Egy magyar használta először, avagy öt meglepő érdekesség a bitcoinról, amelyet feltétlenül tudnia kell

1. Körülbelül a bitcoinok 20 százaléka örökre elveszhetett

A tulajdonosok a saját bitcoinjaikat egy privát kulcs segítségével tudják kezelni. De ha ezt elvesztik, akkor keresztet vethetnek a kriptovalutájukra. Itt nincs olyan mint az elfelejtett jelszavaknál: nem lehet újat igényelni. Az egyik napvilágra került eset a 34 éves Gabriel Abedé,

akinek 25 millió dollárnyi, vagyis 8,2 milliárd forintnyi bitcoinja volt egész addig, amíg egy kollégája nem formázta újra a laptopját.

Utána minden bizonnyal kissé megromlott kettejük között a viszony, hisz egy óriási vagyon szállt el teljesen.

Emellett persze az is előfordul, hogy valaki azelőtt meghal, mielőtt másokat értesíthetne róla, hogy a bitcoinjaihoz miként lehet hozzáférni. A Chainalysis nevű elemzőcég úgy kalkulál, hogy a bitcoinok ötöde veszhetett el eddig.

2. A bitcoin történelem egyik legemblematikusabb figurája egy magyar

A bitcoint mint fizetőeszközt először a világon 2010-ben a magyar származású Hanyecz László használta. A Floridában élő programozó 10 ezer bitcoint ajánlott fel két pizzáért. Mivel akkoriban a bitcoin költésnek nem voltak bevett formái, ezért egy fórumon tette közzé az ajánlatát. Ezután négy napot kellett várnia mire valaki teljesítette a kérését.

A kifizetett összeg akkor úgy 40 dollárt ért. Mai árfolyamon viszont több mint százmilliárd forintot pengetett ki bitcoinban az olasz kajáért.

Mivel május 22-én került sor a tranzakcióra, ezt a napot „Bitcoin Pizza Napnak” nevezte el a közösség.

3. Az utolsó bitcoint 2140-ben bányászhatják ki

Máig nem tudjuk, hogy a bitcoin kitalálója Satoshi Nakamoto pontosan kicsoda, azt viszont tudjuk, hogy előre meghatározta, hogy a bitcoin érmékből nem lehet több 21 milliónál. Már pedig attól, hogy ezt a számot elérjük látszólag nem is vagyunk messze, hisz már több mint 18 millió érme kilett bányászva.

A rendszer azonban direkt úgy lett kitalálva, hogy a folyamat egyre inkább lassuljon: ezért a bányászat úgy 2140-ig fog tartani.

4. A klímaváltozás miatt betiltanák

A bitcoin bányászat során nagy teljesítményű számítógépek bonyolult matematikai műveleteket végeznek el. Mindez rengeteg energiát emészt fel.

Annyira, hogy a Budapest Bank oldalán szereplő elemzés szerint a bitcoin előállítás éves energiaigénye közel háromszorosa a hazai, magyar éves energiafelhasználásnak.

Emiatt Svédországban a környezetvédelmi szabályozók kérték az EU-t, hogy a kriptovaluták bányászatát úgy ahogy van tiltsák be. Ugyanis az indoklás szerint akkora forrás igénye van az ágazatnak, hogy önmagában borítja az országok energiapolitikáját. Attól tartanak, hogy a párizsi klímaegyezményben vállaltakat épp a kriptovaluták bányászata miatt nem tudják teljesíteni.

5. A bitcoinok jelentős része egy szűk kör kezében van

A kriptovaluták világa egyre több embert vonz a világon: csak az USA-ban a becslések szerint több mint 20 millió embernek van valamilyen virtuális fizetőeszköze. Ám ha csak a bitcoint nézzük, a legtöbb érme továbbra is egy kisebb kör kezében van. Egy idei kutatás szerint még az óvatosabb becslések szerint is mindössze úgy ezer ember kezében lehet a bitcoinok 15 százaléka.

Az érmék közel harmada pedig úgy 10 ezer emberhez tartozhat.