Elfajult földvita: Magyarország visszaadja az uniós állampolgárok eltörölt haszonélvezeti jogát

Csaknem nyolcéves nemzetközi jogi vita végére tesz pontot az a jogszabálymódosítási javaslat, amelyet a hazai földforgalmi szabályozás kiigazítása érdekében terjesztett nemrég az Országgyűlés elé a kormány.

A változtatásokkal Magyarország törvényi kötelezettséget vállal arra, hogy a hazai ingatlannyilvántartásba visszajegyzi azokat a haszonélvezeti jogokat, amelyeket egy átfogó földügyi szabályozási csomag részeként 2014-ben gyakorlatilag egy tollvonással törölt a parlament.A 2014-ben hatályba lépett előírások kimondták, hogy a nem közeli hozzátartozók között szerződéssel alapított haszonélvezeti jogok a törvény erejénél fogva megszűnnek.

Ezzel olyan jogosultságokat semmisítettek meg, amelyeket a haszonélvezeti jogok élvezői a korábbi hatályos szabályozás szerint az ingatlannyilvántartásba jogszerűen jegyeztettek be.

A rendelkezések vonatkoztak az uniós magán- és jogi személyekre is, amelyek 2002-ig legálisan juthattak Magyarországon haszonélvezeti joghoz. A hazai előírások ugyanis csak akkortól tiltották meg, hogy magyar állampolgársággal nem rendelkező természetes személyek és jogi személyek számára termőföldeken haszonélvezeti jogot lehessen létesíteni.

Az egész jogi hercehurca abból fakadt, hogy hazai vélemények szerint a külföldiek a haszonélvezeti joggal játszották ki azokat a törvényi rendelkezéseket, amelyek tényleges tulajdonszerzéseiket a magyar termőföldpiacon már 1994 óta tiltották.

Hétköznapi szóhasználattal élve ez azt jelentette, hogy a földek megvásárlására egyes magyar tulajdonosokkal zsebszerződéses háttérmegállapodásokat kötöttek, a gyakorlatban pedig legális és bejegyezhető haszonélvezettel biztosították be magukat. E tranzakciók mögött az a spekulatív szándék húzódott meg, hogy Magyarországnak – uniós tagállamként - előbb-utóbb engedélyeznie kell a külföldiek földvásárlásait is, és akkor ezek az adásvételi háttérmegállapodások a „fiókokból” elővehetők, illetve a földhivatalokhoz benyújthatók lesznek.

Az érvényes haszonélvezeti jogok törlése azonban nagy nemzetközi visszhangot váltott ki, és elsősorban Ausztriában és Németországban okozott felháborodást. Az intézkedés ugyanis többnyire osztrák és német állampolgárokat, illetve azok társaságait érintette, akik Nyugat-Magyarországon, a határ közelében – főként Vas, Győr-Moson-Sopron, Zala és Veszprém megyében – fekvő földekre jegyeztettek be haszonélvezeti jogot, amelytől 2014. május elsejétől kompenzáció nélkül estek el.

A károsultak több pert is indítottak magyar bíróságokon, amelyek az ügyben - előzetes döntéshozatali eljárást kérve - az Európai Bírósághoz fordultak. Ilyen volt a német állampolgárok tulajdonában levő Segro Kft. pere, illetve az a jogvita, amelyet Günther Horváth osztrák állampolgár kezdeményezett.

Az osztrák kormány pedig az Európai Bizottságot kereste meg, amely előbb kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, majd szintén az Európai Bíróság elé vitte az ügyet. A kifogások leglényegesebb eleme az volt, hogy a magyar intézkedések sértették a letelepedésre és a tőke szabad áramlására vonatkozó normákat, amelyek uniós alapjogoknak számítanak.

Az Európai Bíróság végül 2018-ban és 2019-ben hozta meg azokat az ítéleteket, amelyekben elmarasztalta Magyarországot. Ennek nyomán születtek meg a mostani jogszabálymódosítások, így a visszajegyzésre és a kompenzációra irányuló rendelkezések is.

A törlésektől számítva tehát máig több mint hét év, a bírósági ítéletek óta pedig három-négy év telt el, vagyis a visszaállítási és kártérítési kötelezettséget meglehetősen sok idő múltán kell teljesíteni.

A jogszabályi javaslatok szerint a visszajegyezhetőség iránt az érintettek 2022. július 1-je és december 31-i között nyújthatnak majd be kérelmeket. A hatósági eljárást az agrártárcához tartozó Nemzeti Földügyi Központ folytatja le, amely a jövő év május 7-ig értesítést küld a törölt haszonélvező, illetve jogutódja számára.

Ha a kért visszajegyezhetőséggel kapcsolatban nem merül fel probléma, az eredeti helyzetet visszaállítják. Amennyiben ez nem lehetséges - mert például a földterületet azóta valaki más a tulajdonostól jóhiszeműen megvásárolta-, az eljárás iránti kérelmet elutasítják, és kompenzációt állapítanak meg. Kompenzáció járhat akkor is, ha a jogosultak a haszonélvezeti jog vissszajegyzését nem kérik, hanem eleve ezt a pénzügyi „kárpótlási” lehetőséget választják.

A kompenzáció alapja a törölt haszonélvezeti jog egyévi értéke lehet. Az egyévi érték megállapításához az érintett földterületek törléskori forgalmi értékének 1/20-át – vagyis öt százalékát – veszik alapul. Ha a törölt haszonélvezeti jogot visszajegyzik, a kompenzáció meghatározásához az egyévi értéket megszorozzák a törlés és a visszajegyzés közötti évek számával.

Amennyiben pedig a visszajegyzés nem valósul meg, magánszemélyeknél - a törölt haszonélvezeti jog időtartamától és az életkortól is függően - az egyévi érték legfeljebb 5-15-szörösét, jogi személyeknél maximum 15-szörösét fizetik ki.A Központi Statisztikai Hivatal adatai azt mutatják, hogy a szántóterületek hektáronkénti átlagára a 2014-es törléskor 930 ezer forintot tett ki, így ezek egyévi értéke – 5 százalékos hányaddal számolva – mintegy 45 ezer forint lehet.

Ha például valaki a 2014-es törléskor 25 évnél fiatalabb volt, a módosítási javaslat szerint határozatlan idejű haszonélvezeti jog esetén 15-szörös kompenzáció illethetné meg, vagyis - átlagos földárat véve alapul – hektáronként nagyjából 670 ezer forintot kaphatna.

Ha viszont a jogosult 2014-ben már 65 éves elmúlt, csak ötszörös kártérítésre, azaz hektáronként körülbelül 220 ezer forintra tarthatna igényt.

A megítélt kompenzációt a törlés és a kifizetés napja közötti időszakra kamat is növelné, amely naptári félévenként megegyezne az aktuális jegybanki alapkamat két százalékponttal növelt mértékével.

Az agrártárcánál egyelőre nincsenek pontos adatok arról, hogy a visszajegyzés és a kompenzáció hány embert, illetve földterületet érinthet, mert 2014-ben az ingatlannyilvántartásból nem csak haszonélvezetre vonatkozó adatokat töröltek, így ezeket ezután vissza kell keresni.

Mindenesetre az életkor lehet a döntő abban, hogy az új lehetőséggel a jogosultak milyen mértékben tudnak majd élni.

Ha abból indulunk ki, hogy haszonélvezeti jogot általában nem egészen fiatal korban jegyeztetnek be, és akik még a 2002-től hatályos tiltás előtt közvetlenül éltek e lehetőséggel, ők is 40-50 évesek lehettek, az érintettek többsége ma 65 év feletti korban járhat, illetve az elmúlt években el is hunyhatott.

Ezért valószínűsíthető, hogy a még élő jogosultak nagy része sem kéri majd a visszajegyzést, vagy már nem kíván gazdálkodni az esetleg visszakapott területeken, így az egész procedúra a gyakorlatban kevésbé befolyásolhatja az azóta kialakult hazai földhasználati viszonyokat.

Ez esetben a kompenzáció kerülhet inkább előtérbe, ahol viszont az idősebbekre vonatkozó, maximum 5-szörös szorzó csökkentheti az állami kártérítési kifizetési kötelezettségeket.