Eladjam a MÁP Pluszt? – Jön az új szuperállampapír?
ElemzésekA felfelé mutató inflációs kockázatok érdemben megemelkedtek. Az orosz-ukrán háború következtében számottevő energiaáremelkedés és élelmiszerinfláció várható, illetve nyomás alá kerülnek az ellátási láncok. Jelenleg gyakorlatilag nincs olyan kereskedelmi bank, amely az idén 6 százaléknál kisebb inflációt vár. Ez a környezet átrendezheti a lakossági állampapírok iránti keresletet.
Az orosz-ukrán háború következtében egy ideig hozzá kell szoknunk a magasabb energiaárakhoz. A kőolaj lendületes áremelkedésének számos másodkörös hatása lesz. A földgáz árának drasztikus megugrása pedig a vállalati szektoron és az importon keresztül gyűrűzik be elsősorban a mezőgazdasági és a feldolgozóipari ágazatokba.
Oroszország és Ukrajna felelős a globális búza export megközelítőleg 30 százalékáért. A két ország búzaexportjának várható akadozása miatt a búza, a liszt és végeredményben a pékáruk is megdrágulhatnak.
A háború hírére számos további nyersanyag ára is emelkedik. Ehhez jön még hozzá az ellátási láncokra nehezedő extra nyomás, ami áruhiányt okozhat.
A háború miatt jelentősen elromlott a befektetői hangulat. A tőke menekül a biztonságosabb befektetésekbe. Ez a feltörekvő régiós devizákat leértékelődési nyomás alá helyezi. A háború kirobbanása óta jelentősen gyengült a forint, a lengyel zloty és a román lej.
Piaci becslések alapján minden 1 százalékos forintgyengülés 0,15 százalékponttal emeli meg a hazai inflációs mutatót.
Az euró/forint árfolyam a háború előtt 355 forint környezetében tartózkodott, míg napjainkban 380 forintos történelmi csúcsnál jár. Ez megközelítőleg 7 százalékos forintgyengülést takar.
Ha ez az állapot tartósan így maradna, az megközelítőleg 1 százalékponttal emelhetné meg a teljes inflációs mutatót.
Konklúzió
Az orosz-ukrán háború tehát egyértelműen magasabb inflációs környezethez vezet. Emiatt a Magyar Állampapír Plusszal, avagy a MÁP Plusszal szemben már jobban megérheti inflációkövető lakossági állampapírokat venni. Utóbbi kategóriába a Prémium Magyar Állampapír, vagyis a PMÁP tartozik.
A MÁP Plusz évi 5 százalékos kockázatmentes átlaghozamot kínál a teljes 5 éves futamideje alatt, miközben a kedvező visszaváltási lehetőségei miatt vonzó a rövidebb időhorizonttal rendelkező befektetők számára is.
A 3 és 5 éves futamidejű Prémium Magyar Állampapírok az előző évi inflációt és 0,75, illetve 1,5 százalékos kamatprémiumot fizetnek évente.
Tavaly 5,1 százalék volt az infláció, míg idén a kereskedelmi banki várakozások szerint 6 százalék felett alakulhat a fogyasztói árindex. Jelenleg nincs olyan kereskedelmi bank, amely 6 százaléknál alacsonyabb árdinamikát vár erre az évre.
Várhatóan az MNB is felfelé módosítja az inflációs előrejelzéseit a márciusi inflációs jelentésében.
MÁP Plusz
A MÁP Plusz évi 5 százalékos kockázatmentes átlaghozamával számolva öt év alatt megközelítőleg 27 százalékos hozamra tehetünk szert. Ez egymillió forintonként 270 ezer forintot jelent.
PMÁP (Prémium Magyar Állampapír)
2021-ben tehát 5,1 százalék volt az infláció. 2022-ben jó eséllyel 6 százalék felett lehet. 2023-ban 3,5 százalék körül alakulhat. 2024-ben és 2025-ben pedig 3-3 százalékot tehet ki, bár ilyen messzire még nem látunk pontosan.
A fenti inflációs pályával számolva az 5 éves PMÁP konstrukcióval öt év alatt 28 százalék körüli hozam érhető el, ha nem számolunk a kamatok újra befektetésével. Ha számolunk ezzel a tényezővel, akkor nagyságrendileg 31 százalékos hozam realizálható 5 év alatt.
Jelenleg tehát nagy valószínűséggel a Prémium Magyar Állampapírral magasabb hozam érhető el, mint a MÁP Plusszal. Az inflációs kockázatok ráadásul erősen felfelé mutatnak, ami potenciálisan megemelheti az inflációkövető PMÁP által elérhető hozamot is.
