Egyre agresszívebben tör az élre Európában a lengyel cég a videojáték iparban

Elemzések2020. máj 31.Valyon Tamás

Bár a videojáték-ipar két fellegvárának Japánt és az Amerikai Egyesült Államokat tartják, de Európának is van két kiemelkedő, máig független stúdiója: a francia Ubisoft és a lengyel CD Projekt.

E két játékfejlesztéssel és kiadással egyaránt foglalkozó vállalat egy ideig nem számítottak versenytársnak, de az utóbbi években a varsói CD Projekt a csúcsra jutott, és mára komoly vetélytársává vált a Montreuil-ban székelő Ubisoftnak.

Korábban a francia Ubisoft értékesebb volt, ám 2020 májusában a CD Projekt piaci értéke már elérte a 35,6 milliárd zloty-t, ami 8,1 milliárd eurónak felelt meg.

Ugyanebben a hónapban a Ubisoft 7,82 milliárd eurót ért, vagyis a relatíve fiatal és karcsú portfólióval bíró lengyel cég megelőzte a sokkal nagyobb múltra visszatekintő, és rengeteg játékot jegyző francia stúdiót.

A média természetesen felkapta a hírt, és hangzatos címekkel közölte le a CD Projekt győzelmét a Ubisoft fölött.

A helyzet természetesen az árfolyamváltozással párhuzamosan napról napra változik. Például idén május 20-án a Ubisoftot ítélték értékesebbnek, 21-én viszont újra a CD Projekt vezetett 8,4 milliárd eurós értékkel, szemben a francia stúdió 8,38 milliárd eurós értékével. Ettől függetlenül nagyon komoly eredmény a fiatal lengyel cégtől, hogy Európa legerősebb játékgyártóját nem csak megszorongatja, de időnként be is előzi.

A Ubisfot a tavalyi üzleti évet 1,59 milliárd eurós bevétellel zárta, ami 14 százalékkal kevesebb, mint az azelőtti üzleti évben. A CD Projektnél 521 millió zloty volt a bevétel (117,1 millió euró), az ő esetükben ez 44 százalékos növekedést jelentett. Vagyis a lengyel cég lendületben van.

A CD Projektet 1994-ben alapította Marcin Iwiński és Michał Kiciński.

Az alapító páros egyetemi évei alatt másolt lemezeken árulta a nyugati játékokat a varsói piacon. A Szovjetunió felbomlása után szerették volna üzletüket legitimizálni, ezért megalapították a kezdetben csak játékterjesztéssel foglalkozó CD Projektet. A helyzetük nem volt egyszerű, hiszen a kalózkodás ebben az iparban már akkor is jelentős volt, amivel a frissen alakult cégnek meg kellett küzdenie.

Hogy megerősödhessenek, olyasmit kínáltak, amit a kalózok nem tudtak: lefordították a játékokat lengyelre.

Az első nagy sikerük az Ace Ventura volt, amivel stabil alapot szereztek a CD Projektnek.

Eztán megkeresték a Bioware-t és az Interplay Entertainmentet, hogy lokalizálhassák új programjukat, a Baldur’s Gate-et, amivel úgy kalkuláltak, hogy nagy siker lesz Lengyelországban. Ehhez a munkához sikerült néhány nevesebb lengyel színészt is megszerezniük. A számításaik bejöttek, a megjelenésekor 18 ezer példányt szállítottak ki a Baldur’s Gate-ből, ezzel a CD Projekt új útra léphetett, a játékfejlesztés ösvényére. Továbbra is együttműködve az Interplay-jel már ők kezdtek el dolgozni a Baldur's Gate: Dark Alliance PC-s változatán, ám ez a projektet végül törölték. Viszont a csapat ezt új lehetőségként fogta fel, úgyhogy a megmaradt fejlesztőkészlettel és tudással új, önálló projektbe fogtak.

Megszerezték a hazájukban jól ismert fantasy író, Andrzej Sapkowski Vaják (lengyelül: Wiedźmin) című könyvsorozatának jogait, és a CD Projekt RED nevű divízió megalapításával (2002) elkezdtek dolgozni a The Witcheren, ami aztán 2007-ben feltette őket a videojáték-ipar térképére.

A CD Projekt azóta is főleg a Witcher-szériából él, csupán ennek három fő epizódját (The Witcher, The Witcher 2: Assassins of Kings és The Witcher 3: Wild Hunt) és néhány kisebb mellékágat (The Witcher Adventure Game, The Witcher Battle Arena, Gwent: The Witcher Card Game és Thronebreaker: The Witcher Tales) készített el, játékfejlesztői portfóliójuk ennyiben ki is merül.

A másik fő bevételük a 2008-ban indított GoG (Good Old Games) nevű digitális disztribúciós felület, amin kezdetben másolásvédelem (DRM) nélküli, régi játékokat árultak, s bár a kezdeti időkben többen is úgy vélték, hogy ez egy halálra ítélt projekt, mára már a GoG számít a második legnagyobb digitális disztribúciós felületnek a videojáték-iparban a Valve által megalkotott Steam után.

A fentiekből kitűnhet, hogy a CD Projekt kevés játékkal jutott fel a csúcsra. Sikerét azok minőségének és vásárlóbarát üzletpolitikájának köszönheti, de valószínűleg még ez sem lett volna elég ahhoz, hogy értékesebbé váljon, mint a Ubisoft, ha nincs a The Witcher 3: Wild Hunt és a Vaják című Netflix sorozat.

A 2015-ben PC-re, Xbox One-ra és PS4-re kiadott videojáték tavaly afféle második aranykorát élte meg, amikor egyrészt megjelent Nintendo Switch-re, másrészt a Netflix bemutatta a Sapkowski könyvein alapuló tévésorozatot, ami még inkább felkeltette az érdeklődést a játékprogram iránt.

Ez pedig igen jól hatott az eladásokra és természetesen az értékpapírokra is, amiknek értéke 2015-ös kibocsátásuk óta kisebb visszaesésekkel ugyan, de folyamatosan emelkedik.

A Ubisoftot 1986-ban alapította a Guillemot-család öt fia: Christian, Claude, Gérard, Michel, és Yves.

A cég neve akkor még Ubi Soft volt, és már a kezdetektől játékfejlesztéssel foglalkoztak. A Guillemot-fivérek a Bretagne régióban fekvő családi birtokot használták fejlesztőstúdiónak, remélve, hogy a környezet inspirálóan fog hatni. Kezdetben csak kisebb programokat alkottak meg, amik nem arattak nagy piaci sikert. Emiatt egyre nehezebb volt fenntartani a birtokot, és végül kénytelenek voltak bezárni a stúdiót, és a Ubisoft Párizsba költözött.

Az áttörést végül az akkor még fiatal, mára viszont fejlesztőlegendának számító Michel Ancel hozta el a cégnek, aki előállt egy játék prototípusával, amiben Michel Guillemot elég fantáziát látott ahhoz, hogy kulcsprojektnek nevezze ki, és emiatt 1994-ben létrehozták egy új stúdiót Montreuil-ben, 100 fejlesztővel – ez lett a cég új főhadiszállása.

Ezzel elkezdődött a Rayman fejlesztése, amit 1995-ben ki is adtak az akkori konzolokra. A kritikai és anyagi siker világhírűvé tette a Ubisoftot.

A cég 1996-ban lépett ki a tőzsdére, és még ugyanebben az évben további stúdiókat nyitottak Annecy-ben, Sanghajban, Montrealban és Milánóban. Az ezt követő években a Ubisoft rengeteg sikersorozatot indított útjára, kezdve a techno-thriller író, Tom Clancy nevével fémjelzett programokkal, bezárólag az Assassin’s Creed és Watch Dogs szériákkal. Emellett elindították saját digitális disztribúciós felületüket, a Uplay-t, ám a CD Projekttel ellentétben ők kizárólag saját játékaikat értékesítik itt.

2015 és 2018 között aztán kisebb háborúba kerültek a Vivendivel. A francia multimédiás megavállalt megpróbálta kiszorítani a Guillemot-fivéreket a Ubisoftból. Első körben megszerezték a cég részvényeinek 6,6%-át (ezzel párhuzamosan a szintén Guillemot-kézen lévő Gameloftban is 6,2%-os részesedést szereztek). A párharc 2018-ig tartott, a Vivendi ekkor már a cég 27,3%-ka fölött uralkodott, ám a meccs állása megfordult, amikor a kínai Tencent beszállt a mérkőzésbe a Guillemot-fivérek oldalán. A Vivendi végül feladta a harcot, és tavaly az utolsó Ubisoft-részvényeit is eladta.

Ám hiába a győzelem, 2019 nem alakult jól a Ubisoft számára. Év végén, amikor a CD Projekt éppen a Witcher 3 Switch-kiadásának és a Vaják sorozat bemutatójának jótékony hatásait élvezte, a Ubisoft kénytelen volt három nagy játékuk (Watch Dogs Legion, Gods & Monsters és Rainbow Six Quarantine) elhalasztását bejelenteni. Ezzel az üzleti negyedévet húzócím nélkül vitték végig, ami komoly tőzsdei esést jelentett a cég számára.

Az idei év és az ezután következő időszak ebből a két cég értékének megállapításának szempontjából fontosabb lehet. A CD Projekt a jelenlegi tervek szerint szeptemberben adja ki új játékát, a már most nagy figyelemnek örvendő Cyberpunk 2077-et.

Bár a stúdió hírneve és a beléjük vetett bizalom miatt a játék valószínűleg sikeres lesz, a siker mértékét nehéz megbecsülni, elvégre a CD Projekt megalakulása óta ez még csak a második új IP, amit piacra dob. Bár tervezik a franchise-zá bővítést, és már pletykálnak egy esetleges Netflix-sorozatról is, mire a Cyberpunk Witcher-méreteket ölt, addig évek telnek el.

Mindeközben a Ubisoft idén tervezi kiadni az Assassin's Creed: Valhallát és a Rainbow Six Quarantine-t. Bár ezek nem új IP-k, mindkettő jól bejáratott sorozatok részei, ráadásul mindkét játék esetében a széria éppen felfelé ívelő ágazatban van – pár évvel ezelőtt mindkét szériának negatívabb volt a megítélése, de az Assassin’s Creed: Origins és Odyssey, valamint az „élő szolgáltatásként” működő Rainbow Six Siege javított a renoméjukon. Éppen emiatt könnyebb megjósolni a sikerüket: bár rövidtávon valószínűleg egyik sem fogja tudni megverni a Cyberpunk 2077-et, hosszú távon a két játék eladása erősebb hatást fog gyakorolni a Ubisoft részvényeire, mint ahogy a Cyberpunk hatni fog a CD Projekt értékpapírjaira, ezáltal annak becsült értékére.