Elképesztő ütemben csökken a magyarok hitel- és rezsitartozása

Elemzések2019. jan 18.Növekedés.hu

Az utóbbi években a felére csökkentek a lakossági hitel- és rezsitartozások.

A magyar lakosság nagyobb része egyre több jövedelemhez jut, főleg az utóbbi években: 2016-ban 7,8, 2017-ben már 12,9, tavaly, az első tíz hónapban is 11,6 százalékkal növekedtek a bruttó átlagkeresetek. 
Eközben a devizahitelek utóhatása is lassan eltűnőfélben van, folytatódik az uniós pénzbőség, pörög a gazdaság. Mindezek hatására az emberek többet tudnak fogyasztani és megtakarítani,
az egy főre eső nettó jövedelem 2010 és 2017 között  több mint 37 százalékkal emelkedett.
Az embereknek tehát van elég pénzük, kicsit tudnak gyarapodni is, igaz, nemzetközi összehasonlításban még mindig nem állunk fényesen: épp a vásárlóerő-paritáson számított tényleges egyéni fogyasztás terén mutatta ki az Eurostat, hogy hazánk 2017-ben az Európai Unió második legkevésbé jómódú országa volt (csak Bulgária volt rosszabb helyzetben nálunk). Nem véletlen, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2030-ra a reálbérek duplázódását is szükségesnek tartja ahhoz, hogy hazánk előre lépjen, és kikerüljön a közepes fejlettség csapdájából. Van még tehát hová fejlődni, de a legfrissebb felmérések is a magyarok növekvő elégedettségéről tanúskodnak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavaly decemberben tette közzé adatait arról, hogy
2018-ban a 16 éves és annál idősebb lakosság egy tízes skálán – ahol a nagyobb értékek az egyre jobb általános közérzetet jelölik – átlagosan 6,51 pontra értékelte saját elégedettségi fokát, ami már érzékelhető növekedést jelentett az előző évek 6,10-es mutatójához képest. 
Már csak azért is javulhat a közérzet, mert az elmúlt években a lakosság – jobb jövedelmi helyzetének is köszönhetően – nagy ütemben építette le az adósságait. Az alábbiakban mutatjuk, hogy mennyire.

1: Hitelek: Kilenc százalék alá esett a késedelmes törlesztés aránya

Sokáig kísértett a 2008-as nemzetközi pénzügyi válság szelleme: még 2014 végén is a 90 napon túl késedelmes jelzálogkölcsönök a teljes jelzáloghitel-portfólió negyedét tették ki, 1100 milliárd forint értékben. Azóta sok minden történt: a kormány 2015-ben forintosította a legnagyobb visszafizetési kockázatot jelentő devizahiteleket, több adósmentő csomagot hajtott végre, s persze megindultak a bérek és a jövedelmek felfelé. Időközben a lakosság is óvatosabb lett, így hosszú éveken inkább visszafizette a kölcsöneit, és nem vett fel annyi újat, mint amennyi lejárt. Ezt a magatartást a jegybank is elősegítette az adósságfék-szabályok szigorításával. Mindezek eredményeként  tavaly június végére a háztartási szektor összes (beleértve a 90 napon belül késedelmes) nemteljesítő hiteleinek aránya 8,4 százalékra mérséklődött, ezzel a nemteljesítő állomány 496 milliárd forintos szintre süllyedt – válaszolta az MNB a növekedés.hu kérdésére.
Tavaly szeptember végén már csak a háztartásoknál lévő, 6032,4 milliárd forintnyi hitel 7,9 százaléka tartozott a nem teljesítő kategóriába.
A tavalyi első félévben, 2017 végéhez képest, 86 milliárd forinttal épült le a 90 napon túl lejárt hitelek állománya, amely 325 milliárd forintos szintjével a teljes háztartási hitelállomány 5,9 százalékát tette ki. A 90 napon belül késedelmes állomány ugyanebben az időszakban 22 milliárd forinttal, 171 milliárd forintra mérséklődött.
Összességében elmondható, hogy a nemteljesítő háztartási hitelek – amelyek nagy részét a 2008-as válság előtt szerződött kölcsönök adják – aránya 2016 vége óta megfeleződött. 
Ez nagy eredmény, bár a jegybank még ezt a szintet is magasnak tartja. Jól mutatja azonban a lakossági fizetési fegyelem javulásának folyamatát, hogy az adott hónapban megkötött szerződések közül a nemteljesítővé váltak aránya a 2010 előtti 20-40 százalék közötti sávból 2013-ra tartósan 5 százalék alá süllyedt, és 2014 májusa óta nem haladja meg az 1 százalékot. A lakossági hitelállomány tisztulását igazolják a BISZ Központi Hitelinformációs Zrt. adatai: a központi hitelinformációs rendszerben (KHR) – a bankok közös feketelistája, a BAR-lista utódja – nyilvántartott élő lakossági mulasztások száma tavaly decemberben 1,42 millió volt, ami elsőre soknak tűnik, de  2010 óta nem volt ilyen alacsony. Árnyalja a képet, hogy erre a negatív adóslistára nemcsak azok kerülhetnek fel, akik nem fizetik időben a törlesztőrészletet, hanem azok is, akik bankkártyával, hitelkártyával élnek vissza, csalnak, okiratot hamisítanak.

2: Leapadtak a rezsitartozások

Jól ismert probléma, hogy átmeneti anyagi zavar esetén a családok először a közműszámlák befizetésével maradnak el, a hiteltörlesztéssel – ha van – csak végső esetben csúsznak meg. Már csak ezért is örvendetes, hogy
öt év alatt kevesebb, mint a felére, 73 milliárdról 33 milliárd forintra csökkentek a lakossági fogyasztók közmű-tartozásai. Mint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól (MEKH) megtudtuk: a rezsicsökkentés bevezetése óta a lakossági villamosenergia-, földgáz-szolgáltatási és távhőszolgáltatási hátralékok 45, 75, illetve 35 százalékkal csökkentek. 
Míg 2013 júniusában a villanyszámla-befizetéssel való elmaradás összege közel 29 milliárd forint volt, addig tavaly júniusra ez az összeg szinte a felére, 15,8 milliárd forintra esett vissza. Különösen látványos a javulás a földgázszámlával való elmaradás terén: az öt évvel ezelőtti közel 29 milliárd forintnyi tartozás 7,3 milliárd forintra zsugorodott. A távfűtéssel rendelkező háztartások teljes adóssága is 15,5 milliárd forintról alig több mint 10 milliárdra mérséklődött a vizsgált időszakban. Jelentősen, 60 százalékkal csökkent a szolgáltatásból kikapcsolt lakossági fogyasztók – akik 60 napon túl sem tudják fizetni a tartozásaikat – száma is. Tavaly júniusban közel 19 ezer lakossági fogyasztónál volt kikapcsolva a villany, 34 ezernél a gáz és több mint ötezernél a távhőszolgáltatás. Ez se kevés, de nagyságrendbeli visszaesést mutatnak a számok, különösen a gázszolgáltatásnál, ahol öt éve még 95 ezernél is több család maradt gáz nélkül, mert elmaradt a fizetéssel.
Összességében a 4 millió magyar háztartás 1,45 százalékát kapcsolták ki tavaly valamely szolgáltatásból, míg 2013-ban ez az arány még 3,6 százalék volt.
Facsinay Kinga

SIKERSZTORIK
A Google és a Facebook coach-a szerint ez kell a sikerhez
Melody Wilding viselkedés-kutató szerint azok a vezetők, akik folyamatos nyomás alatt állnak, olyan készségeket gyakorolnak, amely segítségével a legtöbbet tudják kihozni magukból és másokból.
Siker2019. ápr 14.
Tudta, hogy az isteni Michelangelo zseniális üzletember is volt?
Levélváltásaiban jellemzően nem művészetről, sokkal inkább olcsón megszerezhető birtokokról, szerencsés adásvételekről folyt a szó.
Siker2019. ápr 6.
Erről mondott le Bill Gates és Warren Buffett a siker érdekében
Amikor valakinek a sikerére gondolunk, gyakran megfeledkezünk arról, hogy annak eléréséhez mennyi erőfeszítés szükséges.
Hírek2019. feb 1.
A briteket kiléptető Michel Barnier Európa legveszélyesebb embere
A francia néppárti politikusnak nemcsak Theresa Mayt sikerült kiütnie a ringből, de eddig azt is elérte, hogy az Unió végig egységes maradjon mögötte.
Elemzések2019. ápr 12.
Jeff Bezos volt felesége lesz a harmadik leggazdagabb nő
A válás után közel 36 milliárd dollár illeti majd meg MacKenzie Bezost, az Amazon-alapító feleségét.
Hírek2019. ápr 7.
A világ 10 legjobb üzleti egyeteme – Európa beelőzte a nagy amerikai fellegvárakat
Rögtön az első helyen egy európai intézmény, amely beelőzte a nagy amerikai fellegvárakat: a Harvardot, az MIT-t és a Standfordot. Ne Oxfordra gondoljunk!
Hírek2019. ápr 14.
Weiss Manfréd: a XX. század leginnovatívabb magyar vállalkozója
A csepeli mágnás báró úgy pörgette fel a magyar gazdaságot, ahogy arra azóta sem volt példa.
Elemzések2019. márc 24.