Elszállnak-e jövőre a kamatok?

Összegzés

A megkérdezett elemzők stabil, enyhén 3 százalék feletti inflációs környezetre számítanak 2020-ban. A hazai monetáris politikában jövőre sem várható érdemi változás. Az MNB legfeljebb a devizaswap állományon keresztül finomhangolhatja a kondíciókat az elkövetkezendő években. Maradhatnak tehát az alacsony betéti és hitelkamatlábak.

A hosszú lejáratú kötvényhozamokat az elsődleges piacon leszoríthatja az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) szűkülő aukciós kínálata. A beáramló uniós ezermilliárdok miatt ugyanis számottevően csökkenhet a pénzforgalmi szemléletű költségvetési hiány. Másfelől a lakossági állampapírok növekvő állománya következtében is kevesebb kötvényt kell kibocsátania az ÁKK-nak a nagybani piacon.

Ezenfelül a piacok azzal szembesülhetnek majd, hogy az infláció kordában van tartva, ezért az inflációs prémium is kieshet a hosszú kötvények árazásából. A csökkenő kockázati felárak és a közelgő újabb felminősítések szintén leszoríthatják a kötvényhozamokat.

Takarékbank

A kamatlábak és a kötvénypiaci hozamok szempontjából nem vár túl sok izgalmat 2020-ban Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Az infláció többnyire a toleranciasáv felső felében ingadozhat, átlagosan 3,3%-on alakulhat, míg a maginfláció kissé magasabb lehet.

Ez nem igazán ad lehetőséget további lazításra, de a dinamikus gazdasági növekedés miatt erre amúgy sincs égetően szükség. Viszont lépéskényszerben sincs az MNB, mivel tartható az inflációs cél.

A külső monetáris környezet támogató lesz, sehol sem lesz szigorítás. Inkább további lazítások jöhetnek, bár erre a tengerentúlon sincs egyelőre szükség, az euró-övezetben meg kérdéses, hogy van-e még értelme.

Így marad a tartós tartás. 2021 végéig, azaz közel két évig nem számít Suppan Gergely a hazai alapkamat emelésére, de lehet, hogy erre még később kerül sor. Jövőre biztosan nem, de talán 2021-ben vagy ezt követően elkezdődhet egy nagyon lassú és fokozatos normalizálás, ami részben az deviza-swap állomány lassú és fokozatos leépítéséből, majd talán-talán a kamatfolyosó szimmetrizálásából állhat.

Ennek megfelelően 2020-ban szinte semmilyen változást nem vár a Takarékbank vezető elemzője a magyar monetáris politikában.

A piaci hozamokat pedig leszorítja a továbbra is érdemi megtakarítás többlet, valamint a következő években várhatóan beáramló uniós ezermilliárdok, aminek hatására a költségvetés pénzforgalmi egyenlege akár több ezermilliárd forintos többletet is mutathat. Emiatt csökkenhet a nominális államadósság is, így a nettó állampapír kibocsátás negatív lehet – tette hozzá Suppan.

Mivel látványosan nő a lakossági állampapír állomány, az aukciókon csökkenhet a kibocsátott mennyiség, ami leszorítja a piaci hozamokat, és mivel az intézményi befektetők nem fogják tudni újrabefektetni a lejáró állományukat, a Buborok is csökkenhetnek.

Közben a kockázati megítélés is tovább fog javulni a csökkenő sérülékenység és a további várható felminősítések miatt, így a kockázati felárak is csökkenni fognak.

Mindezek hatására a piaci hozamok, a Buborok és állampapírhozamok talán 10-20 bázisponttal (0,1-0,2 százalékponttal) lesznek feljebb jövő év végére. Mindenesetre szinte kizártnak tart a Takarékbank vezető elemzője egy meredek hozam- vagy kamatemelkedést.

ING Bank

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint nem fog számottevően változni jövőre a hazai monetáris politika. Az MNB szinten tarthatja az irányadó rátát, valamint az egynapos betéti és hitelkamatlábakat is, azaz a kamatfolyosó is aszimmetrikus marad.

Virovácz elmondása alapján nincs ok arra, hogy a jegybank megváltoztassa a kondíciókat.

Az infláció jelenleg tetőzik, idén év vége felé láthatjuk a csúcspontot. Jövőre 3-3,5 százalék között alakulhat a fogyasztói árindex, a 2020-as egész éves átlag pedig 3,4 százalék lehet. Mindazonáltal sok múlik majd az olaj árfolyamán és az élelmiszerárakon.

Az MNB által kiemelten figyelt adószűrt maginflációs mutató 3,5 százalék körül navigálhat 2020-ban. Ennek tükrében még a közelében sem vagyunk egy komolyabb monetáris politikai fordulatnak.

Az ING Bank vezető elemzője szerint az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed nem csökkent kamatot jövőre, illetőleg az Európai Központi Bank sem lesz túl aktív. Következésképpen a Magyar Nemzeti Bank nem lesz külső nyomás miatti lépéskényszerben.

Az MNB legfeljebb a deviza-swap állományt szűkítheti kismértékben, ami alapvetően a kamatok rövid végére lehet hatással. Egy ilyen eshetőség során a 3 hónapos Bubor 20 bázispontra (0,2 százalékpontra) emelkedhet, illetve 2020-ban 20 és 25 bázispont között sávozhat.

A kötvénypiaci hozamgörbe rövid oldalán tehát elképzelhető egy hajszálnyi emelkedés. Ezzel szemben a hosszú lejáratú hozamok akár enyhén még tovább csökkenhetnek, ezáltal a görbe hosszú vége laposodhat. A 10 éves államkötvényhozam a jelenlegi 1,81 százalék környékéről 2020 nyarára 1,60 százalékra süllyedhet.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) jelentősen lecsökkentheti a kibocsátást az elsődleges piacon. Az aktuális 7 éves ciklusban Brüsszel a 24 milliárd eurós uniós források csupán 40 százalékát utalta át eddig Magyarországnak. Az elkövetkezendő években befolyó uniós pénzek hatására masszívan többletes lehet a tőkemérleget, amivel párhuzamosan a pénzforgalmi szemléletű hiány akár el is tűnhet. Vagyis az ÁKK-nak kevesebb kötvényt kell majd értékesítenie az aukciókon.

Utóbbi folyamatra erősít rá mellesleg a MÁP Plusz, és a többi lakossági állampapír növekvő állománya is.

Emellett a piacok azzal szembesülhetnek majd, hogy az infláció kordában van tartva, ezért az inflációs prémium is kieshet a hosszú kötvények árazásából.

A core piacokon (német és amerikai) kicsit emelkedhetnek ugyan a hozamok 2020-ban, de ezzel szemben ellenálló lehet a magyar piac.

Az ÁKK bevezeti a (hosszú) HMAX indexet is, ami szintén növelheti a keresletet a hosszú lejáratú kötvények iránt. Végezetül az Adósságkezelő egy milliárd euró értékben devizakötvényt bocsáthat ki, ami szintén szűkíti a kínálatot a nagybani forint államkötvénypiacon.