Az idei év harmadik negyedévében szezonálisan és munkanap tényezővel korrigálva 5 százalékkal nőtt a magyar gazdaság az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ez azt mutatja, hogy egyelőre nem kell félni a növekedés lassulásától, folytatódhat a felzárkózás.
Stabil, magas növekedés
A magyar gazdaság évek óta szépen növekszik, ugyanakkor voltak olyan aggodalmak, hogy az európai konjunktúra mérséklődhet, és ez a mi gazdaságunk növekedési ütemét is visszavetheti. Szerencsére a most megjelent szám nem ezt mutatja, így egyelőre jó eséllyel nem kell tartani a magas növekedési ütem kifulladásától. Emellett, ha voltak is most egyszeri kedvező hatások, vannak olyan, stabil tényezők, amelyek még jó ideig biztosíthatják a felzárkózáshoz szükséges magas gazdasági növekedési szintet.
Kell a nagy ütem
A nyers adatok szerint 4,8 százalék volt a negyedéves ütem, de a szezonálisan és naptárhatással kiigazítva már 5 százalék. Jóllehet ez lehet egyszeri kiugróan magas adat, az látszik, hogy egyelőre stabil a jócskán 4 százalék fölötti növekedési ütem. Ezzel Európán belül is előkelő helyre kerültünk, de erre szükség is van, mivel még mindig nagy a lemaradás a fejlett országokhoz képest, de még a visegrádi csoporton belül is előreszaladtak a csehek és a szlovákok, van kit beérnünk.
Negyedév/negyedév
A negyedév/negyedév alapú növekedési adat tekintetében az Eurostat adatai szerint hárman előztek meg minket: Románia, Lettország és Lengyelország, miközben Szlovákia épp hogy csak mögénk került, a többieknél már lényegesen alacsonyabb adatok voltak. A teljes európai uniós gazdasági növekedés ugyanerre az időszakra számítva 0,3 százalék, az eurózónában 0,2 százalék volt, de ez kissé torzított képet mutat, sokkal reálisabb számot kapunk, ha az év/éves adatokat hasonlítjuk össze, hisz ebből kikerülnek a véletlen, esetleg egyszeri hatások.
Év/év
A stabil adattal nézve a magyar adat ugyancsak 5 százalék, ami igen kedvező, mert egyúttal a jó adatok trendszerű mivoltát is jelzi. Ebben a rangsorban egyébként a harmadikok lettünk, előttünk van Lengyelország 5,7 százalékkal és Lettország 5,5 százalékkal, utánunk Szlovákia következik 4,5 százalékkal, majd Románia 4,1 százalékkal. A 3 százalékos szintet még Ciprus illetve Bulgária érte el. A teljes uniós növekedés év/év alapon 1,9 százalék volt, az eurózónáé 1,7 százalék.
Felzárkózási ütem
Ezek után érdemes megnézni, hogy mennyit nőttünk azokhoz az országokhoz képest, melyekhez leginkább fel kívánunk zárkózni, illetve amelyek leginkább célországai a magyar munkavállalóknak. Németország adata kissé meglepő, mivel csak 1,2 százalék lett, de egyúttal kedvező az a tény, hogy a német lassulás ellenére mi jól teljesítettünk. Ezzel szemben Ausztria, amely elvileg alig kellene, hogy eltérjen Németországtól, sokkal nagyobb, 2,6 százalékos ütemben növekedett.
Nagy-Britannia és Franciaország egyaránt 1,5 százalékkal növekedtek, így azt mondhatjuk, hogy a legnagyobb fejlett európai országokhoz képest bő 3,5 százalékkal növekedtünk, Ausztriához képest 2,4 százalékot. Ha ezt a rendkívül ideális helyzetet sikerülne fenntartanunk 2025-ig, akkor nagyokhoz képest 30 százalékkal növekednénk többet, ha 2030-ig, akkor összesen 60 százalékkal. Ebben az esetben az említett országokhoz vásárlóerő-paritáson mért hazai GDP 55 százalékról 88-ra nőne, vagyis lényegében megvalósulna a felzárkózás.
Tényezők
Hogy van-e realitása ilyen hosszú távon ekkora eltérésnek, azt nehéz felmérni, a mostani jó adat mindenesetre növeli annak a valószínűségét, hogy tartósabban fennmaradhat a nagyobb növekedési ütem, még ha nem is ilyen mértékben. Ennek megítéléséhez meg kell nézni, milyen tényezők játszottak most közre, mely ágazatok húzták a növekedést, és ezek közül melyik hatás lehet tartós.
A KSH tájékoztatása szerint a növekedéshez a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult, vagyis széleskörű volt, legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások bővültek. Ami kiemelkedett, az a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, de az építőipar és a mezőgazdaság is átlag feletti ütemben bővült. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint mindezek mögött a fő húzóerő a jövedelmi helyzettel együtt emelkedő lakossági fogyasztás és a 10 százalék feletti bővülést elérő beruházások.
Bérnövekedés
Ezek a feltételek még jó darabig fennállhatnak, a két tényező a következő években még hasonló lehet. A jövedelmek gyors emelkedése egyelőre elkerülhetetlen, mivel még mindig óriási a lemaradás a fejlett országok szintjétől (az átlagos nettó bér szűk harmada az ottaniaknak), így a munkaerő elvándorlás megállításához és a munkaerőhiány mérsékléséhez szükség van a gyors felzárkózásra.
Ez a következő években még indokolja a 10 százalék körüli, esetleg még magasabb bérnövekedést, komolyabb lassulásra akkor számítunk, amikor a nettó bérek nominálisan megközelítik vagy el is érik az említett országok szintjének felét, ez pedig a mostani szintről még összesen 50 százalékos bérnövekedést jelent.
Beruházások
Ami a beruházási ütemet illeti, ugyancsak tartós lehet a bővülés üteme, mivel az európai uniós források, ha valamivel kisebb mértékben is, de még jó darabig rendelkezésre állnak, az építőipari boom lecsengését pedig kompenzálhatja majd a kis-, és középvállalatok növekvő beruházási volumene, ami termelékenységük javításához elengedhetetlen. A jelenleg építési fázisban lévő nagy autóipari beruházások elkészülte után pedig lehet, hogy a kedvező környezet, például az egyszámjegyű társasági nyereségadó hatására újabb cégek települnek ide, vagy a meglévők döntenek a bővülés mellett.
Forintárfolyam
Rövidtávon azt lehetne kedvezőnek tekinteni, ha nominális GDP és a nettó bérszínvonal egyaránt elérné a fejlett európai országok szintjének felét, onnan már lassabb növekedési többlettel is folyhatna a felzárkózás. Ebben persze némi szerepe a forintárfolyamnak is lehet, a gazdaság termelékenységének növekedésével párhuzamosan 10-20 százalékos forinterősödés sokat segítene a cél elérésében.
Fellegi Tamás