Ezen a héten a harmadik negyedéves GDP részletei mellett munkaerőpiaci, kereseti és kiskereskedelmi adatokat ismerhetünk meg.
Hétfőn hazai munkaerőpiaci adatokat ismerhetünk meg
A KSH november 29-én, hétfőn teszi közzé az októberre vonatkozó hazai foglalkoztatottsági és munkanélküliségi statisztikákat. Az eddig publikált adatok szerint a gazdaság újraindulásával sikeresen folytatódott a hazai munkaerőpiac helyreállása is. Ez a tendencia várhatóan az októberi adatokban is megmutatkozik majd.
A KSH legfrissebb munkaerőpiaci jelentése szerint 2021 júliusa és szeptembere között a munkanélküliek átlagos létszáma 190 ezer fő volt, ami 3,9%-os munkanélküliségi rátát jelent. Az előző hónapok munkaerőpiaci jelentése alapján rendre 4,1%-os volt a munkanélküliségi ráta, ezt a stagnálást törte meg a legutóbbi adatközlésben látott javulás. A 2021. július-szeptemberi időszakban 18 ezer fővel csökkent a munkanélküliek száma az előző év azonos időszakához képest, ezáltal 0,4 százalékponttal javult a munkanélküliségi ráta.
Ezzel párhuzamosan 2021 júliusa és szeptembere között átlagosan 4 millió 663 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma idehaza. Ez 36 ezer fővel több az előző év azonos időszakához viszonyítva, az előző, 2021. június-augusztusi adatközléshez képest pedig 4 ezer munkavállalóval bővült a foglalkoztatottak átlagos létszáma. A 15 és 64 év közötti korcsoport foglalkoztatási rátájának[1] háromhavi mozgóátlaga idén február óta folyamatosan emelkedik, a legutóbbi, szeptemberi adatközlés alapján 73,6%-os szinten állt. Összehasonlításként, 2019 júliusa és szeptembere között 72,4%-on állt a foglalkoztatottsági ráta.
A Danube Capital őszi negyedéves makrogazdasági kitekintője szerint idén 30 ezer, jövőre pedig 40 ezer fővel bővülhet a foglalkoztatottak száma, amely rendre 0,6%-os, valamint 0,9%-os éves növekedésnek felel meg.
Ezzel párhuzamosan a munkanélküliségi ráta is csökkenő pályára állhat a következő években: 2021-ben 4%-on, 2022-ben pedig 3,6%-on állhat a mutató a Danube Capital előrejelzése szerint. Friss előrejelzés december közepén várható.
Megemlítendő, hogy a delta-variáns gyors terjedése miatti negyedik járványhullám lefelé mutató kockázatot jelentenek a hazai munkaerőpiacra nézve. Azonban a hazai gazdaság alkalmazkodott a járványhelyzethez, valamint nem várható olyan járványügyi korlátozás, amely jelentős mértékben hátráltatná a gazdasági aktivitást, így a negyedik járványhullám munkaerőpiacra gyakorolt hatása várhatóan csekély lesz.
Kedden publikálják a szeptemberi kereseti statisztikákat
November 30-án, kedden ismerhetjük meg a KSH legfrissebb, szeptemberi kereseti jelentését. Idén augusztusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 426 500 forint volt, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 283 600 forint volt.
Augusztusban mind a bruttó, mind a nettó átlagkereset 8,9%-kal volt magasabb az előző év azonos időszakához képest. 2021 augusztusában a bruttó mediánkereset[2] 348 100 forint volt, amely 8,8%-kal magasabb tavaly augusztushoz képest.
2021 első nyolc hónapját vizsgálva a bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 441 300, a költségvetésben 403 300, a nonprofit szektorban 386 700 forintot ért el, ami 7,8%-os, 9,6%-os, illetve 10,1%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Ezenkívül a reálkeresetek a fogyasztói árak idei 4,3%-os növekedése mellett is átlagosan 3,9%-kal emelkedtek idén.
A Danube Capital előrejelzése szerint az elmúlt években megfigyelhető magas, két számjegyű nemzetgazdasági szintű bérdinamika idén egy számjegyűvé válhat: 2021-ben az átlagkeresetek 8,0%-os emelkedése várható a 2020-as bázishoz képest éves átlagban.
Azonban az egyre feszesebbé váló munkaerőpiac, valamint a jelentős 2022-es minimálbér és garantált bérminimum emelkedésének hatására jövőre ismét két számjegyű, 12%-os bérnövekedésre érdemes számítani. Friss prognózisok december közepén érkeznek.
Szerdán érkeznek a részletek a harmadik negyedéves hazai GDP-ről
A hazai gazdaság az idei harmadik negyedévben az előzetesen közölt, nyers, illetve szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint egyaránt 6,1%-kal bővült 2020 azonos időszakához viszonyítva. A kiigazított adatok szerint a magyar GDP 0,7%-kal növekedett július és szeptember között az előző negyedévhez képest.
Az Eurostat adatai alapján vegyesen teljesített a hazai gazdaság, éves alapon csak Románia tudott dinamikusabb növekedést felmutatni, viszont negyedéves alapon csak Szlovákia, Lettország, Románia és Litvánia került mögénk a rangsorban.
2021 harmadik negyedévének gazdasági növekedéséhez a Danube Capital korábbi várakozása szerint a mezőgazdaság, az ipar, az építőipar és a szolgáltatási szektor egyaránt pozitívan járulhatott hozzá.
A szektorok közül a szolgáltatások húzóereje lehetett a legjelentősebb a növekedés tekintetében, míg az ipar teljesítménye visszafogott lehetett. Ezt megerősíti a KSH közlése is, miszerint a növekedéshez leginkább a piaci szolgáltatások járultak hozzá.
Az idei második negyedévhez képest részben a bázishatás (a második negyedévben alacsony, míg a harmadik negyedévben magasabb volt a bázis, vagyis a 2020-as év azonos időszaka), részben pedig az erősödő negatív kockázatok (pl. ellátási problémák, energiaválság, koronavírus-járvány negyedik hulláma) miatt mérséklődött a gazdaság növekedésének üteme.
A KSH a gazdaság harmadik negyedéves teljesítménye mögötti részleteket december 1-jén, szerdán ismerteti. A felülvizsgálat során nem várható jelentős mértékű eltérés az első becslésben közölt gazdasági teljesítményhez képest.
A régió gazdaságai szintén jól teljesítettek a harmadik negyedévben. A román gazdaság teljesítménye a kiigazított adatok alapján 8,0%-kal, a lengyel 5,3%-kal, a cseh pedig 2,8%-kal erősödött az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A Danube Capital előrejelzési pályáján 2021-ben 7,5%-os, 2022-ben 6,3%-os gazdasági növekedés várható éves átlagban. Ugyanakkor az idei és jövő évi előrejelzésünk tekintetében lefelé mutató kockázatok azonosíthatóak a GDP-előrejelzésben, mint a kínálati korlátok, illetve az újabb járványhullám berobbanása, mely utóbbi a negyedik negyedévben hozhat negatív hatásokat.
A Danube Capital csapata negyedévente vizsgálja felül a makrogazdasági előrejelzéseket, a friss előrejelzések és helyzetértékelés december közepén várható.
Pénteken betekintést nyerhetünk a hazai kiskereskedelmi szektor októberi teljesítményébe
A KSH december 3-án, pénteken teszi közzé az októberre vonatkozó kiskereskedelmi statisztikákat. A szeptemberi adatokból kiderült, hogy a kiskereskedelem forgalmának volumene mind a nyers, mind a naptárhatástól megtisztított adatok szerint 5,8%-kal haladta meg az előző év szeptemberit.
Ezen belül az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 3,0%-kal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 8,1%-kal, az üzemanyag-kiskereskedelemben 8,4%-kal emelkedett az értékesítés volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva a tisztított adatok szerint. Az üzemanyag-kiskereskedelem magas éves növekedése elsősorban a tavalyi alacsony bázisnak köszönhető.
Tavaly tavasszal, a koronavírus-járvány hazai kitörésének első hónapjaiban súlyos beszakadást láthattunk a kiskereskedelmi forgalom adataiban.
Ezt követően 2020 nyári hónapjaiban havi alapon jelentős bővülést lehetett megfigyelni, azonban ez a kilábalási lendület a koronavírus második hulláma alatt mérséklődött, majd stagnálni kezdett. Idén, a harmadik hullám korlátozásainak fokozatos feloldásával május óta havi összehasonlításban lassú, stabil növekedés tapasztalható: az utóbbi öt hónapban július kivételével mindig emelkedett a kiskereskedelem értékesítési volumene havi alapon és júliusban is csak minimális volt a csökkenés.
Ezért a kiskereskedelmi szektor ismét növekvő pályára állhat, ezt a tendenciát erősítheti a pénteken megjelenő friss, októberi adat. Azonban a szektor jelenlegi értékesítési adatai továbbra is jelentősen elmaradnak a 2020. februári, járvány előtti értékesítési szinttől.
Felfelé mutató kockázat, hogy a novemberi Black Friday, illetve a karácsonyi ajándékvásárlási hullám jellemzően fellendítik a kiskereskedelmi teljesítményt az év végén. A termékek iránti kereslet a koronavírus ellenére sem csökkent, amely ösztönzőleg hathat a kiskereskedelemi szektor további növekedésére a következő hónapokban.
Jelentős lefelé mutató kockázat azonban, hogy a kínálat oldali súrlódások továbbra sem oldódtak meg. A szállítmányozási és logisztikai nehézségek, valamint az alapanyag- illetve alkatrészhiány továbbra is késéseket okoznak, ezáltal akadályozzák a kiskereskedelmi volumen bővülését.
Ráadásul a vállalatok egyre inkább kénytelenek áthárítani a magas energiaárakat, valamint a beszerzési és szállítási költségeket a fogyasztókra, amely szintén mérsékelheti az ágazat teljesítményét.
A karácsony közeledtével a kiskereskedelmi szektort leginkább érintő probléma a papírhiány. Az akadozó fakitermelés és az elszálló cellulózárak súlyos logisztikai problémát jelentenek, ugyanis hiány van az áru szállítására alkalmas kartondobozokból, ezáltal sok termék késve érkezhet a boltok polcaira. Továbbá környezetvédelmi törekvések hatására a papírt egyre szélesebb körben használják fel, ami miatt most számos termék ára emelkedésnek indulhat, de elsődlegesen a csomagolópapírok, illetve könyvek.
[1] A foglalkoztatottaknak a népességhez viszonyított aránya (forrás: KSH).
[2] A KSH becslése alapján júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók fele 348 100 forintnál kevesebbet, a másik fele pedig ennél többet keresett.
