Egyáltalán nem biztos, hogy az oroszok vagy az ukránok rongálták meg az Északi Áramlatot 

Nem energiaellátási krízissel, hanem energiaár-válsággal kell szembenéznie Európának ezen a télen. A legnehezebb alkalmazkodás a vállalatok részéről várható, rengeteg gyárbezárásra lehet számítani - hangzott el a Közép-Európa Társaság szakmai fórumán a Corvinus Egyetemen.

A meghívott előadók - Felsmann Balázs, a Corvinus Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának főmunkatársa, Sz. Bíró Zoltán történész, a Budapesti Corvinus Egyetem mesteroktatója, és Holoda Attila energetikai szakértő, az Aurora Energy Kft. ügyvezető igazgatója - szerint ma már jól látható, hogy az orosz invázió része volt, hogy már jóval a háború előtt kisebb gázmennyiségeket szállított a Gazprom Európának.

Valószínűleg még 2024-ben is háború lesz, mert az ukránok célja a háború lezárást illetően világos: az invázió előtti állapotot szeretnék visszaállítani, az orosz fél célkitűzése azonban meghatározhatatlan, mert változó, és nem egyértelmű.

A gázhiánnyal is készültek a háborúra az oroszok

A gázárakkal kapcsolatban az előadók kiemelték: már 2021-ben elindult egy drágulás a covid után, a gazdaságok nagyon gyors újraindulása miatt, ami - az ázsiai többletkereslettel - felhúzta az árakat.

A drágulást tetézte, hogy 

• a gázos erőmű lett a villamosenergia meghatározója
• aszály miatt nem termeltek a vízerőművek
• nagy számú francia atomreaktort karban kellett tartani
• elkényelmesedtek a politikusok energiaügyben, holott már korábban látható volt, hogy energiahiány lesz Európában, mivel az LNG a Távol-Keletre ment.
• az energetikában a kutatás-fejlesztésből kiestek évek, amit nehéz bepótolni,
• gazdaságok visszapattanása a járvány után a vártnál jobb lett, így 12-14 százalékkal lett több a világ energiafogyasztása, mint 2019-ben,
• Kínában 20 százalékos volt az energiaigány növekedése.

Összességében egy németországnyi fogyasztási igénnyel több lett, és ebben a helyzetben kezdtek el kevesebb földgázt szállítani az oroszok.

Korábban  a felújításokat görgették maguk előtt az erőművek, ezért kerül sor most sok karbantartásra, ráadásul az aszály az atomerőművekre is kedvezőtlenül hatott, mert vízzel hűtenek.

Ki rongálhatta meg az Északi Áramlatot?

Az Északi Áramlat megrongálásával kapcsolatban kifejtették: egy vezetékben 2-300 millió köbméter gáz van, óriási a környezetszennyezés, ráadásul kisebb a fajsúlya a viznek a metán miatt, így elsüllyedhetnek a hajók, ezért adtak ki figyelmeztetést a dánok.

Sz.Bíró Zoltán kiemelte: egy ilyen akció kivitelezéséhez nagy szakértelem kell, ezért nehezen elképzelhető hogy Ukrajna ezt végre tudta hajtani, és erre utaló nyomot sem találtak a svédek és a dánok. Mint mondta, nem képesek az ukrán speciális erők és a titkosszolgálat egy ilyen akciót kivitelezni.

Az oroszok már annyi bizarr dolgot tettek, hogy elvileg ez beleférne, de az Északi Áramlat zsarolási eszköz volt számukra, így nem állt érdekükben a szabotázs. Beletettek 11 milliárd eurót a vezetékek megépítésébe, ezért ez a lépés oly mértékben irracionális lenne, hogy nehezen elképzelhető még az oroszok részéről is.

- Egyelőre nem lehet tudni, ki tehette, kinek lehetett az érdeke - ebben egyetértettek a fórum résztvevői.

Felmerült az USA lehetséges szerepe is, de Amerika fő ellenfele Kína, és összességében az USA sem nyer azzal, hogy egy nagyon gyenge Oroszország jön létre. Egy gyenge Moszkva csak Kínának lenne ajándék - mondta Felsmann Balázs.

Nem tanultunk meg spórolni az energiával

Európában mindenhol segítik a magas energiaár miatt bajba kerülteket: 27-ből 20 országbn áfát csökkentettek, sokan pedig ársapkát alkalmaznak. Egy nagyon fájdalmas alkalmazkodási sokk zajlik, mert az orosz gáztól nem lehet ilyen gyorsan függetlenedni.

Az energiaellátásért felelős vállalatoknak 6-8 szoros áron kellett megtölteni a gáztározók, ami hatalmas pluszkiadást jelent, többek között ezért is kellett államosítani például a német Unipert.

Nálunk pedig idén ezer, jövőre pedig akár 2000 milliárddal kell kisegíteni az MVM-et, ahogy erre már Csepreghy Nándor államtitkár már utalt nemrég.

Európa elaludt, és rábízta magát az orosz gázra. Moszkva megbízható partner volt, stabil mennyiségben, határidőre szállított, jó áron. Ezt azonban egy pillanat alatt felrúgták

- mondta Holoda Attila.

- Az orosz gáz hosszú távon nem kiváltható, Moszkva a világ második legnagyobb földgázexportőre, de nem szolgáltathatjuk ki magunkat egy eladónak - fűzte hozzá.

Mint mondta, nem tanultunk meg spórolni, a lakosság 27 százaléka használta a termosztátot és a radiátorok szabályozását, most ez hirtelen megváltozott, a lakosság nagyon gyorsan alkalmazkodik.

Felsman Balázs azt emelte ki, hogy a hazai vállalkozásknál az adaptáció nagyon fájdalmas lesz, sok cég be fog zárni, mert ilyen energiaárak mellett nem éri meg fenntartani a működést.

Megdönthető-e az orosz vezetés?

Egy zárt autokráciát nem lehet az utcáról megdönteni

- fejtette ki Sz. Bíró Zoltán.

A mozgósításokkal kapcsolatban kiemelte: titkosított, mennyi embert érint a mozgósítás, de hivatalos források 300 ezerre teszik ezt a számot

Más portálok ugyanakkor 1,2 milliós létszámról beszélnek a mobilizáció kapcsán. Moszkvából és Szentpétervárról kevesebbet szeretnének begyűjteni,

inkább a kevésbé tájékozott, vidéki lakosság köréből próbálnak mozgósítani.

Mint mondta, a szerződéses katonák motiváltsága is alacsony volt, az újonnan behívottaknál ez még kisebb lesz.

Külön probléma az Oroszország területén élő kisebbségek helyzete, aa körükben - így például Dagesztánban - jóval több a tüntetés és az ellenállás a behívásokkal kapcsolatban.

Ki építi újra Ukrajnát?

Az ukrán költségvetés egyharmada a beszedett adókból, egyharmada nyugati segítségből, harmadik harmad pedig a bankóprésből származik - mondta a történész.

Az ukrán igény, hogy havi 5 milliárd dollár jöjjön a folyó kiadásokra, vagyis nem a hadászati célokra, hanem az állam működésének fenntartására,ennek kétharmadát az EU folyósítja, többit az amerikaiak és a japánok állják.

Míg a német, a francia és az olasz álláspont az, hogy állapodjanak meg az ukránok, addig a britek és Amerika úgy véli, a győzelemig harcoljanak. Érvelésük szerint ugyanis nincs garancia arra, hogy az oroszok tiszteletben tartják a fegyverszünetet.

Eddig 5 nemzetközi megállapodást írtak alá az oroszok, egyiket sem tartották be, miért pont a hatodikat tartanák be?

- tette hozzá a történész.

Most az ukrán összterület 20 százalékát foglaltak el az oroszok, a területi veszteségek elfogadásával az agresszort jutalmazná Kijev.

Hatmillió ukrán külföldre menekült, 2 millióan belföldön kerestek biztonsgot, 2 millióan mehettek Oroszországba, részben nem önszántukból. Az inváziót Moszkva Európa legszegényebb államával tette.

- Nekünk a magasabb energiaárakat kell elszenvedni, de az ukránoknak ennél jóval többet - mondta Sz.Bíró Zoltán.