Elindult a rezsicsökkentés az agráriumban

Elemzések2019. nov 5.Növekedés.hu

Digitális agrárrezsi-csökkentést hirdetett a kormány a nemrég elfogadott digitális agrárstratégiában (DAS), amely számos állami adatbázis ingyenes hozzáférését ígéri az agrárágazati szereplőknek. Így például térítésmentesen lehet majd hozzájutni a meteorológiai, a műholdas helymeghatározási, a parcellaazonosítási, illetve a talaj- és növényvédelmi adatokhoz, sőt a precíziós agrárgazdálkodást országos drónszolgáltatás is segítheti.

A Digitális Jólét Program részeként elkészült DAS alapvető célja, hogy a megfelelő információk gyűjtésével és feldolgozásával, illetve a technológiai műveletek automatizálásával és robotizálásával növelje az agrártermelés jövedelmezőségét – állapítja meg a stratégiai dokumentum. A 2019-2022-es időszakra szóló DAS egy korábbi stratégiára, a 2017-2050 közötti időtávra megalkotott magyar élelmiszergazdasági koncepcióra támaszkodik, amely többek között megállapítja, hogy

a hatékonyság fokozásával a hazai élelmiszergazdaság teljesítménye a jelenleginél 60 százalékkal is nagyobb lehetne.

A digitális agrármegoldások mára a kényelmi funkciókon túl versenytényezőkké váltak, és a hazai agrárvállalkozások egy része meg is kezdte az átállást. Ez valójában a gazdálkodásban szertett, illetve felhasznált adatok összegyűjtését, elemzését és hatékonyabb felhasználását jelenti, amellyel költségcsökkentő és nagyon pontos precíziós termelés valósítható meg a növénytermelésben, az állattenyésztésben és a kertészetben egyaránt. A digitális innovációkat azonban ma főként a tőkeerős cégek tudják alkalmazni, ezért a DAS szerint a kisebb gazdaságok digitalizációjához állami intézkedésekre van szükség.

A már zajló digitális technológiai forradalmat összefoglaló néven „Mezőgazdaság 4.0”-ként említik, amely a precíziós gazdálkodást, a különböző információs és kommunikációs technológiákat, illetve a nagytömegű adatgyűjtést és –feldolgozást foglalja magába. Sőt, sokan máris arról beszélnek, hogy hamarosan beköszönt a „Mezőgazdaság 5.0” is, ahol a gazdálkodásban a robotizáció és a mesterséges intelligencia használata is komoly szerepet kap.

A DAS a megfelelő felkészítés érdekében arra koncentrál, hogy a mezőgazdasági szereplők megszerezhessék a kellő ismereteket, ezért digitális agrár-szaktanácsadási rendszer és digitális agrárakadémia létrehozását írja elő.

Az új technológiák gyakorlati bemutatására és tesztelésére mintagazdaságokat is kijelölnének, amelyek közül elsőként az állami tulajdonú mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. szerepel a programban.

Az állami szerepvállalás további részét képezi egy átfogó „digitális agrárrezsi-csökkentés”, amely lényegében azt jelenti, hogy az állami szervezeteknél képződött, eddig díjfizetéssel hozzáférhető adatok ingyenessé vagy olcsóbbá válnak, illetve bővebb tartalommal lesznek hozzáférhetők az agrárszféra számára.

Így például egyik legjelentősebb lépésként térítésmentessé tennék az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) agrometeorológiai adatait,

amelyekért most fizetni kell, mert a költségvetési törvény jelentős működési bevétel megszerzésére kötelezi az OMSZ –t.

Szintén ingyenesen lehetne felhasználni az úgynevezett mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer (MEPAR) digitális alaptérképeit,

amelyeket ma az agrártámogatások kifizető ügynökségeként működő Magyar Államkincstár, illetve az agrártárcánál újonnan létrehozott Nemzeti Földügyi Központ kezel. Ezzel a DAS szerint a termelési-technológiai adatokat, illetve a támogatási és adminisztratív információkat egységes térképeken lehetne rögzíteni és tárolni, amelynek révén a gazdasági szintű döntések és adminisztrációs feladatok hatékonysága javulna.

A rezsicsökkentés kiterjedne az úgynevezett globális navigációs műholdrendszer (Global Navigation Satellite System, GNSS) szolgáltatásaira is, amelyeket a termelők a precíziós szántóföldi növénytermeléshez vesznek igénybe.

A GNSS centiméter pontosságú műholdas helymeghatározást tesz lehetővé, így az egyes szántóföldi munkafolyamatok rendkívül precízen végezhetők el, ezzel pedig költségcsökkentést és termésnövekedést lehet elérni. A Miniszterelnökséghez tartozó Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft.-nél lévő GNSS-szolgáltatásokat ma díj ellenében használhatják a piaci szereplők, akik közül vélhetően sokkal többen élnének a precíziós gazdálkodás lehetőségeivel, ha a GNSS-ért nem kellene fizetni.

A kilátásba helyezett intézkedések között szerepel a növény- és a szőlővédelemi előrejelző szolgáltatás digitális továbbfejlesztése is, amely a kórokozók, a kártevők és a gyomnövények terjedésének előrejelzésére irányulna annak érdekében, hogy a gazdálkodók felkészülhessenek a védekezésekre, illetve preventív kezeléseket végezhessenek el. A termelők helyzetét könnyítené egy központi digitális talajtani adatbázis, illetve az ehhez kapcsolód webes alkalmazás létrehozása is, amelyek felhasználásával a termelők tábláik műveléséhez pontosabb tápanyaggazdálkodási-szaktanácsadási eredményeket kaphatnának kézhez.

A DAS-hoz köthető tervek kitérnek a pilóta nélküli repülőgépek (Unmanned Aerial Vehicle, UAV), vagyis a drónok használatára is, mivel ezeknek a mezőgazdaságban is komoly jelentőségük lehet.

A kormányzati elképzelések azt célozzák, hogy az egész országra kiterjedő UAV-szolgáltatás épüljön ki, amelyben a drónok több különleges állami feladatot is kaphatnának, az agrárszférában pedig mezőgazdasági és környezeti monitoringot végezhetnének.

Az így nyert adatok szintén hozzájárulhatnának a digitális-precíziós termelés fejlesztéséhez, illetve az úgynevezett okosfarmokra (smart farming) épülő gazdálkodás meghonosításához.

A számítások szerint az OMSZ adatainak ingyenessé tételével éves szinten mintegy 1,4 milliárd forint maradna a gazdálkodóknál, míg a Mepar- és a GNSS-adatok térítésmentes felhasználása évi 2 milliárd forintnyi termelői megtakarítást eredményezne.

A növényvédelmi és talajtani adatbázisok kiterjesztése, illetve ingyenes alkalmazása további költségkímélést jelentene, mint ahogy az állami drónszolgáltatások adatainak mezőgazdasági hasznosítása is. Emellett a DAS azt is rögzíti, hogy a megelőzött károk és a nagyobb terméshozamok nagyságrendekkel növelhetnék a termelők gazdálkodási eredményeit is.

Az Agrárminisztérium a digitalizációt azért tartja a következő évtized egyik legnagyobb lehetőségének, mert a kapott adatok és információk megfelelő felhasználása mérsékelheti a környezeti kockázatokat és a környezetterhelést, így fenntarthatóbbá teheti a mezőgazdasági termelést.

Ma az egyik legnagyobb problémát az okozza, hogy robbanásszerűen növekszik a világ népessége, miközben a művelhető agrárterület folyamatosan csökken. Ezt tetézik a klímaváltozási hatások, amelyek fokozzák az időjárási szélsőségeket. E helyzetben – legalábbis rövidtávon – különösen aggasztó, hogy a mezőgazdaság is súlyos munkaerőhiánnyal küzd, illetve a lassú generációváltás miatt a gazdatársadalom is elöregedik, így kevésbé fogékony a versenyképesség-javító innovációkra és digitális megoldásokra.