Elszállt egy fontos alapanyag ára, az építőipart és az autógyártást is nagyon drágítja

Egyes fémek ára több mint kétszeresére emelkedett a pandémiát követően, de még a mérsékelten dráguló fémfajtákért is negyven százalékkal kell többet fizetni, mint egy évvel ezelőtt. Az IMF szakértőinek elemzése négy pontban foglalja össze a drágulás okait.

Amint járvány csitulásával véget vetettek a lezárásoknak, és kezdett magára találni a gazdaság, a nyersanyagárak is azonnal megugrottak.

Különösen a fémek ára lőtt a magasba, hiszen átlagos drágulásuk 72 százalékos volt.

Néhány fém azonban még ennél is jobban drágult: májusban

• a rézért 89 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban,
• a vasércért 116 százalékkal,
• de még a nikkel is 41 százalékkal ért többet, mit tavaly májusban.

Különösen akkor tűnik nagynak a drágulás mértéke, ha figyelembe vesszük, hogy az olaj, a szén vagy a földgáz alig valamivel kerül többe, mint 12 hónappal ezelőtt.

A fémárak gyors emelkedését négy tényezőre lehet visszavezetni.

1. Egyrészt annak, hogy a fémeket használó gyártás kisebb mértékben esett vissza, mint a szolgáltatások. Ez különösen Kínára igaz, amely a fémek egyik legnagyobb felhasználója. Ezzel szemben az energiaigényes ágazatok jobban megszenvedtél a válságot, hiszen a globális üzemanyag felhasználás még ma is a járvány előtti szint 93 százalékán van.

Az ipari fémárak, az energia, és az élelmiszeripari nyersanyagok drágulása (%, 2014=100)

2. Ezzel párhuzamosan a kínálat is csökkent, hiszen a pandémia következtében egyes fémbányák le is állították tevékenységüket. Az is hozzájárult az áremelkedéshez, hogy az ömlesztett anyagok szállítási díjai emelkedtek a kikötőkben kialakult torlódások, a karanténok és egyéb korlátozások, a hajók szenélyzetének folyamatos ellenőrzése, valamint később az üzemanyagárak emelkedése miatt.

3. De hozzájárult a folyamathoz az is, hogy felgyorsult a gazdaság zöldítése, illetve az infrastukturális programokkal kapcsolatos élénkülő várakozások. A fémek iránti igény erősödését mutatja, hogy az elektromos autógyártás, valamint a megújuló energiaforrások iránti növekvő érdeklődés következtében az akkumulátor gyártáshoz elengedhetetlan lítium iránti igény negyvenszeresére, de még a grafit, a kobalt és a nikkel fogyasztása is 20-25-szeresére emelkedett. Az ambiciózus infrastrukturális programok az Európai Unióban és az Egyesült Államokban növelték a réz, a vasérc és más ipari fémek iránti keresletet.

4. A fémek tárolása ugyanakkor egyszerűbb, nem igényel olyan speciális létesítményeket, mint a kőolajé vagy a földgázé, azonban éppen ezért érzékenyebb a kamatok változására és piaci várakozásokra, például azokra, amelyek az energetikai átállásról, illetve a növekvő infrastrukturális kiadásokról szólnak.

A jelek szerint a piaci szereplők a fémárak közeli tetőzésére számítanak: a határidős ügyletek elemzői azzal számolnak, hogy az idei évben 50 százalékkal növekednek a fémárak, jövőre viszont már alig négy százalékkal.

Azonban egyáltalán nem biztos, hogy ezt követően megnyugszik a piac. Az egyik oldalon elképzelhető, hogy a megújuló energia iránti növekvő igény továbbra is magasan tartja, esetleg még növeli is az árakat. A másik oldalon viszont áreséshez vezethet, ha az energetikai megújulás, valamint az infrastrukturális programok elindításához szükséges kormányzati intézkedések nem a várt módon és a várt időben valósulnak meg.