Szaúdi merénylet: elszállhat a benzinár?

Elemzések2019. szept 16.Fellegi Tamás

Szombaton drónok támadtak meg egy szaúdi olajfeldolgozót: az ország kitermelésének fele bénult meg. Mennyire lehetnek drámaiak a következmények?

Új eszköz a terrorizmusban

A merényletben 10 drón közelítette meg az Arab-öböl partjától nem messze fekvő létesítményt, ami több okból is ijesztő. Nemcsak, hogy átmeneteileg meg tudja bénítani az olajellátás egy részét, de egyúttal jelzi:

olyan korszakba jutottunk, amikor terrorista merényletek megvalósításához már nincs is szükség közvetlen emberi jelenlétre, ugyanakkor távoltól kilőhető rakéták sem kellenek.

Kis, nehezen észrevehető, esetleges elektromos meghajtású, így csendes, távirányítható légijárműveket robbanóanyaggal raknak meg, azokat pontosan a célhoz irányítják és ott távvezérléssel felrobbantják.

Ki áll a háttérben?

Kérdés persze, hogy a támadás végrehajtásához mekkora háttér kell: a mostani esetben is ez az egyik kulcsmozzanat. A merényletet a jemeni houthik vállalták magukra, de az Egyesült Államok rögtön Iránt vádolta a merényleg kitervelésével és támogatásával. Az amerikai külügyminiszter, Mike Pompeo szerint nincs még bizonyíték arra, hogy a támadás Jemenből indult volna ki,

szerinte Irán a világ energiaellátását akarja ilyen módon megbénítani az ellene hozott, többek között olajexportját érintő amerikai szankciók miatt.

Óriási károkozás

A másik ok, amiért minden korábbitól eltér a támadás, az a hatékonysága. A szaúdi olajválallat, az egyébként épp tőzsdére készülő Aramco szerint a létesítmény elleni támadás napi 5,7 millió tonnával a felére csökkenti a szaúdi olajkitermelést, legalábbis néhány napra. A kérdés utána az, hogy mennyi idő alatt tudják elhárítani a kárt, az olajárra gyakorolt további hatás ugyanis leginkább ettől függ.

Ha csak 2-3 nap a kiesést, és ezt tartalékaiból pótolja az ország átmenetileg, akkor vélhetően nem lesz jelentős és főleg elnyúló a hatás, de ha hetekig, netán hónapokig nem tud visszaállnia termelés a megszokott szintre, akkor elemzők szerint 20 dollárral is megdrágulhat a jelenleg 60 dolláros Brent típus, sőt akár 100 dollárig is felszaladhat.

Stratégiai tartalék

Ekkora mozgás azért nem valószínű, plane hogy az Egyesült Államok jelezte: a rövid távú hatás elkerülése érdekében felszabadítja az amerikai stratégiai tartalékok egy részét, hogy fedezze a kiesést. A világ olajkitermelésének 5 százalékáról van szó, és ha ez tartósan hiányzik a piacról, az valóban áremelő hatású lehet, bár hozzá kell tenni, hogy az Irán elleni amerikai szankciók következtében visszaeső termeléskiesés sem okozott áremelkedést, igaz, hogy arra a piac fel volt készülve.

Időtényező

Ha az olajár csak néhány napra emelkedik meg, nem lesz jelentős hatás a hazai üzemeanyagárakban, ellenben ha hetekig vagy még tovább feljebb lesz legalább 10-15 százalékkal, mint a pénteki 60 dolláros ár, már fájdalmasak lehetnek a következmények. Abban lehet bízni, hogy miután a piacon túlkínálat uralkodott az utóbbi időben így Szaúd-Arábia eleve kitermeléscsökkentést fontolgatott, a hatás nem lesz tartós.

Lehet-e folytatás?

Ami viszont megijesztheti a piacot, az a tény, hogy ilyen esemény egyáltalán előfordulhat. Ha a helyzet eszkalálódik, támadások érhetnek hajókat, vezetékeket, olajmezőket, egyéb létesítményeket, ráadásul, ha Irán erősen belebonyolódik az ügybe, a Hormuzi-szoros hajóforgalma is veszélyben lehet, ami a közel-keleti olaj piacra jutatását veszélyeztetné.

Az mindenestre látszik, hogy az eddiekhez képest fokozott veszély leselkedik a környék olajkitermelésére, ezért a létesítmények védelmét meg kell növelnie az adott országoknak.

Mivel Szaúd-Arábia amerikai stratégiai partner, nem kizárt, hogy ehhez amerikai segítséget kell igénybe vennie, hisz az ilyen terrortámadások elhárítása új módszereket követel.

Mint 18 éve

De vajon ki és miért akarhatott ekkora csapást mérni Szaúd-Arábiára és egyúttal a világ energiaellátására? Nem fél-e attól a terrorista csoport vagy az őt esetleg támogatók,

hogy úgy járnak, mint 2001. szeptembere után az amerikai támadásokat végrehajtó al-Kaida és a mögötte álló afganisztáni tálib rezsim?

Ha tényleg maguk a houthik a támadók, és ez be is bizonyosodik, akkor a szaúdi mellett komolyabb amerikai beavatkozásra is sor kerülhet ellenük, mégpedig országukban, Jemenben, ahol a helyzet egyébként kritikus: az ezer évig kormányzó síiták elszánt élcsapata hadakozik a kormányzó szunnitákkal, akiket Szaúd-Arábia fegyveresen is támogat, miközben a houthikat a síita Irán támogatja.

Csak ne Irán

A nagyobb veszély az, ha valóban Irán is érintett, és az amerikai-iráni viszony olyan mértékben kiéleződik, hogy háborúra is sor kerül a két ország között. Ez egyéb veszélyek mellett a környék olajexportját teljesen megbéníthatja egy időre, ami már valóban fájdalmas lenne.