Elemzői kerekasztal: Bizonyos ágazatokban meg kellene hosszabbítani a munkabértámogatást

Az elemzői panelbeszélgetésen az idei gazdasági visszaesésről, a kilábalási forgatókönyvekről, a kormányzati és jegybanki gazdaságvédelmi programok hatékonyságáról, az előrejelzések pontosságáról, és a várható inflációról egyaránt szó volt.

Kiindulási állapot

Az első kérdés az volt, hogy milyen állapotban érte a vírus a magyar gazdaságot. Balatoni András elmondta, hogy 2018-ban és 19-ben egyaránt 5 százalékos volt a magyar gazdaság növekedése, amely ráadásul beruházás-vezérelt volt, így egy lendületes gazdaságot ért a járvány. Madár István szerint egy induló lassulás már folyamatban volt elsősorban a külső környezet alapján, illetve az infláció már megélénkült.

A válság Magyarországon erős élénkítő környezetben következett be, vagyis nálunk a lehető legalacsonyabb volt a kamatszint, a leglazább a monetáris politika, így régiónkkal szemben nem volt lehetőség további élénkítésre. Palócz Éva szerint 3,5 százalékos növekedésre volt kilátás, miközben a német gazdaság helyzete borúlátó volt, bizonyos tekintetben már jelentkeztek viharfelhők. Így tehát már kissé lassuló növekedésű, de igen jó állapotú gazdaságot ért a csapás.

Suppan Gergely szerint az idei év eleje még jól alakult, január-februárban rekord idegenforgalom volt, zajlottak a beruházások. Igen jó évünk lehetett volna, ezt törte ketté március közepén a járvány, de még így is 2,2 százalék lett az első negyedéves növekedés.

Elemzői panel az 58. Közgazdász Vándorgyűlésen: Suppan Gergely (Takarékbank), Palócz Éva (Kopint Tárki), Madár István (portfolio.hu), Balatoni András (MNB), moderátor: Kamasz Melinda (növekedés.hu)

Hatás a sajtóra

Valóban előnyös volt-e az újságoknak a járvány, hisz az olvasottság az egekbe emelkedett, Madár István elmondta, hogy már a járvány kínai indulásától igen aktívan követték az eseményeket, noha először még nem látszott, hogy milyen hatása lesz a magyar gazdaságra. Hamar kiderült viszont, hogy rendkívüli, komplex, nehezen kezelhető probléma állt elő keresleti és kínálati sokkokkal, amely a korábbi módszerekkel nem is orvosolható, hisz az adott helyzetben az idegenforgalmat vagy a vendéglátást nem lehet rendbe hozni lezárások idején. Az olvasottság valóban 3-4-szeres lett, ugyanakkor nekik is haza kellett vonulni a szerkesztőségből, így igen nehéz lett a munka.

Előrejelzési nehézségek

Balatoni András elmondta, hogy a jegybank már januártól kiemelt fókusszal elemezte az akkor még távoli vírus hatásait, majd mikor itthon megjelent, még optimisták voltak az akkor havi kereskedelmi adatok alapján, hisz ezek még nem mutattak nagy csökkenést. Ezt követően azonban kiderült, hogy a KSH hagyományos adatai alapján nehezen mérhető fel a teljes gazdasági hatás az adott helyzetben, ezért közvetlenül követni kezdték az egyes gazdasági ágakat heti szinten, és ekkor már pontosabban látták a tényleges helyzetet.

A heti frekvenciájú adatok most azt mutatják, hogy a nyár elején megindult fellendülés megakadt, még mindig 4-7 százalékos kontrakció mutatkozik éves szinten, amiben nagy jelentősége van a szeptemberben újra felfutó járványnak. A korábbi előrejelzés egyhullámú járvánnyal számolt, ekkor még lehetségesnek tűnt, hogy éves szinten akár el is marad a visszaesés. A második hullám azonban most már kijelölte az alappályát.

A 13,6 százalékos negyedéves zuhanás meglepő volt, ugyanakkor a jegybanki szakember szerint nem szabad önmagában vizsgálni, hisz nálunk a teljes hatás a második negyedévre zúdult, miközben, ha a teljes első félévet nézzük, az megfelel a visegrádi térség adatainak, az eurózónához viszonyítva pedig bő 3 százalékkal jobb a helyzet. Palócz Éva szerint kevésbé volt meglepő a mérték, mivel ők 12,5 százalékot vártak, ő úgy gondolja, hogy a negyedéveket is célszerű vizsgálni, pontosabban a március 15 utáni időszakot, miután ez a járvány ideje, ezt kell tisztán látni, ebből kell kilábalni.

Válságkezelés: a munkabértámogatás maradhatott volna

A következő kérdés az volt, hogy milyen volt a válságkezelés. Suppan Gergely szerint a kormány és a jegybank azonnal intézkedett, a legfontosabb lépés volt általában Európában is, ahogy németül nevezik, a Kurzarbeit, az a támogatási forma, ami lehetővé teszi a munkahelyek megtartását az átmeneti időben. Ennek meg is lett az eredménye, hisz most már közelít a válság előttihez a hazai foglalkoztatottság, messze nem lett olyan drámai a munkanélküliség, mint például az USA-ban. Tény, hogy egyes szakmákat (idegenforgalom) most is különösen sújt, de összességében jól bírja a munkaerőpiac.

Madár István szerint sok mindenre nincs jó válasz, objektív okok miatt nem kezelhető, mint a turizmus elakadása vagy tavasszal az északolasz szállítások akadozása. A magyar válságkezelés ugyanakkor fegyelmezett, nem jár túlzott pénzszórással, van egy okos visszafogottság, hisz nem adósodhat el az ország bármennyire. Így is nagy az államháztartási hiány, aminek mértéket kell szabni.

Balatoni András szerint szárazon kellett tartani a puskaport, hisz nem lehetett tudni, hogy jön-e a második, harmadik stb. hullám, és akkor esetleg lesz-e 15 százalékos hiány, utána pedig jöhetnek-e újra a szuverén adósságválságok. Az első hullám kezelése a vállalatoknál is mintaszerű volt, elkerülték az elbocsátásokat, ahol lehetett, bízva abban, hogy a termelés újraindulásakor helyreáll a dolgozók normál munkaviszonya.

Suppan Gergely véleménye szerint egy ágazat van, ami most összeroppan, ez a budapesti idegenforgalom. Ezt át kellene hidalni valamilyen segítséggel, hisz, ha mindenkit szélnek eresztenek, akkor baj lesz az újranyitáskor. Szerinte, amikor meglesz a vakcina és a lakosság fele be lesz oltva, megszűnik minden korlátozás, felpöröghet a turizmus, és óriási munkaerőhiány gátolhatja az ágazat újjáéledését.

Az uniós válságkezelés illetően Madár István véleménye az, hogy az Európai Unió lehetőségei szűkek a tökéletlen integráció miatt: 7 éves költségvetési ciklus van, amitől nehéz eltérni, ugyanakkor kifejezeten pozitívum, hogy ehhez képest végülis hitelfelvételekhez folyamodik az Unió, hogy léphessen a tagállamok érdekében. Ugyanakkor még a 7 éves kereten belüli kifizetéseknél is mutattak rugalmasságot, így amit a lehetséges szűk keretek között lehet, megtettek.

Fogyasztás

Balatoni András szerint a fogyasztás visszaesése tartós hatás lehet, kényszermegtakarítás alapján, mivel bizonyos dolgokra nem lehet elkölteni (külföldi utazás, mozi, éjjeli szórakozóhelyek stb.), sőt esetleg sokan az üzletekbe is kevésbé járnak, félve a vírusoktól, és ezt nem pótolja az online vásárlás. Suppan Gergely optimistább, ő nagyobb fogyasztást vár, de legalábbis gyorsabb helyreállást, hisz sok olyan terület is leállt, ami most már talán nem fog: nyelviskolák, autóvezetési tanfolyam stb. A harmadik negyedévben már mindenhol javulás mutatkozik, még ha kisebb is, mint eredetileg várták.

Megtakarítások, infláció

A járvány előtt népszerű MÁP+ állampapír értékesítése hogyan alakult, Madár István elmondta: először visszaesett, hisz aki fizikailag intézte az értékesítőhelyeken, most otthon maradt. Ezt követően fellendült a forgalom a nyitással, ugyanakkor sokan félnek az inflációtól, ezért inflációkövető kötvényt vesznek, ami végülis ugyanolyan jó az állam szempontjából

Madár szerint ami az államadósság finanszírozását illeti: több lábon kell állni, fontos a belföldi lakossági finanszírozás, de szükség van a külföldi intézményekre is, hisz most látszott, hogy a pandémia alatt pikk-pakk beszedtünk 4 millárd eurót, ezt a lakosság nem adta volna gyorsan össze.

Ami az áremelkedés ütemét illeti, Balatoni András szerint érdekes kérdés, hogy erős fogyasztáscsökkenés mellett miért magas az infláció, de megvan rá a válasz: a járvány miatti kereslet-kínálati súrlódások okozzák. Egy példa: kevésbé tudtunk külföldre utazni, mindenki rázúdult a hazai nyaralóhelyekre, váratlan kereslet találkozott korlátozott kínálattal (viszonylag későn nyithattak), teljesen felborult a kereslet-kínálat, elszálltak az árak. Ilyen anomáliák több területen vannak (pl. többen bicikliznek, de akadozik a gyártás), ezek addig vannak, amíg a járvány tart. A dekonjunktúra ugyanakkor 5-6-7 negyedév alatt gyakorol hatást az inflációra, így ez most is így lesz vélhetően, amikor a vakcina megjön, és az anomáliák megszűnnek.

Hogy érhet véget a válság?

Mi történik, ha nem múlik el a vírus, és tartósan együtt kell élni vele? Suppan Gergely szerint mindenképpen megszabadulunk tőle: vagy vakcina lesz, vagy influenzává válik. Volt ilyen helyzet a 19. század végén Oroszországban, 1 millió embert halt meg, az adott vírus azonban ma is létezik, de már csak egy a többi között. Jelenleg 170 vakcinakutatás folyik, ez biztató, ha meglesz az eredmény, jön egy átoltási idő, vélhetően látjuk már a végét. De ezzel együtt is javulás van a harmadik negyedévben a gazdaságban, hisz a nagyobb járvány ellenére már nem állunk le. Beruházások is zajlanak: többek között két nagy akkumulátorgyár épül, emellett a lakáshitelezésben is visszapattanás van. Madár István szerint viszont amig van olyan ágazat, amely bizonytalanságban van, addig nincs igazi kilábalás: az csak akkor lesz, ha teljesen helyreáll minden, nem foglalkozunk már a vírussal. 

Árfolyam

A közönségtől kérdés érkezett, hogy tudatos lehet-e a forint gyengítése. Balatoni András közölte: a jegybank nem értékeli az árfolyamot, horgonya az infláció, az árfolyamra vonatkozó kérdésre ő mindig ezt kommunikálja, és ez a továbbiakban is így lesz.