Egyre többen végzik el a gazdaképzőt, hogy földet vegyenek és támogatásokat kapjanak

Elemzések2019. szept 16.Növekedés.hu

Töretlen népszerűségnek örvend a mezőgazdaságban az aranykalászos gazdaképzés, mert ár-érték arányt tekintve ez a leggyorsabb módja annak, hogy valaki agrárképesítést szerezzen. Sokan azért végzik el a gyorstalpalót, mert sürgősen földhöz vagy támogatásokhoz akarnak jutni, és ehhez mezőgazdasági végzettséget kell felmutatniuk. Aranykalászos képesítést általában 4-6 hónap alatt lehet szerezni 150-180 ezer forintos díjért, amely szerencsés esetben akár 30 ezer forintra is csökkenhet.

Alaposan felértékelődtek mára az OKJ-s képzésként elvégezhető aranykalászos gazdatanfolyamok, különösen azóta, hogy 2014-ben hatályba lépett az új földforgalmi törvény.

A jogszabály ugyanis jelentős szigorításként előírta, hogy Magyarországon csak földműves természetes személyek vásárolhatnak egy hektárnál nagyobb termőföldeket, egyúttal pedig megállapította a földművesség kritériumait is. 

Ezek szerint földművesnek – így tehát potenciális földvásárlónak – mindenekelőtt az minősülhet, akinek meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú végzettsége van.

Földművessé válhat az is, aki saját kockázatára legalább három éve mező- és erdőgazdasági tevékenységet folytat, vagy személyes közreműködőként részt vesz olyan agrárvállalkozás munkájában, amely legalább 25 százalékban a tulajdonában áll. Ha viszont e két utóbbi feltétel nem teljesül, csak az agrárvégzettség gyors megszerzése hozhat megoldást azoknak, aki földet akarnak venni, illetve használni (bérelni).

Itt jönnek képbe a részszakképesítést nyújtó aranykalászos gazdakurzusok, amelyek általában 4-6 hónapos képzési időt kínálnak, de egyes intézmények még ennél is rövidebb, akár két hónap alatt is elvégezhető intenzív tanfolyamokat hirdetnek.

Valójában léteznek ennél is egyszerűbb lehetőségek – például a „mezőgazdasági munkás” képesítés -, amelyekkel szintén meg lehet felelni a földműves követelményeknek. Képzésben résztvevő szakértők viszont ár-érték arányt tekintve az aranykalászos gazdatanfolyamokat tartják a legversenyképesebbeknek, ahol a jelentkezők kevés idő alatt a legösszetettebb tananyagot sajátíthatják el viszonylag kis anyagi ráfordítás mellett.

Az aranykalászos kurzusok a mezőgazdaság teljes területet igyekeznek átfogni, és öt modulban állattartási, növénytermelési, kertészeti, géptani, illetve agrárkereskedelmi, vállalkozási és ügyviteli témákkal foglalkoznak.

Az elmélet és a gyakorlat aránya 40-60 százalékos, az időkeret pedig általában 480 óra, de az interneten találhatók ennél jóval kisebb órakerettel működő tanfolyamok is.

A kurzusok általában elméleti és gyakorlati helyszínekhez kötődnek, de egyes képzési szervezetek az oktatást otthoni tanulási formában bonyolítják le.

A tanfolyam elvégzését könnyíti, hogy a jelentkezési feltételek egyszerűen teljesíthetők. Mindössze nyolcosztályos végzettségre, orvosi alkalmassági igazolásra és B-kategóriás jogosítványra van szükség, amely általában a kurzus ideje alatt is megszerezhető.

A képzés így lehetőséget nyújt arra is, hogy a képzés résztvevői erdészeti és mezőgazdasági gépkezelői jogosítványt is kaphassanak, amely egyes munkakörök betöltéséhez fontos feltétel lehet.

Az aranykalászos képzésekért piaci alapon általában 150-180 ezer forintot kell fizetni, amely 100-130 ezer forintos alap- és 40-50 ezer forintos vizsgadíjból áll.

Egyes intézmények a meghirdetett alapdíjból jelentős, akár 15-45 százalékos kedvezményt adnak, amelynél az egyösszegű befizetést, az előzetes tudást, a nyugdíjas kort és a kismama státust is figyelembe veszik.

Más kategóriát képeznek a támogatással működő programok, amelyek egyszerre drágábbak és olcsóbbak is a piaciaknál. Ilyen például a hajdúböszörményi Széchenyi István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium kurzusa, amely a Vidékfejlesztési Program (VP) forrásaira támaszkodik.

A Nemzetgazdasági Minisztérium rendeletében szereplő óradíjak alapján megállapított tanfolyamdíj itt 322 ezer forint, de a 90 százalékos támogatás miatt a résztvevőknek önerőként csak 10 százalékot – tehát mintegy 32 ezer forintot – kell fizetniük, ha megfelelnek a VP-ben előírt feltételeknek.

Az aranykalászos gazdaképesítést egy-egy kurzus végén az kaphatja meg, aki vizsgát tesz. Ez elméleti és gyakorlati részből áll előre meghatározott követelmények szerint. A különböző képzési intézmények ismertetőiből azonban kiderül, hogy a vizsgaelőírások nem túlságosan szigorúak. Egyes intézmények például a képzést azzal hirdetik, hogy a sikeres vizsgázók aránya eléri 99,9 százalékot. Máshol pedig garantálják, hogy visszafizetik a díjat, ha a kurzusok hallgatói végül nem tudnak levizsgázni. 

A hivatalos adatok szerint 2017-ben 4879-en szereztek aranykalászos szakképesítést 270 felnőttképző intézményben, tavaly pedig 226 képző szervezetnél 4081-en tettek eredményes vizsgát. Hasonló arányt tükröznek az idei statisztikák is, amelyek szerint augusztus végéig 166 helyen 2981-en váltak aranykalászos gazdává.

A fő motivációt jelentő földvásárlás, illetve földbérlet mellett általában azok iratkoznak be aranykalászos kurzusokra, akik valamilyen pályázatos támogatáshoz akarnak jutni.

Számos hazai és nemzetközi agrártenderen feltétel ugyanis, hogy a pályázók államilag elismert bizonyítvánnyal igazolják, hogy megfelelő mezőgazdasági ismereteket szereztek. Emellett sok esetben a mezőgazdasági társas vállalkozások is beiskolázzák alkalmazottaikat, mert egyes munkakörök betöltéséhez szintén nélkülözhetetlen az agrárvégzettség.

Az aranykalászos kurzusok különösen fontosak lehetnek a gazdálkodást kezdő, fiatal termelők számára, akik közül sokan e képesítés elérésével tehetnek gyorsan eleget a tevékenységeik beindításához szükséges földhasználati és támogatási kritériumoknak.

Így a tanfolyamok az agrárpolitikai stratégiai törekvések elérésében is szerepet játszhatnak, mivel mára kiemelt céllá vált, hogy a fiatal gazdák száma növekedjen.

Ennek oka, hogy a hazai gazdatársadalom elöregedett, hiszen a kimutatások szerint az 55 év feletti termelők aránya meghaladja az 50 százalékot, míg a 35 évnél fiatalabbaké alig éri el a 6 százalékot.

Nagy István agrárminiszter ezért a szeptember eleji országos szakiskolai tanévnyitó ünnepségen újra megerősítette, hogy az agráriumban nemzedékváltásra van szükség, és el kell érni, hogy a fiatalok megtalálják számításukat, illetve hivatásukat a mezőgazdaságban.

Az aranykalászos képesítés megszerzése után (is) akkor válhat valaki földművessé, ha regisztráltatja magát a földhivataloknál.

Az agrártárca adatai szerint a földforgalmi törvény hatályba lépése után – vagyis 2014-ben – 80 ezren vetették nyilvántartásba magukat, azóta pedig évente 10-20 ezerrel bővült a létszám, és 2018 végére meghaladta a 157 ezret. E tendencia az idén is folytatódott, így augusztusra a földművesek száma 161 ezerre nőtt.

Az évenkénti bővülési ütemből valószínűsíthető, hogy az aranykalászos képzések jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy a földművesek száma évről-évre növekszik. A 161 ezres szám egyúttal azt is jelenti, hogy ma Magyarországon ennyien vehetnek egy hektárnál nagyobb földterületeket. Ez is érzékelteti azt a földpiaci szigort, amely a potenciális földvásárlók körét a tényleges gazdálkodókra korlátozza, és a földszerzésekből – legalábbis alanyi jogon - a lakosság jelentős részét kizárja.