Egyre többen aggódnak egy esetleges gazdasági visszaesés miatt

Minden gond ellenére optimisták az európaiak jövőjüket illetően. Legalábbis ez derül ki abból a széleskörű felmérésből, amelyet az Európai Bizottság szeptember-októberben készített arról, vajon hogyan érzik magukat az emberek az európai régiókban.

Az európai polgárok általában optimisták régiójuk jövőjét illetően: a megkérdezettek 71 százaléka látja nagyon jónak, de legalábbis jónak a várható fejlődést. Magyarországon ez az optimizmus a középső országrészben, illetve Közép- és Nyugat-Dunántúlon jellemző, ahol az emberek 65-80 százaléka vélekedett úgy, mint az átlagos európai.

Az északkeleti régiókban pesszimistábbak

Észak-Magyarországon az optimisták aránya kevesebb, mint 50 százalék, a maradék három régióban pedig a véleményt nyilvánítók 50-65 százaléka látja kedvezőnek a jövőt.

A felmérés  eredményei azt mutatják, jellemzően jónak érzik életminőségüket az európai polgárok. A különböző régiók átlaga szerint a megkérdezettek 23 százaléka kifejezetten jónak, hatvan százaléka pedig inkább jónak tartja az életet lakhelyén.

A magyar régiók közül Észak-Magyarországon a lakosság kevesebb mint fele vélekedik így, az Észak-Alföldön és a Dél-Dunántúlon a megkérdezettek felénél több, de 65 százalékánál kevesebb gondolja, hogy jó az életminősége. A maradék négy régióban élőknek több mint 65 százaléka, de kevesebb, mint 90 százaléka vélekedik hasonlóképpen. 

Uniós átlagban az emberek 61 százaléka inkább bízik az EU-ban, és csak 34 százalék nem. Hazánkban Észak-Alföldön a legnagyobb az unió hitele, hiszen több mint 65 százalék bízik a közösségben, a több régióban a lakosságnak több, mint a fele, de kevesebb, mint 65 százaléka mondja ugyanezt. 

Közösségi szinten a megkérdezettek több mint kétharmada (68 százalék) gondolja, hogy jó vagy kifejezetten jó az európai gazdasági helyzet.

Az alábbi ábrán a gazdasági helyzet jelenlegi helyzetét jónak ítélők aránya látszódik. A legvilágosabb kékkel az 50 százaléknál kisebb arány látszódik, a legsötétebb kékkel pedig azokat a régiókat jelölték, ahol a helyzetet jónak ítélők aránya legalább 90 százalék.

A fejlett középső és a két nyugati régióban élő magyarok 65-90 százaléka vélekedik hasonlóképpen, a déli és keleti régiókban ugyanez az arány 50 és 65 százalék között van, Észak-Magyarországon viszont csak minden második megkérdezett vélekedik így. 

Az európai polgárok 70 százaléka gondolja úgy, hogy nem fog romlani a gazdasági helyzet, ezen belül 21 százalék szerint még javulásra is számítani lehet. Nálunk az átlagnál optimistábbak az emberek.

Meglepő azonban, hogy a középső és dél-alföldi régióban látják borúsnak a helyzetet, ahol húsz százalék alatt van azok aránya, akik szerint javulni fog a helyzet. A többi régióban 20 és 35 százalék között van azok aránya, akik így vélekednek. 

A gazdasági helyzetért jobban aggódnak

Az uniós polgároknak éppen harmada tartja a legnagyobb problémának a gazdasági helyzetet, illetve a munkanélküliséget. Az egészségügyi helyzetet csaknem a megkérdezettek negyede tartja aggályosnak, a harmadik helyre pedig a megélhetési költségek kerültek a problémás területek rangsorában.

Nálunk a középső és a két nyugati régióban az egészségügyi kilátásokat látják a legsötétebben, a két déli, valamint az északi régióban a gazdasági problémák látszanak a legsúlyosabbnak, ezzel szemben a kelet-magyarországi megyékben a megélhetés okozza a legkomolyabb gondokat. 

A koronavírussal szembeni harcot a megkérdezett európaiak 9 százaléka értékeli kiválónak, de tovább 48 százalék is inkább elégedett a védekezés minőségével. Hazánkban a két nyugati régióban élők a legkritikusabbak, hiszen itt az emberek alig 35-50 százaléka volt legalább valamennyire elégedett a kormány teljesítményével, a maradék öt régióban 50 és 65 százalék nyilatkozott hasonlóképpen.

A hitelesség és a bizalom tekintetében igencsak megoszlanak a vélemények. Az európai polgárok 22 százaléka a helyi vagy régiós politikusokat tartja hitelesnek, de alig valamivel kisebb a hitele a nemzeti politikusoknak, őket minden ötödik ember tartja megbízhatónak.

Az európai parlamentbe küldöttekről 17 százalék vélekedik hasonlóképpen. Nálunk a középső és a dél-alföldi területen leginkább a Brüsszelbe küldött képviselőkben bíznak. Közép- és Dél-Dunántúlon, valamint az Észak-Alföldön a nemzeti politikusoknak szavaznak bizalmat, a Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon viszont a régiós és helyi politikusok viszik a prímet.