Képes-e feltörni a bitcoin titkosítását egy kvantumszámítógép?

Az informatika fantasztikusan gyors fejlődése korábban száz százalékig biztos titkosítási módszereket is gyorsan elavulttá tehet. A nem is olyan távoli jövőben például egy nagyobb teljesítményű kvantumszámítógép képes lehet feltörni a bitcoin digitális valutarendszer titkosítását – veti fel a kérdést a decrypt.co cikke. 

A jelenlegi, 54 qubites (kvantumbites) kvantumszámítógépek erre még nem képesek, de a gyors fejlesztésnek köszönhetően akár már két év múlva is megjelenhetnek a 4000 qubites gépek, amelyeknek elméletileg alig néhány másodperc munkájába kerül a bitcoin titkosításának megfejtése. (A qubit a hagyományos informatikában használt bit kvantummechanikai megfelelője.)

Ha erre sor kerül, akkor a kvantumgép birtokosa teljes mértékben át tudja venni a bitcoin blokklánc feletti uralmat, azaz ingyen bitcoint írhat jóvá saját számláján, megakadályozhatja, hogy mások tranzakciókat hajtsanak végre.

Amennyiben valósággá válik a jelenleg még csak elméleti szinten létező lehetőség, minden bizonnyal zuhanni fog a bitcoin ára, hiszen eltűnik sérthetetlenségének, megfejthetetlenségének mítosza. 

A bitcoin fejlesztői viszont azzal érvelnek, hogy mire ilyen szintre jutnak a kvantumszámítógépek, addigra ők már régen megoldották a problémát, azaz jelentősen megerősítették a bitcoin blokklánc védelmét, és esély sincs annak feltörésére. 

David Chaum, a digitális készpénz megalkotója azt állítja, már nekilátott egy kvantumbiztos blokklánc, a Praxxis megalkotásának, amely az aláírások generálásakor kiiktatja a kvantumszámítógépek jelentette fenyegetést.

Nagyon leegyszerűsítve a kvantumszámítógépek azért sokkal gyorsabbak mint hagyományos társaik, mert kvantum szuperpozíciójának köszönhetően tranzisztoraik egyszerre vehetnek fel 1 és 0 értékeket. Ezzel szemben a hagyományos gépek tranzisztorai csak egyik vagy másik értéket vehetik fel. A titkosítás feltörése pedig azon alapul, hogy a bitcoin esetében az aláírás generálásakor egy magánkulcsot futtatnak egy bonyolult algoritmuson, és így jön létre a nyilvános kulcs, amelynek felhasználásával bitcoin protokoll létrehozza a bitcoint.

A kvantumszámítógép gyorsaságának köszönhetően ezt a folyamatot elméletileg képes fordítva lejátszani, és hozzájutni a magánkulcshoz, vagyis ettől a pillanattól fogva azt tesz a blokkláncban, amit csak akar. A versenyfutás ugyanakkor tovább folytatódik, kereskedelmi forgalomba ugyanis méretbeli problémák miatt valóban nagyobb – akár 5-10 éves – távlatban kerülhetnek nagy teljesítményű kvantumszámítógépek, az óriás cégek, illetve a világ kormányai azonban megengedhetik maguknak, hogy akár több száz négyzetméteres területet használjanak a gép használatára, és így jussanak hozzá a számukra fontos információkhoz..