Közel félmillió munkahely függ a padlóra került turizmustól – az új akciótervben jöhet a segítség

Atomcsapásként érte a magyar turizmust a koronavírus-járvány, illetve az azzal kapcsolatban bevezetett hazai és nemzetközi korlátozások. De nem csupán az ágazat számára jelentett tragédiát a forgalom drasztikus esése, ennek nyoma az ország gazdasági teljesítményében is meglátszik. A második negyedévben mért 13,5 százalékos GDP-esésben része volt az ágazatnak is, hiszen

a turizmus adja közvetlenül a GDP 6,8 százalékát, a közvetetten pedig a bruttó hazai termék 10,7 százalékáért felelős. Jelentőségét mutatja, hogy az ágazatban 428 ezer fő dolgozik, azaz a magyar munkahelyek tizede közvetlenül a turizmusban van.

Ha ehhez hozzávesszük a kapcsolódó területeket, akkor kijelenthető, hogy az összes magyarországi munkahely 13,2 százaléka köthető valamilyen módon a turizmushoz. 

90 százalékos csökkenés Budapesten

Idén júniusban, tehát amikor már második hónapja a kilábalásról beszélhetünk az áprilisi mélypontot követően, a turizmus félelmetesen rossz számokat produkált. A KSH adatai szerint a külföldi vendégek által a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma 93, a belföldi vendégeké pedig 59 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbi szinthez képest. Ezek a számok azt mutatják, hogy

hiú ábránd volt egyelőre az a sokak által hangoztatott érv, hogy a belföldi vendégek növekvő száma majd ellensúlyozza a kieső külföldieket.

Így van ez még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy minden évben a július-augusztus a turisztikai főszezon hazánkban.

Hogy Budapest, illetve a fővárosban működő turizmussal foglalkozó vállalkozások nagyon nagy bajban vannak, azt jól mutatják a következő számok. Amíg országosan 93 százalékkal csökkent a külföldi látogatók száma, addig a fővárosban ugyanez a szám 98 százalék volt júniusban, vagyis gyakorlatilag eltűntek a külföldiek Budapestről. Ez azért különösen tragikus az ágazatban tevékenykedő cégek számára, mert a budapesti turizmus kifejezetten a külföldi vendégekre épült: egy évvel ezelőtt tíz vendégből kilenc külföldi volt. Az eddig elhangzott ígéretek szerint ezen kívánna változtatni a kormány, hogy a függést kicsit csökkentse.

De hasonló volt a külföldiek elmaradása a másik nagy idegenforgalmi területen, a Balaton mellett. Amíg a tavalyi év hatodik hónapjában 226 ezer vendégéjszakát regisztráltak a statisztikák, addig idén júniusban alig húszezret, azaz tizedére esett a külföldiek érdeklődése a magyar tenger iránt. Ha nem is ekkora, de jelentős lemorzsolódás látható a belföldi látogatók tekintetében is.

Amíg egy évvel ezelőtt 478 ezer belföldi vendégéjszakáról számolt be a statisztikai hivatal, addig idén kevesebb mint feleannyiról, mindössze 232 ezerről.Az ágazaton belül nagyon nehéz helyzetben a kisebb vállalkozások, az egyéni vállalkozók, így például az idegenvezetők vannak, közülük is azok, akik a fővárosban dolgoztak. A legalább ötezer hazai idegenvezető 80-90 százaléka budapesti, illetve hogy 99 százalékuk elveszítette a megélhetését. Akad, aki most építkezésen dolgozik, de van olyan is, aki matracárusításból igyekszik eltartani családját. 

Miután a bértámogatási rendszernek szeptembertől vége van, a munkanélküli ellátás pedig csak három hónapig tart, a turizmusban dolgozók minden korábbinál nehezebb helyzetbe kerülnek ősszel, amikor normál évben is csökken az ágazat teljesítménye.

Eddig már többször is szóba került ugyan a turizmus kiemelt támogatása, illetve speciális bértámogatási rendszer bevezetése is az ágazatban, egyelőre azonban semmi biztosan nem lehet tudni. Külön problémaként kezelendő a turizmushoz szorosan kapcsolódó személyszállításban és a vendéglátásban tapasztalt visszaesés, az egyéni vállalkozók megsegítésének mikéntje, és új munkahely megtartási programok átgondolása.

Segített a Kisfaludy program, de nem a fővároson

A július 15-én lezárult Kisfaludy-programban jelentős összeget, 45 milliárd forintot osztottak szét – szobánként egymillió forint vissza nem térítendő támogatásként – csaknem 14500 vidéki pályázó között. Az összeget az év végéig kell elkölteni a pályázatban megnevezett fejlesztési célra.

A 2017 óta élő program segítségével eddig csaknem 300 milliárd forintból fejlesztették a vidéki szálláshelykínálatot.

A fejlődési irány minden bizonnyal jó, a most szétosztott forrás hosszú távú befektetésként értékelhető, ugyanakkor nem segít az éppen vendéghiánnyal küszködő ágazat jelenlegi problémáin. Az is kérdés, hogy mikor fog hasznosulni a mostani befektetés az idegenforgalom alapvető átalakulását figyelembe véve.

Európai példák az ágazat megmentésére

Az Európai Unióban is az idegenforgalom az egyike a járvány által leginkább sújtott ágazatoknak. A turizmus mintegy 27 millió európainak ad munkát közvetve vagy közvetlenül. Brüsszel már nyár elején számos lépést tett a turizmusban dolgozók védelme érdekében, például enyhítette az állami támogatások folyósításának szabályait, új támogatási forrásokat keresett, és ideiglenesen felfüggesztette a reptéri résidőkre vonatkozó szabályozás.

Emellett az egyes európai országok is különböző támogatásokkal igyekeznek segíteni a turizmus területén működő vállalkozások és a szakmában dolgozók helyzetén. Az európai utazási irodai szövetségeket tömörítő ECTAA összesítéséből az derült ki, hogy kedvezményes hitelprogramok, az adófizetés részleges vagy teljes körű felfüggesztése és közvetlen állami kompenzáció szerepelt a bevezetett intézkedések között.

A régiós országok közül Ausztriában jövő év márciusáig él az a foglalkoztatás-támogatási rendszer, amelyben a munkáltató akár 90 százalékkal is csökkentheti az alkalmazott munkaidejét, miközben a dolgozó továbbra is megkapja szokásos bérének 80-90 százalékát.Németországban a „Kurzarbeitgeld” elnevezésű bértámogatási rendszer akkor is támogatja a munkavállaló bérét, ha egyáltalán nincs munkája. A rendszerben az alkalmazottak nettó bérük 60 százalékát a rövidített munkaidő ellensúlyozására kapják meg. A 90. naptól ez az összeg akár 87 százalékig is emelhető, amennyiben a keresetkiesés legalább 50 százalékos. A rendszer eredetileg az idei év végéig élt volna, de egy közelmúltban született döntés értelmében jövő év végéig meghosszabbítják annak működését.

Olaszországban elsősorban az egyéni vállalkozók és a 10 főnél kisebb vállalkozások kerültek nagy bajba, ők külön kapnak kormányzati támogatást 3000 - 150 euróig. A kabinet még júniusban vezette be a 35 ezer euró éves jövedelem alatt élő családok számára az egyszeri, 500 eurós nyaralási támogatást, ami egyedülállóknak is jár, 150 euró fejenként. A bónuszt év végéig kell elkölteni belföldi turizmusra.

Ezen kívül a legnagyobb turisztikai vissszaesését elkönyvelő úgynevezett történelmi városok önkormányzatai is kapnak támogatást, összesen 33 város, élén a bevételei 40 százalékát elvesztő Velencével. Mindezek ellenére az olaszoknál még mindig nagy a baj, a munkanélküliség főleg a 30 év alatti korosztály esetében nagyon megemelkedett, különösen ebben a szektorban és a vendéglátásban. Az ágazat a több mint 80 milliárd eurós brüsszeli mentőcsomagtól várja most a csőd szélére jutott vállalkozások, vállalkozók megsegítését.

Hogy a V4-ek közül Csehországban az utazásszervező cégek által igényelhető támogatási rendszerben

március közepétől április végéig a kormányzati intézkedések miatt kieső bérek 80 százalékát fizette a költségvetés, májustól ez az arány 60 százalékra csökkent.

Az utazásszervezők számára nagy segítséget jelentő, többször meghosszabbított program a jelenlegi állás szerint október végéig marad érvényben.

Szlovákiában volt a legszűkmarkúbb a kormány. Északi szomszédunkban – amennyiben legalább két hónapig garantálják a cégek a munkaerő megtartását, – az év végéig működő rendszerben a bezárt vállalkozások számára 800, a csökkentett forgalommal működő vállalkozások számára pedig 540 eurót fizet a költségvetés. Ezt az összeget nagyon alacsonynak tartja az üzleti szféra.