Egy jelzés, ami két csoportra osztja a vezető részvényeket

Kvázi szigorítás

A szakember a Trend FM Prémium kategória műsorának vendége volt, és a négy blue chip elemzésén túlmenően kitért a monetáris környezetre is, amely véleménye szerint nálunk a jegybank laza monetáris politikája ellenére erősen szigorodik, mivel az ÁKK magas kamatozású lakossági állampapírokat bocsát ki, és most már jelentős tételben értékesít belőlük, ez a pénzmennyiség egyre nagyobb hányadát szívja el a piacról.

Technikai állapot

Ennek is lehet hatása a hazai részvénypiacra, de véleménye szerint nem ez az elsődlegesen meghatározó tényező, hisz a főbb részvények már hosszabb ideje tetőztek, amit az mutat, hogy mind a négy blue chip árfolyama a 200 napos mozgóátlag alatt tartózkodik. A nemzetközi piacok is a tetőépítés jeleit mutatják, amiből nem törvényszerűen következik a trendforduló, de amíg ez nem dől el, azaz nem következik egy jelentős elmozdulás felfelé elsősorban az amerikai indexekben, addig a befektetők kivárnak.

Ami viszont a hazai blue chipeknél belül egy külön érdekesség: a Mol és az OTP esetében az 50 napos mozgóátlag a 200 napos fölött van, a vevők tehát rövidtávon erősebbek. A Richter és a Telekom esetében viszont az 50 napos a 200 napos mozgóátlag alá került, ami technikailag kedvezőtlen a két részvény szempontjából. Ennek Virág Ferenc szerint a fundamentális okai is megvannak: a Richter eredménye jelenleg jórészt egy gyógyszertől függ, és ez fokozott kockázatot jelent. A Telekomot pedig, mint osztalékpapírt, az új, 4,95 százalékos hozamú állampapír viseli meg, hisz egy 6 százalékos osztalékhozam árfolyamkockázattal sok befektetőnek nem vonzóbb, mint a közel 5 százalékos garantált hozam.

OTP

Az OTP-ről azt mondta a szakember, hogy nyereségtermelő képessége kiváló, a saját tőkére vetítve 18-20 százalék, az egyetlen ok, amiért nem veszik magasabb áron az intézményi befektetők, az, hogy a P/BV, azaz az ár és az egy részvényre jutó könyv szerint érték hányadosa 2, és ez lényegében a legmagasabb az európai bankok között. A 2008-as válság után 3-4-es P/BV érték mellett is forogtak a bankok, de azóta konzervatív lett a piac.

Az OTP így érdemben akkor tudna tovább emelkedni, ha a könyv szerinti értéke jelentősen növekedne, ami egyrészt további jelentős akvizíciókkal, esetleg az osztalékfizetés csökkenésével valósulhatna meg. Utóbbit a befektetők rossz néven vennék, így maradnak az akvizíciók, melyeket Virág szerint most már nem csak az egykori szocialista blokkban, hanem ezen kívül, részben a nagyobb piacokon, részben távolabbi, egzotikusnak is tekinthető, de gyors növekedésű országokban lehetne megvalósítani.

Virág Ferenc szerint az OTP jelentős növekedési potenciállal rendelkezik, mivel 250-300 milliárd forintos szabad pénzállományának köszönhetően akár saját részvényt is vásárolhat, de az akvizíciók finanszírozásához tőkét is emelhet, a célozható piacok száma szinte korlátlan a bank számára.

MKB

A frissen tőzsdére került MKB Bank esetében az a szakértő véleménye, hogy önmagában attól nem lesz forgalom, hogy egy cégnek előírják a tőzsdére lépést, viszont úgy gondolja, hogy a papír piaca fel fog pezsdülni: lesz olyan ár és időpillanat, ahol a jelenlegi tulajdonosok belépnek eladóként, és megfelelő vételi erő is lesz.

A teljes műsor itt hallgatható meg.