Egyetlen megyén belül százezres különbség is lehet az átlagkeresetekben

Leszakadt régiók helyett leszakadt járások

Az elmúlt években Magyarországon évről évre folyamatosan nőttek a keresetek. A legfrissebb májusi adatok alapján 2022. márciusában a teljes munkaidőben foglalkoztatásban állók bruttó átlagkeresete például már 511 400 forint volt, ami 17,5 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában volt (a jelentős emelkedéshez hozzájárult a minimálbér és a garantált bérminimum emelése is). Az átlagkereset tekintetében azonban jelentős a szórás területileg az országon belül. Budapesten például rendszerint az országos átlagot meghaladó, míg vidéken többnyire az országos átlag alatt van az átlagkereset. Ha régiókra, vagy megyékre bontva nézzük a keresetek alakulását, akkor azt láthatjuk, hogy az ország egyes részei tömbszerűen, jelentősen le vannak szakadva az ország többi részétől a keresetek terén, ennél azonban bonyolultabb a helyzet. Valójában Észak-Magyarországon és Kelet-Magyarországon is számos olyan járás található, ahol közel sem marad el a keresetek színvonala az ország nyugati részétől, sőt van olyan észak-magyarországi járás, ahol például magasabbak a bérek, mint a soproni járásban. Így ha járásonként vizsgáljuk a keresetek alakulását, akkor azt láthatjuk, hogy nem feltétlen leszakadt régiókról, hanem leszakadt járásokról érdemes beszélni. Épp ezért megnéztük, hogyan alakulnak a keresetek Magyarországon régiónként, megyénként és járásonként.

Négy régió marad el az átlagtól

A KSH adatbázisában a keresetek területi megoszlásáról jelenleg csupán 2020-as adatok érhetőek el, így ezekkel voltunk kénytelenek dolgozni. Azóta nyilvánvalóan nőttek a keresetek, de az arányok feltételezhetően számottevően nem változtak.

Viszonyításként érdemes megjegyezni, hogy 2020-ban az év egészét figyelembe véve, a havi bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban állók esetében, ha a közfoglalkoztatottakat is beleszámítjuk, 391 194 forint volt, míg a közfoglalkoztatottak nélkül 400 957 forint. Számításaink során a közfoglalkoztatottakat is figyelembe vevő értéket használtuk országos átlagként.

Ha ehhez viszonyítva megnézzük a bruttó átlagkeresetek régiónkénti megoszlását, azt láthatjuk, hogy 4 régió elmarad az országos átlagtól:

• az Észak-Alföld régióban 339 583 forint
• az Észak-Magyarország régióban 353 037 forint
• a Dél-Alföld régióban 357 480 forint
• a Dél-Dunántúl régióban pedig 362 671 forint volt a havi bruttó átlagkereset.

Teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete munkavállalók lakcíme szerint, régiónként, 2020 (Ft/fő/hó); Forrás: KSH

Ez alapján tehát ezekben a régiókban jelentősen alacsonyabbak a bérek. A lista másik végén Budapest áll havi 547 690 forintos havi bruttó átlagkeresettel. De átlag fölötti Pest régió és a Közép-Dunántúl régió is, valamint nagyjából hozza az átlagot a Nyugat-Dunántúl régió.

A leszakadt régiókban található megyékben átlag alattiak a keresetek

Megyénként vizsgálva már valamivel árnyaltabb képet kaphatunk, de továbbra is azt láthatjuk, hogy az érintett leszakadt régiók területén található megyékben átlag alattiak a keresetek, míg a szerencsésebb régiók megyéiben többnyire átlagosak, vagy átlag felettiek.

Teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete munkavállalók lakcíme szerint, megyénként, 2020 (Ft/fő/hó); Forrás: KSH

A megyeszékhelyek és járásaik jobb helyzetben vannak

Járásokra lebontva azonban izgalmas adatokat találhatunk. A megyeszékhelyekhez tartozó járások közül ugyanis mindössze 6-ban maradnak el a bruttó átlagkeresetek az országban. Ezt érdemes összevetni azzal, hogy megyei szinten nézve a 19-ből 14 megyében maradnak el az átlagkeresetek az országos átlagkeresettől.

Teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete munkavállalók lakcíme szerint, járásonként, 2020 (Ft/fő/hó); Forrás: KSH

A megyeszékhelyek és járásaik Budapesthez képest is kevésbé vannak leszakadva. Tíz megyeszékhely járásában is 400 ezer forint fölött van a bruttó átlagkereset és a különbségek is mérsékeltebbek. Megyei bontásban csak négy megyében van 400 ezer forint felett az átlag, és ebbe a négybe beletartozik Pest megye, amibe a budapesti agglomerációt is beleszámítjuk.

Egyetlen vállalat is megemelheti az átlagot

Vannak a megyeszékhelyek járásai mellett is érdekes, kiugró járások. A főváros környéki agglomerációban is rendkívül magasak a keresetek, ami nem meglepő, de érdemes kiemelni olyan járásokat is, ahol egyetlen nagy munkáltató miatt magasabb az átlagkereset. Ezek a Paksi és a Tiszaújvárosi járások. A Paksi járásban nyilvánvalóan az atomerőmű húzza fel az átlagot, ami meghaladja a 480 ezer forintot, ez pedig több mint a Győri járásban. A Tiszaújvárosi járásban a MOL helyi vegyiüzeme emeli az átlagkereset értékét 403 ezer forintra, ezzel Tiszaújváros előzi a szomszédos Miskolci járást és még ezen kívül hét megyeszékhely járását, valamint egy szinten áll az Egri járással, de előzi az osztrák határ menti Soproni járást is.

Salgótarján áll az utolsó helyen

Ha a megyeszékhelyek járásait nézzük, akkor a területi megoszlás is változik. Míg a megyék közül Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabbak a keresetek, addig a megyeszékhelyek és a hozzájuk tartozó járások közül közel se ennek a megyének a székhelye, Nyíregyháza áll az utolsó helyen. Ebben az összehasonlításban a Békéscsabai járást, a Kaposvári járást és az utolsó helyen álló Salgótarjáni járást is megelőzi Nyíregyháza. Salgótarján esete azért is érdekes, mert megyei összehasonlításban Nógrád megye hátulról az ötödik helyen áll. Ez azt mutatja, hogy bár Salgótarján le van szakadva a többi megyeszékhelyhez képest, viszont a többi nógrádi település kevésbé húzza le az átlagot mint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza esetében a megye elmaradott részei.

Jelentős különbségek a megyéken belül

Mindez pedig együttesen rámutat egy érdekes helyzetre. Valójában mikor leszakadó megyékről beszélünk úgy gondolunk ezekre a területekre, mint ahol az egész megye le van szakadva, holott csak bizonyos járások vannak nagyon lemaradva. Jól látható, hogy ez főképp a keleti országrészen probléma és ez pedig arra visszavezethető, hogy rengeteg elmaradott apró település, falvak, kisvárosok lehúzzák az átlagot. Így egy megyén belül óriásiak a különbségek. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye eseténél maradva, míg mondjuk a Nyíregyházi járásban 372 712 forint a bruttó átlagkereset, addig a Fehérgyarmati járásban 255 027 forint. A különbség tehát óriási, 117 685 forint. Mindez egyetlen megyén belül. Elég 70 kilométerrel arrébb dolgozni és 100 ezer forinttal kevesebb az átlagkereset, mint a megyeszékhely vonzáskörzetében. De lehetne más megyékből is számos hasonló példát hozni. Jellemzően a jelentősebb városok hiánya, a sok apró település és a nagy üzemek- nagy vállalatok hiánya okozza a drasztikus különbségeket.

Óriási az elvándorlás a leszakadó járásokból

Ez alapján mindamellett, hogy nyilvánvalóan létező jelenség, hogy országon belül van egy jelentős különbség a fővárosi és a vidéki átlagkereset között, egyértelműen óriási az olló a megyéken belül is, hiszen míg egyes járások hozzák, vagy meghaladják az országos átlagot, addig számos a megyeszékhelyektől távolabb eső járás mélyen elmarad az országos átlagtól. Ez pedig rámutat a vidékfejlesztés fontosságára. Hiába fejlődik egy-egy megyeszékhely, vagy vidéki nagyváros,addig amíg ezeket a rendkívül leszakadt járásokat nem sikerül felhozni legalább az országos átlagot közelítő szintre, addig lesznek leszakadó megyék és régiók. Ha viszont a helyzet nem oldódik meg, annak hosszútávon súlyos következményei lesznek. Mivel ezeken a területeken az átlagos életszínvonal egy fővárosban, vagy egy megyeszékhelyen élő ember számára elképzelhetetlenül alacsony, ezért ezekről a területekről óriási az elvándorlás, az ország jobb helyzetű térségei irányába. Az átlagkereseteket és a belföldi vándorlási különbözetet mutató térképeket szinte tökéletesen egymásra lehet illeszteni és jól látható, hogyan néptelenednek el az érintett leszakadt járások.

Összes belföldi vándorlási különbözet ezer lakosra, 2020 (ezrelék); Forrás: KSH

A vidékfejlesztés a megoldás

A helyzetet az oldaná meg, ha javulna ezeknek a helyeknek a közlekedési kapcsolata az ország többi részével, kiváltképp a tömegközlekedési kapcsolatokat lenne fontos fejleszteni. Ez azért lenne fontos, mert az ott lakok könnyebben bejárhatnának a nagyobb városokba dolgozni, nem lennének kiszolgáltatva a helyi munkaadóknak. Hasonlóan fontos az alapvető pénzügyi-postai szolgáltatásokhoz, oktatáshoz, egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javítása, a boltokkal való ellátottság növelése, ami az életszínvonalat emelné. De ami a legfontosabb, az a munkahely teremtés, és a munkaerőpiaci verseny élénkítése ami megemelné a kereseteket. Az elmúlt években ezen a téren egyébként történt pozitív előrelépés. Láthatóan van vidékfejlesztési koncepció, ami ténylegesen javítja a vidéken élők helyzetét, és a következő években is látható, hogy rendkívüli összegeket tervez a kormányzat vidékfejlesztésre fordítani, ami remélhetőleg csökkenteni fogja majd a most tapasztalható különbségeket.