Egyesül a Konzum és az Opus – Óriásfúzió jön a BÉT-en

Elemzések2018. okt 19.Növekedés.hu

Két, nemrég nagyra nőtt hazai tőzsdei cég, a Konzum és az Opus tervezi, hogy egyesül, és így egy optimális méretű, a nemzetközi terjeszkedésre is alkalmas holding jön létre.

Rejtélyes áremelkedés

A 2017-es év hazai tőzsdei eseményei között a befektetőket igen csak lázban tartotta két korábbi kisebb cég, a Konzum és akkor még Opimus névre hallgató későbbi Opus hirtelen meginduló, vég nélküli áremelkedése. Mindkét vállalat régóta a tőzsdén volt, de a korábbi években nem tudott kiemelkedő teljesítményt nyújtani, így a befektetők sem rajongtak értük. Nos, egyszer csak szárnyalni kezdett az árfolyamuk, anélkül, hogy ennek magyarázata lett volna. A tőzsdén persze sok esetben nem lehet tudni, mi mozgatja az árfolyamokat, akár hirtelen és nagyobb mértékben is, de mindig a piacnak van igaza: az áralakulás mutatja, hogy valami lényeges történik, majd utólag kiderül, hogy mi. Ez lehet a cég gazdálkodásában bekövetkező változás, lehet új befektetők megjelenése, felvásárlás, de van, hogy csak a befektetői tömegpszichológia hatása nyilvánul meg.

Új tulajdonosok

A két említett cégnél végül is új tulajdonosi csoport megjelenése volt az ok, akik együtt többségi részt vásároltak a cégekben, de nem akarták azokat felvásárolni, hanem az volt a cél, hogy megfelelő közkézhányaddal rendelkező, nyilvános tőzsdei társaságként működjenek tovább. Egyetlen furcsaság volt csak: az árfolyam emelkedés ezek után sem állt meg, sőt fel is gyorsult, és irreálisnak tűnő szintekre emelkedett a cégek adataihoz, az árbevételéhez, nyereségéhez, saját tőkéjéhez stb. képest.

Szokatlan eljárás

Ez lufifújásnak tűnt, de mint kiderült, nem volt az: a meghatározó tulajdonosok utólag töltötték fel vagyonnal a cégeket, tőkeemelések révén, így a cégek belső értéke mintegy utolérte azt a szintet, amit az előreszaladt árfolyamok indokoltak. Ez egy meglehetősen ritka, szokatlan megoldás, hisz megtehették volna, hogy létrehoznak új céget vagy cégeket, beviszik a kívánt vagyonelemeket, megkezdi működését a holding (vagy holdingok), és tőzsdére viszik őket. A megfelelő közkézhányad elérése sem lett volna nehéz: ha megfelelő árazással történik a bevezetést megelőző nyilvános kibocsátás, a befektetők gond nélkül megveszik azt a részvénymennyiséget, ami a kívánt közkézhányad. Általában így szokott ez enni a komolyabb kibocsátásoknál, valamiért itt azonban más utat választottak a nagybefektetők. Az a kérdés viszont még jogos lehetett, hogy miért kettő, sőt az Appeninnel együtt három céget vettek meg így.

Logikus lépés

Akármi is volt ennek az oka, most ez megoldódik, legalábbis a két legnagyobbra nőtt cég, a Konzum és az Opus esetében. A két cég vezetése úgy döntött, hogy a vállalatok fuzionálnak, ami teljesen ésszerű döntés, hisz egyrészt mindkettő holding struktúrában működik, másrészt a nagytulajdonosok, sőt a cégvezetés között is jelentős átfedés van. Az ügyletet feltehetően meg is szavazza a részvényesek túlnyomó többsége mindkét társaságnál, hisz az kifejezetten előnyösnek tűnik.

Miért most?

Néhány kérdés azért felmerül: az egyik, hogy miért most kerül erre sor, miért nem történt meg előbb. Logikus magyarázat lehet, hogy a cégeknél a korábban elhatározott tőkeemelések még nem zárultak le, az ügylettel így ezeket meg kell várni. Az is ok lehet, hogy a cégek vezetősége korábban jobbnak látta, ha a különböző iparágak külön holdingba kerülnek, és arra gondoltak, hogy a cégek így is elég érettek ahhoz, hogy felkeltsék a nagy nemzetközi alapok figyelmét is, ahogy a blue chipeknek nevezett legnagyobb tőzsdei cégeink esetében jellemző már a 90-es évek óta.

Nagyok, de nem eléggé

Eddig azonban úgy tűnik, nem jelentek meg ezek a befektetők, legalábbis nem nagymértékben, hisz a BÉT adatai szerint az 5 százalékos vagy annál nagyobb részesedéssel rendelkezők között nincs ilyen alap. Ugyanakkor a mostani cégek már nem tudnak olyan ütemben növekedni, mint korábban, hisz egész egyszerűen ehhez már túl nagyok lettek: a Konzum 80, az Opus 160 milliárd forint körüli kapitalizációval rendelkezik. A fúzió azonban optimális megoldás erre: a két cég értéke összeadódik, ráadásul költségei is csökkennek, optimálisabban működtethető egyben egy nagy holdingcég. A kiadott tájékoztatás szerint az egyesült cég értéke a mai viszonyok fennállása esetén 3-400 milliárd forint, azaz egymilliárd euró körül lenne, ennek egyelőre ellentmond, hogy a két cég értéke a BÉT adatai szerint összesen 240 milliárd forint, az eltérés azonban abból is adódhat, hogy a még le nem zárt tőkeemelések megnövelik a cégek értékét.

A legnagyobbak között

Jászai Gellért, a Konzum elnök-vezérigazgatója és egyben az Opus igazgatósági tagja elmondta, hogy a tervek szerint így a cég a negyedik legnagyobb lenne a tőzsdén, bár a mostani negyedik helyezett Telekom értéke pillanatnyilag 415 milliárd, így 300-400 milliárdos értékkel csak ötödik lenne (a 160 milliárddal most is az Opus az ötödik). A harmadik helyen egyébként a Richter áll 1000, a másodikon a Mol 2460, az elsőn az OTP 2800 milliárdos kapitalizációval. A BUX-ban már most sem elhanyagolható az Opus súlya, 2 százalék körül van, a Konzumé 0,7 százalék, hogy az új cégé együttesen mennyi lesz, abban döntő a várható közkézhányad-arány. Jászai szerint az egyesült cég eléri azt a kritikus tömeget, az 1 milliárd eurós szintet, ami mellett már nemzetközi szinten is komoly cégről van szó, ekkora társaság már könnyen dönthet külföldi cégfelvásárlások mellett is. Fellegi Tamás