Elértük az 5 százalékos gazdasági növekedést

Elemzések2018. nov 15.Növekedés.hu

Az idei év harmadik negyedévében szezonálisan és munkanap tényezővel korrigálva 5 százalékkal nőtt a magyar gazdaság az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ez azt mutatja, hogy egyelőre nem kell félni a növekedés lassulásától, folytatódhat a felzárkózás.

Stabil, magas növekedés

A magyar gazdaság évek óta szépen növekszik, ugyanakkor voltak olyan aggodalmak, hogy az európai konjunktúra mérséklődhet, és ez a mi gazdaságunk növekedési ütemét is visszavetheti. Szerencsére a most megjelent szám nem ezt mutatja, így egyelőre jó eséllyel nem kell tartani a magas növekedési ütem kifulladásától. Emellett, ha voltak is most egyszeri kedvező hatások, vannak olyan, stabil tényezők, amelyek még jó ideig biztosíthatják a felzárkózáshoz szükséges magas gazdasági növekedési szintet.

Kell a nagy ütem

A nyers adatok szerint 4,8 százalék volt a negyedéves ütem, de a szezonálisan és naptárhatással kiigazítva már 5 százalék. Jóllehet ez lehet egyszeri kiugróan magas adat, az látszik, hogy egyelőre stabil a jócskán 4 százalék fölötti növekedési ütem. Ezzel Európán belül is előkelő helyre kerültünk, de erre szükség is van, mivel még mindig nagy a lemaradás a fejlett országokhoz képest, de még a visegrádi csoporton belül is előreszaladtak a csehek és a szlovákok, van kit beérnünk.

Negyedév/negyedév

A negyedév/negyedév alapú növekedési adat tekintetében az Eurostat adatai szerint hárman előztek meg minket: Románia, Lettország és Lengyelország, miközben Szlovákia épp hogy csak mögénk került, a többieknél már lényegesen alacsonyabb adatok voltak. A teljes európai uniós gazdasági növekedés ugyanerre az időszakra számítva 0,3 százalék, az eurózónában 0,2 százalék volt, de ez kissé torzított képet mutat, sokkal reálisabb számot kapunk, ha az év/éves adatokat hasonlítjuk össze, hisz ebből kikerülnek a véletlen, esetleg egyszeri hatások.

Év/év

A stabil adattal nézve a magyar adat ugyancsak 5 százalék, ami igen kedvező, mert egyúttal a jó adatok trendszerű mivoltát is jelzi. Ebben a rangsorban egyébként a harmadikok lettünk, előttünk van Lengyelország 5,7 százalékkal és Lettország 5,5 százalékkal, utánunk Szlovákia következik 4,5 százalékkal, majd Románia 4,1 százalékkal. A 3 százalékos szintet még Ciprus illetve Bulgária érte el. A teljes uniós növekedés év/év alapon 1,9 százalék volt, az eurózónáé 1,7 százalék.

Felzárkózási ütem

Ezek után érdemes megnézni, hogy mennyit nőttünk azokhoz az országokhoz képest, melyekhez leginkább fel kívánunk zárkózni, illetve amelyek leginkább célországai a magyar munkavállalóknak. Németország adata kissé meglepő, mivel csak 1,2 százalék lett, de egyúttal kedvező az a tény, hogy a német lassulás ellenére mi jól teljesítettünk. Ezzel szemben Ausztria, amely elvileg alig kellene, hogy eltérjen Németországtól, sokkal nagyobb, 2,6 százalékos ütemben növekedett. Nagy-Britannia és Franciaország egyaránt 1,5 százalékkal növekedtek, így azt mondhatjuk, hogy a legnagyobb fejlett európai országokhoz képest bő 3,5 százalékkal növekedtünk, Ausztriához képest 2,4 százalékot. Ha ezt a rendkívül ideális helyzetet sikerülne fenntartanunk 2025-ig, akkor nagyokhoz képest 30 százalékkal növekednénk többet, ha 2030-ig, akkor összesen 60 százalékkal. Ebben az esetben az említett országokhoz vásárlóerő-paritáson mért hazai GDP 55 százalékról 88-ra nőne, vagyis lényegében megvalósulna a felzárkózás.

Tényezők

Hogy van-e realitása ilyen hosszú távon ekkora eltérésnek, azt nehéz felmérni, a mostani jó adat mindenesetre növeli annak a valószínűségét, hogy tartósabban fennmaradhat a nagyobb növekedési ütem, még ha nem is ilyen mértékben. Ennek megítéléséhez meg kell nézni, milyen tényezők játszottak most közre, mely ágazatok húzták a növekedést, és ezek közül melyik hatás lehet tartós. A KSH tájékoztatása szerint a növekedéshez a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult, vagyis széleskörű volt, legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások bővültek. Ami kiemelkedett, az a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, de az építőipar és a mezőgazdaság is átlag feletti ütemben bővült. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint mindezek mögött a fő húzóerő a jövedelmi helyzettel együtt emelkedő lakossági fogyasztás és a 10 százalék feletti bővülést elérő beruházások.

Bérnövekedés

Ezek a feltételek még jó darabig fennállhatnak, a két tényező a következő években még hasonló lehet. A jövedelmek gyors emelkedése egyelőre elkerülhetetlen, mivel még mindig óriási a lemaradás a fejlett országok szintjétől (az átlagos nettó bér szűk harmada az ottaniaknak), így a munkaerő elvándorlás megállításához és a munkaerőhiány mérsékléséhez szükség van a gyors felzárkózásra. Ez a következő években még indokolja a 10 százalék körüli, esetleg még magasabb bérnövekedést, komolyabb lassulásra akkor számítunk, amikor a nettó bérek nominálisan megközelítik vagy el is érik az említett országok szintjének felét, ez pedig a mostani szintről még összesen 50 százalékos bérnövekedést jelent.

Beruházások

Ami a beruházási ütemet illeti, ugyancsak tartós lehet a bővülés üteme, mivel az európai uniós források, ha valamivel kisebb mértékben is, de még jó darabig rendelkezésre állnak, az építőipari boom lecsengését pedig kompenzálhatja majd a kis-, és középvállalatok növekvő beruházási volumene, ami termelékenységük javításához elengedhetetlen. A jelenleg építési fázisban lévő nagy autóipari beruházások elkészülte után pedig lehet, hogy a kedvező környezet, például az egyszámjegyű társasági nyereségadó hatására újabb cégek települnek ide, vagy a meglévők döntenek a bővülés mellett.

Forintárfolyam

Rövidtávon azt lehetne kedvezőnek tekinteni, ha nominális GDP és a nettó bérszínvonal egyaránt elérné a fejlett európai országok szintjének felét, onnan már lassabb növekedési többlettel is folyhatna a felzárkózás. Ebben persze némi szerepe a forintárfolyamnak is lehet, a gazdaság termelékenységének növekedésével párhuzamosan 10-20 százalékos forinterősödés sokat segítene a cél elérésében. Fellegi Tamás

SIKERSZTORIK
A Google és a Facebook coach-a szerint ez kell a sikerhez
Melody Wilding viselkedés-kutató szerint azok a vezetők, akik folyamatos nyomás alatt állnak, olyan készségeket gyakorolnak, amely segítségével a legtöbbet tudják kihozni magukból és másokból.
Siker2019. ápr 14.
Tudta, hogy az isteni Michelangelo zseniális üzletember is volt?
Levélváltásaiban jellemzően nem művészetről, sokkal inkább olcsón megszerezhető birtokokról, szerencsés adásvételekről folyt a szó.
Siker2019. ápr 6.
Erről mondott le Bill Gates és Warren Buffett a siker érdekében
Amikor valakinek a sikerére gondolunk, gyakran megfeledkezünk arról, hogy annak eléréséhez mennyi erőfeszítés szükséges.
Hírek2019. feb 1.
A briteket kiléptető Michel Barnier Európa legveszélyesebb embere
A francia néppárti politikusnak nemcsak Theresa Mayt sikerült kiütnie a ringből, de eddig azt is elérte, hogy az Unió végig egységes maradjon mögötte.
Elemzések2019. ápr 12.
Jeff Bezos volt felesége lesz a harmadik leggazdagabb nő
A válás után közel 36 milliárd dollár illeti majd meg MacKenzie Bezost, az Amazon-alapító feleségét.
Hírek2019. ápr 7.
A világ 10 legjobb üzleti egyeteme – Európa beelőzte a nagy amerikai fellegvárakat
Rögtön az első helyen egy európai intézmény, amely beelőzte a nagy amerikai fellegvárakat: a Harvardot, az MIT-t és a Standfordot. Ne Oxfordra gondoljunk!
Hírek2019. ápr 14.
Weiss Manfréd: a XX. század leginnovatívabb magyar vállalkozója
A csepeli mágnás báró úgy pörgette fel a magyar gazdaságot, ahogy arra azóta sem volt példa.
Elemzések2019. márc 24.