Együnk tücsköt, bogarat?! Valóban a rovarok lehetnek a jövő táplálékai?

Az Európai Bizottság a közelmúltban zöld lámpát adott a házi tücskök új élelmiszerként, vagy élelmiszer-összetevőként történő forgalmazásához az Európai Unióban.

A házi tücsök a harmadik rovar, amely ezt az engedélyt megkapta, tavaly júliusban a közönséges lisztbogár lárvájának, novemberben pedig a vándorló sáskának a felhasználását engedélyezte a bizottság új élelmiszerként.

Két legyet egy csapásra

Az ok elsődlegesen az, hogy a rovarevés, vagy más néven az az entomofágia fenntartható és környezetbarát alternatívája lehet a húsfogyasztásnak, ugyanakkor – mivel a rovarok tenyésztése jóval kisebb költséggel és területen megvalósítható – a világ népességének élelmezési problémáira is megoldást jelenthet.

A Föld lakossága becslések szerint 2050-re eléri a 9,8 milliárd főt, csakhogy ennyi ember élelmezése a hagyományosan termelhető élelmiszerekkel totálisan tönkretenné a bolygót. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint 2020-ban körülbelül 768 millió ember éhezett, ez 118 millióval több, mint egy évvel korábban.

A növekvő fehérjeszükséglet kielégítéséhez több állatot kellene tenyészteni, ehhez még több takarmányt kellene előállítani, csakhogy ez az üvegházhatású gázok kibocsátásában már így is meghatározó szerepet játszik. Sürgősen találni kell tehát alternatív, fenntartható fehérjeforrásokat, amilyenek a rovarok.A világ mezőgazdasági területeinek 80 százalékát állattenyésztésre és takarmányozásra használják, holott a globális kalóriafogyasztásból mindössze 18 százalék állati eredetű.
A mezőgazdaság jelenleg a világ vízkészletének körülbelül 70, és a világ lakható földterületének körülbelül 50 százalékát használja fel, miközben becslések szerint a megtermelt élelmiszerek 33 százalékát fel sem használjuk. Egyetlen gramm marhahús előállításához 112 liter víz kell, míg egy gramm rovarfehérjéhez kevesebb, mint 23 liter. Egyetlen kg hús előállításához 8 kg takarmány kell, míg 1 kg rovar előállításához mindössze 2 kilogrammra.

Ami pedig a fehérjét illeti: a hagyományos hús körülbelül 20-30 g-ot tartalmaz 100 grammonként, a rovarok viszont, fajtól függően, 45-75 grammot 100 grammonként. A rovarok nemcsak kevesebb hulladékot termelnek, de ürülékük, az úgynevezett frass, kiváló műtrágya és talajjavító is.

A hivatalos magyar álláspont nem támogató

Az élelmezési gondok – amelyek főleg a fejlődő országokat sújtják –, vagy a Föld jövőjéért való aggodalom azonban nyilvánvalóan nem teszi egy csapásra széles körben népszerűvé, kívánatossá, de még csak elfogadottá sem a rovarevést. Még akkor sem, ha tudjuk: az emberek kezdetben mindenevők voltak, az ókorban, de a középkorban még Európában is közkedvelt csemegének számítottak, és csak valamikor az 1800-as években váltak szó szerint nem kívánatossá és koptak ki az ételalapanyagok közül.

Az entomofágia ma már leginkább csak az ausztrál őslakosok, valamint bizonyos afrikai, latin-amerikai, észak-indiai és délkelet-ázsia népcsoportokra jellemző. Az ehető rovarokkal kapcsolatos ismeretek tisztán hagyományosak, és ezeknek az etnikai közösségeknek a vagyonát képezik, amely generációkon keresztül öröklődik.

Az azonban önmagában jelzésértékű, hogy az entomofágia világszerte egyre nagyobb figyelmet kap, és sokan kipróbálják a rovaros ételeket, ami még néhány évtizede is elképzelhetetlen volt.

Magyarországon is van már olyan szervezet, amelyik a rovarevés népszerűsítését tűzte zászlajára: a 2016 novemberében alakult Bogárétel Alapítvány a Fenntartható Táplálkozásért nevű civil szervezetet küldetése, hogy érzékenyítő akciói által meghonosítsa Magyarországon az entomofágiát.

A rovarhús ugyanis olyan mikroelemekben gazdag, mint a vas, kalcium, mangán, réz és számos esszenciális aminosav, ezzel szemben alacsony a szénhidrát- és zsírtartalma.

Ha valaki mégsem akarja rögtön sült sáskával vagy kukac-szendviccsel kezdeni az ismerkedést a rovarevéssel, az választhat a táplálékkiegészítők között:

már idehaza is kaphatók például csokoládés tücsökfehérje-por vagy többféle ízesítésű tücsöklisztes energiaszelet.Az EU döntései a rovarok élelmiszerként való engedélyezésére minden tagállamra érvényes, Magyarország azonban ellenezte az engedélyezést, mondván, nincs olyan mértékű fehérjehiány Európában, ami indokolná a rovarfehérjék étkezési célú felhasználását. Mindezek mellett az ilyen fehérjeforrások fogyasztásának hagyománya sincs a kontinensen.

Érdekesség: meglehetősen sok rovart fogyasztunk amúgy észrevétlenül is a mindennapok során. Az E-120 színezék – amely sok élelmiszerben megtalálható, húskészítményekben, italokban vagy a reggeli gyümölcsös joghurtunkban – például a bíbortetű kivonatából készül, és ezt az állatot préselik össze ahhoz is, hogy bíbor vagy rózsaszínt állítsanak elő különféle kozmetikumokhoz. Az E-904-et csokoládékhoz, snackekhez, kávékhoz stb. használják bevonóanyagként, de kevesen tudják, hogy ez a sellakk, ami egy pajzstetű faj (Kerria lacca) nőstényeinek gyantaszerű váladéka. 

Egy feltörekvő iparág: a rovartenyésztésA rovarokat hagyományosan a természetben gyűjtik, ám ezek a piciny állatok rendkívül jól és hatékonyan tenyészthetők. Ehhez persze döntő fontosságú az ideális faj kiválasztása, az optimális tápanyag és környezet kiválasztása. 

Jelenleg világszerte 2141 ehető rovar ismert, ám ezek közül nagyon keveset lehet nagyüzemi körülmények között nevelni. Ide tartozik a fekete katonalégy, a házi tücsök, a lisztkukac, a vörös pálmazsizsik, valamint a kisebb lisztféreg is.Rovartenyésztéssel ma még jobbára kisvállalkozások foglalkoznak, előrejelzések szerint azonban

az ehető rovarok piaca 2021 és 2026 között várhatóan 3,13 milliárd dollárral fog növekedni, ami majdnem 30 százalékos bővülés. Ennek természetesen csak egy szelete az emberi fogyasztásra szánt rovarok piaca, jelenleg ugyanis még sokkal jellemzőbb a rovarok állati takarmányozásra szánt tenyésztése.

Az Európai Bizottság első döntését a témában a francia Agronutris cég kérelme alapján hozta, a vállalkozás a szárított sárga lisztkukacra kért forgalmazási engedélyt, amelynek állítólag földimogyoróra emlékeztető íze van.  

Az Agronutrist aztán további tucatnyi vállalkozás követte, Európán belül Franciaországban és Hollandiában hódított már nagyobb teret magának ez az egyébként fiatal iparág. Magyarországon egyelőre csak takarmányozási célra állít elő rovarfehérjét a Grinsect, amelynek fekete katonalégy-tenyésztő kisüzemében lisztet és olajat is készítenek a rovarokból.