltételrendszert megváltoztató hátszelében 2027-ben 2 százalékot is meghaladó, reménybeli honi növekedés, az elmúlt félévtized negatív trendjének megváltozását vetíti előre. Jelentős eredmény.

Kedvező, a nemzetközi bizalom

erősödésére utal, hogy a múlt évi, várakozástól messze elmaradó honi növekedés ellenére a nemzetközi hitelminősítők megtartották a magyar gazdaságot a befektetésre ajánlott kategóriában.

Bíztató, hogy az új kormány markáns költségvetéspolitikai irányváltása során, pénzügyi egyensúlyt szolgáló cselekvésében a régi társadalmi adósságokat is törlesztő korábbi lépések őrzése is figyelmet kap, a megnyíló uniós támogatásokat az egyensúlyi követelményekre figyelemmel tervezik felhasználni, a korábbi – új kormány által korrigálandónak tartott – megújulást szolgáló lépések megtételében érvényesülni látszik a fokozatosság. Itt azonban figyelembe kell venni, hogy

a magyar gazdaság a kormányváltással csupán türelmi időt kapott a túlzott deficit-eljárás terén, mind pedig a hitelminősítők részéről.

A cselekvés fókuszterületei:

• a korábbi az Unió törekvéseivel szemben nyílt szembenállást jelentő kormányzati magatartás korszakának lezárása után a stratégiai autonómia olyan fenntartására, ami erősíti az energiafüggetlenséget, a forrásdiverzifikációt, ami a hazai ellátási láncok fejlesztése szempontjából kulcsfontosságú, előfeltétel az erőteljesebb növekedési pályára történő visszatérésben;
• a rugalmasság és célzottság érvényesítése a költségvetési eszközökben. Olyan támogatás- és hitelpolitika érvényesítésére, ami piacbővítést és piacra jutást szolgál, megelőzi a „zombi”, az értékteremtő tevékenységükben megszűnt, támogatásokból élő, vagy kifejezetten a támogatások megszerzése érdekében létrejövő vállalkozások egzisztálását;
• az intézményi kapacitások, képességek megerősítése, megújítása és a visszamérési rendszer fejlesztése is indokolt, így segítve a célzottabb támogatási rendszerek működtetetését;
• a fenntartható növekedés érdekében a hazai beruházási rátán belül az innovatív, termelékenységet ösztönző beruházások arányát szükséges növelni a magántőke fokozott bevonásával és a gazdaságpolitika finomhangolásával;
• a makrogazdasági egyensúly, a költségvetési stabilitás megvalósítására 2026-ban a korábbiaknál nagyobb figyelmet kell fordítani, felkészülve a gazdaság fenntartható fejlődése szempontjából kulcsfontosságú 2027-es évre.

A kapott haladék október–novemberig tarthat. Addig egy idei realitásokból kiinduló pótköltségvetés elfogadása és teljesíthető 2027-es terv benyújtása majd az év végéig törvénnyé emelése szükséges.

a szerző az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács volt elnöke, valamint a Növekedés.hu állandó külsős szerzője