Eljött a fordulat – lehet idén újra pozitív a külkereskedelmi mérleg?

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első becslése alapján 2023 januárban 165 millió eurót (74 milliárd forintot) tett ki a külkereskedelmi mérleg hiánya. Ez messze elmarad a tavalyi negatív csúcsoktól, és még a 2022 decemberi kedvező adathoz képest is minimális javulást mutat. Éves alapon egészen jelentősen, 78 millió euróval javult januárban a termék-külkereskedelmi hiány. Megkérdeztük a hazai banki elemzőket, mi állhat a kedvező trendek mögött és mik a prognózisaik az idei évre.

A fogyasztás és a beruházások csökkenése is mérsékli az importot

Tardos Gergely, az OTP Bank Elemzési Központjának vezetője kiemelte, hogy a novemberi rendkívül kedvezőtlen adat után tavaly decemberben valóban sokkal jóbb külkereskedelmi adat érkezett az előzetes várakozásoknál. Így valóban úgy tűnik, bekövetkezett egy pozitív irányú fordulat.

Mint mondta, a földgáz árfolyamának az esése előre determinálja, hogy Magyarország külső egyensúlya várhatóan lényegesen kedvezőbb lesz idén, mint a tavalyi évben.

A tavalyi robbanásszerű emelkedés valószínűleg nem fog 2023-ban megismétlődni a gázpiacon. Ez azt jelenti, hogy akár 8-10 milliárd euróval is kevesebbet költhetünk idén földgázra-energiára, mint az előző évben

– vélekedett.

Másrészt a fogyasztás csökkenése és a beruházások visszaesése az ezekhez tartozó import értékét is visszaveti – tette hozzá.

Az exportpiacainkon sem várható azonban növekedés, sőt még az is kérdés, hogy elkerülhető-e a recesszió ezeken a piacokon, mindemellett export oldalon lesznek új kapacitások.

Az exporthoz kapcsolódóan elmondta, hogy a termelési láncok jobb működése következtében az autóipar valószínűleg le tudja majd szállítani a korábbi negyedévekben felhalmozott rendelésállományának egy nagyobb részét.

Összességében a magyar árukivitel növekedhet, míg az import csökkenhet az idei évben

– ismertette a magyar külkereskedelem idei alakulását várhatóan befolyásoló folyamatokat az OTP Bank Elemzési Központjának igazgatója.

Kiemelte továbbá, hogy az ikerdeficitből így a külső egyensúlyi mutató jelentősen javult. Ezen túl azonban a földgáznak hiába csökken az ára-  és ezáltal mérséklődnek a kiadások -, a másik oldalon a kamategyenleg és a különadók várható kivezetése miatt marad még nyomás a költségvetési egyenlegen a jövő évben is. A 2023-as gázkiadásokat még determinálja a tavalyi év, de az idei cél elérhetőnek tűnik és a külső egyensúlyban nagyon gyorsan meg fog jelenni a csökkenő energiaár-szint.

A tavalyi év GDP arányos folyó fizetési mérleg hiánya így a múlt évi 8 százalékról, idén 4 százalék környékére csökkenhet – húzta alá.

Már januárban külkereskedelmi többletre számítottak

Virovácz Péter, az ING Bank makrogazdasági elemzője egyetértett, hogy a decemberi és a januári adatok kedvező tendenciát mutatnak.

A decemberi és a januári adatokban is azt látjuk, amire előzetesen számítani lehetett

- fogalmazott.

A globális energiaárak és nyersanyagárak beszakadása elkezdte segíteni a külkereskedelmi mérlegét az országnak, tehát egész egyszerűen lecsökkent az importra fordítandó pénz összege – értékelte a helyzetet.

Alapvetően a legtöbb nagy energiapiaci szerződés két hónappal követi le a tőzsdei árakat, ez pedig jól tükröződik a külkereskedelmi adatokban. Miután elkezdődött a rendeződés az energiapiacon, rá két hónapra decemberben a külkereskedelmi termékforgalomban is megjelent az árcsökkenés import oldalon. A decemberi adatokban tehát ez már látható volt. A januári adat kapcsán még ezt nem láthatjuk egyértelműen, mivel a ma közzétett jelentés csak előzetes adatokat tartalmaz, ám vélhetően januárban is folytatódott a decemberben megindult folyamat és az energiaoldal jóval kisebb passzívumot generált a külkereskedelmi mérlegben. Amennyiben pedig az energiaoldalt nem számítjuk, a külkereskedelmi mérlegünk pozitív. Így lényegében már csak a negatív energiaszaldó húzza le a mérleget – ismertette.

Abból kiindulva, hogy az energiaárak ahhoz képest is csökkentek, mint amit a januári adat tükröz, így a következő hónapokban akár tovább javulhat a külkereskedelmi mérlegünk – tette hozzá.

Eközben nyilvánvalóan új energiaszerződések, esetleges időszakos tárolófeltöltések megjelenhetnek a mérlegben, tehát a javulás nem feltétlen lesz hullámvölgyektől mentes, de ha alapvetően a mostani folyamatoknak megfelelően alakulnak a globális energiapiaci trendek akkor enyhülni fog a nyomás a külkereskedelmi mérlegen. Így akár a következő hónapokban is láthatunk majd többletet a külkereskedelmi mérlegen.

Mi egyébként azt gondoltuk, hogy már januárban többlet lesz a külkereskedelmi mérlegen, de vélhetően a gyenge januári ipari teljesítmény is hozzájárult, hogy ez mégsem következett be

- mondta.

A következő hónapokban viszont az export oldal segítheti a külkereskedelmi mérleget. Leginkább az év második felében lesz kérdés, hogy a hazai áruexport képes lesz-e olyan mértékben bővülni, hogy lépést tartson a belső kereslet emelkedésével, hiszen a második félévben már akár nőhet a fogyasztás és a beruházási aktivitás is, utóbbiak viszont import igényesek.

Összességében még mindig sok a bizonytalanság, de egyértelműen kijelenthető, hogy 2023-ban a tavalyi évhez képest jóval mérsékeltebb, lehet, akár meg is feleződhet a külkereskedelmi deficit

- húzta alá.

Az egész évet nézve azonban továbbra is inkább deficitre lehet számítani, mivel a fogyasztás újbóli bővülése és a beruházások növekedése ismét importot fog generálni még akkor is, ha az energiaárak alacsonyan maradnak. Utóbbival kapcsolatban szintén számítunk egy enyhébb áremelkedésre az európai gáztározók feltöltése során és az újabb fűtési szezon kezdetén, mivel a megemelkedett kereslet ismét feljebb tolhatja az árakat, ami kissé szintén ronthatja a külkereskedelmi mérleget.

Összességében azonban sokkal jobb lehet az idei külkereskedelmi mérleg mint amit 2022-ben láthattunk – hangsúlyozta Virovácz Péter.

Tavasz végén újra emelkedhetnek az energiaárak

Leginkább továbbra is az energia- és nyersanyagáraktól függ a külkereskedelmi mérleg alakulása – fogalmazott Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.

A mostaninál alacsonyabb energiaárak esetén az sem elképzelhetetlen, hogy pozitívba forduljon a mérleg egyenlege a következő 10 hónapban

– vélekedett.

Látható, hogy mind lakossági, mind vállalati oldalról megindult egyfajta alkalmazkodás és az energiafelhasználás csökkentése, ami mérsékli az energiaimport mennyiségét. Emellett szintén csökkenti az áru behozatalt, hogy visszaesés figyelhető meg a lakossági fogyasztásban, ami a kiskereskedelmi termékforgalom adatain jól megfigyelhető.

Ezzel szemben vannak olyan ipari szereplők, akiknek növekszik a kibocsátása, ebből fakadóan export oldalon bővülés tapasztalható.

Így szerencsés esetben, akár pozitív is lehet a külkereskedelmi mérleg, jelenleg viszont nem ezt tekintjük az alapforgatókönyvnek

- húzta alá.

Várakozásaink szerint az energiaárak terén lesz még egy visszapattanás, ami ugyan nem éri majd el a tavalyi szintet, de a mostani árfolyamhoz képest az április-május-júniusi időszakban magasabb árakra számítunk

– ismertette.

Emellett az ipar januári kedvezőtlenebb teljesítménye is azt mutatja, hogy a globális kereslet most még ingatag lábakon áll, így utóbbi alakulásától is nagyban függ a külkereskedelmi mérlege az országnak – tette hozzá.

Európából nem számítunk nagy kereslet növekedésre, ami jelentősen húzná a magyar ipart, inkább egy enyhe emelkedéssel kalkulálunk.

Összességében így inkább arra számítunk, hogy negatív marad a külkereskedelmi mérleg

- mondta Németh Dávid.