Egy ország, amely vitatott területek elismeréséből él
ElemzésekKorábban remekül éltek egy bányából, de az nagyjából kimerült, maradt a környezeti tragédia, más jövedelemforrást kellett keresni. Ez Nauru, egy óceániai kis sziget, amely egy darabig megélt abból, hogy 10 ezer lakosával országnak minősül, ENSZ-tagsággal.
Túl kicsi ország
Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy egy ország mikortól tekinthető tényleges országnak, egyáltalán hány ember kell ahhoz, hogy országot alkosson? Különös helyzet, hogy míg Kína és India közel másfél milliárdos lakossággal rendelkezik, addig Nauru 10 ezer állampolgárral büszkélkedhet, és ugyanolyan joga van egy országot elismerni vagy el nem ismerni. Ezzel vissza is élt, mondván, hogy adott összegért bárkit elismer, és ez az összeg akkora, hogy 10 ezer embernek már akár egy évre is elég lehet. De nézzük, hogy is kezdődtek a dolgok.
A kis ország
Gyarmat bányával
Nauru egy 21 négyzetkilométeres sziget, az egyszerűség kedvéért egy 5 km átmérőjű körhöz hasonlítható. Bennszülött törzsek lakták, míg viszonylag későn, 1798-ban meg nem találták az európaiak. A gyarmati osztozkodásban Németországé lett 1888-ban, aztán az első világháború elején Ausztrália elfoglalta, a háború után pedig Ausztrália mandátumterülete lett, amiben Nagy-Britannia és Új-Zéland is jogokat kapott. A második világháborúban Japán foglalta el, őket megint csak az ausztrálok kergették el, majd immár ENSZ-mandátum következett ugyanazon országok részvételével, de a gyakorlatban Ausztrália kormányozta a szigetet, amely 1968-ban független országgá alakult. Még a német gyarmati időkben fedezték fel a sziget foszfátkincsét, ezt a németek kezdték kibányászni, majd a britek folytatták, a függetlenség után pedig „nemzeti” tulajdon lett.Nemzeti kincs, kérész életű jólét
A bánya kezdetben ontotta a pénzt, a 70-es, 80-as években remekül eltartotta lakosságot, a csúcson 50 ezer dolláros egy főre jutó GDP adattal az ország a második volt Szaúd-Arábia után. A század végére aztán a bánya kimerült, a a felső foszfátréteg elfogyott, maradt a mélyművelés. A kicsiny szigetország bevétele visszaesett, maradtak a bányászat okozta környezeti károk, amely a sziget belső részét lakhatatlanná és megművelhetetlenné teszik. Csak egy keskeny parti sávban tudnak kókuszdiót termeszteni.
A parlament, 17 képviselővel
ENSZ-tagság, mint jövedelemforrás
Mit lehetett tenni, valamiből élni kellett. Az egyetlen érték, amivel rendelkeztek, ország mivoltuk lett, a legkisebb lakossággal a világon (a Vatikánt is országnak tekintik, de a gyakorlatban ennek Róma közepén, kevesebb, mint fél négyzetkilométeren semmi jelentősége). Nos, mit tehet egy ország? ENSZ-tag lehet, ott szavazhat, elismerhet más országokat, vagy éppen nem ismeri el őket. És ez bizony van, akinek érték.Melyik Kína?
2002-ben Nauru elismerte Kínát, úgy, hogy nem ismerte el Tajvant külön államként, sőt megszakította vele a diplomáciai kapcsolatokat. Ezt Kína 130 millió dollárral honorálta a The Guardian szerint, ami nem szerény összeg, tekintettel arra, hogy több mint az ország jelenlegi, 126 millió dolláros egy éves költségvetése. 2005-ben aztán Nauru újra felvette a diplomáciai kapcsolatokat Tajvannal, viszont megszakította Kínával, azt nem tudjuk, a pálfordulás mekkora összeget hozott.Posztszovjet ügyek
Azt viszont tudjuk, hogy 2009-ben Nauru lett a negyedik ország Oroszország, Nicaragua és Venezuela után, amely elismerte a Grúziából kiszakadó két köztársaságot, Abháziát és Dél-Oszétiát. Oroszország ezért a gesztusért 50 millió dolláros segéllyel honorálta az országot, majd kapott tőle még 9 milliót kikötőfejlesztésre.Migránsok pénzért
2001 óta Nauru jelentős mértékben ausztrál segélyekből él, de ennek is megvan az ára. Ausztrália többször menekülttábort hozott létre, majd zárt be a szigeten, és nem kívánatos migránsait odairányította. Az Amnesty International szerint a táborban horrorisztikusak a körülmények, és ausztrál orvosok azért küzdenek, hogy legalább a gyerekek és családjaik eljöhessenek onnan, miután a gyerekek igen rossz egészségi állapotban vannak.
Repülőtér az ország szélén
